Idegenforgalmi földrajz

Előszó

Évről évre emberek milliói kelnek rövidebb-hosszabb útra, hogy szabad idejük, szabadságuk egy részét a megszokott otthontól eltérő környezetben töltsék el. Az emberek utazással, környezetváltozással együtt járó tevékenységét, amely az utóbbi évtizedekben tömegjelenséggé vált, idegenforgalomnak, más néven turizmusnak nevezzük.
Vendéglátó ismeretekből tanultuk már az idegenforgalom részletesebb, pontosabb meghatározását: olyan békés célú, önkéntes, rendszeres és tömeges utazási forgalom, amelynek résztvevői átmenetileg tartózkodnak a meglátogatott helyen, ott fogyasztóként viselkednek, mert igénybe veszik a különböző szolgáltatásokat.
A tudományos-technikai forradalom a gazdasági fejlődés elősegíti az idegenforgalom növekedését, amely a világ gazdasági-politikai életének komoly tényezőjévé válik. Igen szerteágazó hatása van az idegenforgalomnak; a gazdasági, a társadalmi, a kulturális, a politikai és az ideológiai vetületek között gyakori az összefonódás, nincs éles határ. Mégis, erről a bonyolult kapcsolatrendszerről elmondhatjuk, hogy általában a gazdasági szempontok a meghatározó szerepűek. Társadalmi igény bontakozott ki az irányban, hogy különböző tudományágak szakemberei foglalkozzanak az idegenforgalommal. Kialakult a földrajztudománynak egy speciális ága, az idegenforgalmi földrajz, amely átfogóan foglalkozik elméleti és gyakorlati kérdésekkel egyaránt. Felhasználja a földrajz két fő ágának, a természet- és gazdságföldrajznak az ismeretanyagát. Azt a komplex földrajzi környezetet vizsgálja, amelyben az idegenforgalom mint társadalmi mozgásfolyamat lejátszódik. A idegenforgalmi földrajzot a gazdaságföldrajz részének tekintjük, mert a szélesebb értelemben vett környezetet az idegenforgalmi folyamat társadalmi-gazdasági összefüggéseiben vizsgálja, ezért elsősorban társadalomtudomány. A tárgy jellegénél fogva más szakterületekkel is szoros kapcsolatot tart, segédtudományként felhasználja módszereiket, eredményeiket.
A társadalomtudományok közül a közgazdaságtan, a statisztika, a történelem, a művészettörténet, a demográfia, a különböző ágazati gazdaságtanok, a néprajz; míg a természettudományok közül a természetföldrajz a legfontosabb segédtudománya.
A természetföldrajzi környezet különösen fontos az idegenforgalmat vonzó, illetve korlátozó természeti tényezők értékelésénél.
Az idegenforgalmi földrajz elméleti és gyakorlati oldalával egyaránt foglalkozik a tankönyv. Vissza