Mi ilyen nyelvben élünk

Előszó

Több éve már, hogy elindult a magyarországi nyelvészet egyik legnagyobb vállalkozása, a magyar nemzeti szövegtár, illetve a magyar nyelvi korpusz megteremtése, amely a határon túli - inneni nyelvészeti műhelyek bekapcsolódásával csakhamar Kárpát-medencei magyar szövegtárrá teljesedett ki. Így alakult ki az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, illetve a délvidéki - vajdasági kutatóállomások és kutatócsoportok hálózata, amelynek vajdasági munkálatait a Magyarságkutató Tudományos Társasághoz tatozó magyarkanizsai Vajdasági Magyar Nyelvi Korpusz kutató- és műszaki csoportja végzi a korábban megalakult Kanizsai Szociográfiai Műhely időszerű vállalkozásként.
Az egységes magyar szövegtár és korpusz kiépítéséről, jelentőségéről itt és most nem értekezhetünk, hiszen lassan már könyvtárnyi irodalma van. Szóljunk hát róla csak a kisebbségi beszélőközösségek szempontjából. Korábban, amikor a magyar nyelv értelmező és egyéb szótárai, nyelvtanai készültek, kizárólag a homogén, anyaországi mintákra, forrásokra terjedtek ki a vizsgálatok, tehát a határokon kívüli közösségeknek csupán "fogyasztói" szerep jutott, nyelvhasználati szokásaink peremjelenségek maradtak. A korpuszépítés révén viszont részben a gyors műszaki lehetőségeknek, részben az új nyelvészeti szemléletnek köszönhetően új korszak virradt ránk, hiszen az egységes rendszerbe beépülnek napilapunk, hetilapjaink, folyóirataink, tankönyveink, élőnyelvi megnyilatkozásaink, tanulmányköteteink, íróink, fordításirodalmunk nyelvezete, szövegei, minden nyelvréteg használati jellemzői. Mi ennek a programnak, tervezetnek már régebben megszerveztük a bemutatóját, az adatgyűjtés, korpuszépítés azóta is folyamatos, és 2005 közepéig legalább kétmillió egységből álló adatbázist juttatunk el a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetébe. Vissza