Mezővárosi társadalom - paraszti műveltség

Előszó

Reménytelen vállalkozás lenne, ha a magyar kutatások eredményeit elsősorban keresném a falu és a mezőváros legfőbb jellemzőit. Reménytelen, mert nem csupán az elmúlt évtizedekben örvendetesen megélénkült társadalomnéprajzi és társadalomtörténeti kutatásokat kellene szemléznem, hanem az agráretnográfiai és folklór kutatások részeredményeire is, e kutatásoknak a falvakról-mezővárosokról kialakított (olykor látens) felfogására is tekintettel kellene lennem. A szándék szerint nem a paraszti társadalom bemutatását-elemzését vállaló vizsgálataink szempontjainak és eredményeinek számbavétele azért lenne elkerülhetetlenül szükséges, mert a néprajznak tekintett diszciplína egyik fontos (ha nem a legfontosabb) törekvése volt a közelmúlt évtizedekben a "társadalmias látásmód" érvényre juttatása. A kultúra és a társadalom viszonyát, a kulturális elemek társadalmi beágyazottságát is megvilágító leírások és elemzések pedig - meglehet: szándéktalanul - a falusi és mezővárosi társadalmakról (nemcsak kultúrájuk jellemzőiről) kínálnak elemzésre érdemes anyagot.
Ha viszont a "néprajz" eszményi teljességére figyelve építem fel ezt az összefoglalást, nyilván megengedhető, ha nem tételesen elősorolt kutatási előzményként, inkább "háttér-információként" kezelem mindazt, amit a folyamatos kutatások falvainkról-mezővárosainkról ezeddig felhalmoztak. Vissza