Mi van a maszk mögött? I-II.

Előszó

A kötet szereplői ismert emberek. Állandóan reflektorfényben vannak. Tudjuk, milyen a mozgásuk, hangjuk, nevetésük és sírásuk. Néhányukat olyan közel érezzük magunkhoz, mintha családtagjaink lennének. Netán szeretnénk úgy öltözködni, ahogyan ők. Vitatkozunk róla, vajon hány évesek lehetnek, jól tartják-e magukat vagy megöregedtek. Miért szerződtek az egyik színházból a másikba? Jól áll-e nekik valamelyik szerep vagy nem illik hozzájuk? Rokonszenvesek-e a számunkra, esetlen utáljuk őket. Akár akarjuk, akár nem, jelen vannak az életünkben. Ha rádiót hallgatunk, tévét nézünk, moziba megyünk, színházba járunk, kikerülhetetlenül találkozunk velük.
Minél többet látjuk őket, annál inkább érdeklődünk irántuk. Kicsit helyettünk is élnek. Eljátszanak nekünk olyan érzelmeket, amelyekre mi nem biztos hogy képesek vagyunk. Szeretjük látni, hogy szebbek, fiatalabbak, erősebbek nálunk vagy éppen azt, hogy csúnyábbak és esetlenebbek. Modellként szolgálnak számunkra. Ezért annyira fontos.
A kötetben neves színészek - néhány ismert rendező, igazgató és egy-egy "kakukktojás", író, dramaturg, koreográfus, balett-táncos, zongoraművész, operaénekes - beszélnek magukról és pályájukról. Vitatkoznak a riporterrel vagy egyetértenek vele. Általában őszintén kitárulkoznak, de az is árulkodó lehet, ha megpróbálnak elhallgatni valamit.
Az interjúk az elmúlt két évben a Magyar Hírlapban láttak napvilágot.
Ahol az idő múlása miatt szükséges volt, a rövid bevezetőt megváltoztattuk, de a beszélgetéseket - apró korrekcióktól eltekintve - igazítás nélkül olvashatják. Vissza