Miért?

Tartalom

Előszó 3
Bevezetés 5
I. szakasz
1. szenvedés az élet iskolája - iskola az élet szenvedése 8
2. Általános ellentétek az élet és az iskola között 8
3. A gondolkodás mint egyéni oktatás és nevelés iskolai célja. - Előkészület. 7
4. Előkészület a szülői házban. Gazdag embereknél. - Dajkák ápolónők és nevelőnők. - Haladó tökéletesedés 9
5. Egy munkáscsaládnál. - A szomszédasszony a gazdagok alkalmazottai helyén. - Napközi otthonok. 10
6. Az első nevelés az anya dolga. - A ház kisded zsarnoka. 10
7. A középosztálynál. - A végletek kiegyenlitődése. - Közvetlen együttélés. - A körülményekkel járó magasabbra hivatottság 11
8. Az anyai szeretet vakságának és következetlenségének hátrányai a nevelésben, otthon és az iskolában. - A gyermek hazudik. - Protekció. - Gyámoltalanság, önállótlanság. - »Az én gyermekem tökéletes!« - Iskolaéveim 111
9. A nem gondolkozó gyermek és az iskola tantárgyai. - Átlagnevelés kezdettől fogva. - Egyéni nevelés és oktatás nehézségei. - Csoport alakitás a nyelvtanitásnál. - Az osztályozás és a vizsgák következményei. - A be nem válók törvényes kiválasztása. - Nagyfoku iskolahiány 14
10. Az érdeklődés, mint a gondolkozás következései. A tudás és a tnaitómester. - Türelem. - A tanitómesterek hiányos és elégtelen javadalmazás 10
11. A tanuló megismerése a tanitó által. - Kisértés a magasabb osztályokba. - Kollégiális hergelés 17
12. Egy klasszikus paedagógiai tantétel 18
13. Az összefüggés hiánya a tanitómesterek és az egyes tárgyak között. - Iskolacsere. - Egy jellemző adat az egyes tankerületek illetve iskolák autonómiájához 18
14. A tanitó és a tanulók képességi szinvonala. A jegyzetből való tanulás. - Tankönyvek és azok ujabb kiadásai. - A vallástan mint magoló-tárgy. - A középiskolák és a szakiskolák tantárgyai. - Műveltség és szakismeretek 19
15. Néhány szó a nyelvtanitásról - Aktuálitás. - Mi az iskola célja? - Holt nyelvek 21
16. Élő nyelvek tanítási módja az iskolában. — A nyelvtanítás célja. — Nyelvtan. 22
17. Főiskolák. — A főiskolai szabadság és következményei. 23
18. Az előadásokról való távolmaradás okai anyagi viszonyok. 26
19. Az iskolázás félbeszakítása anyagi eszközök hijján, tekintet nélkül a tanulóra — Mensaacadémica. — Kényszer az előadások látogatására. — Katalogusolvasás. — Díjtalan iskolázás. — Kétségbeesett existenciák termelése. — Kik a bűnösek? 24
II.
1. Az állami és a politika általában. 27
2. A politikusok egész általánosan. 37
3. A kormány hivatása. - Az ellenzék kételyei. — Hol az igazság? 27
4. A kormány függése ellentétben az ellenzék függetlenségével. — Egyenetlenségek. — A képviselők távolmaradása az ülésekről. — A népképviseleti tisztség mint reprezentiv állás. - Az ellenzék gyüjtőnév helytelensége. 29
5. A felsőház és alsóház általában. 29
6. Egy elméleti kísérlet. 29
7. A létjogosult ellenzék. — A vezérürürendszer és az existenciális kényszer. 30
8. Az általános és egyenlő titkos választási jog. — Az iskolák és az iskolatörvény. —- Nyilvános közszolgálatban állók kötelességmulasztása. 31
9. Törvények és rendeletek létrejötte. — Követésök és tiszteletök. — A háborús papirhiány egy oka. 31
10. Külpolitika. — A külügyminisztérium és a diplomácia tagjai. — Munkamegosztás és eredményei. 37
11. Az elmondottak okai. 38
III.
1. Jótékonyság és jótékonykodás általában. — Két példa. 33
2. A jótékonyság feltételei. 39
3. A jótékonykodás egy példája. 39
4. A példák összefoglalása. — Megváltoztatott tettmotivumok. — 40
5. Jótékony emberek.— Jótékonykodó emberek. 41
6. Jótékonykodó rendezmények a hiúság produktumai. 41
IV.
1. A prostitúció célja és lényege: a szükséges rossz. A törvény magatartása a szabad szerelem és titkos prostitúcióval szemben. — Ítéletképesség és indiszkréció. — A szabad szerelemből prostitució lesz. 42
2. A prostitúció alapja az államban; hiányok. — A titkos prostitúció a nemibajok melegágya. — Ellenőrzéshiány - Miért? 44
3. A betegség tünetei és csirája. — Egy példa a társadalmi felfogás kényszerítő hatalmáról. — Honnan ered az állam gyengesége? — Félrendszabályok. 44
4. Betegségek hathatós és észszerű leküzdése és kiírása háborús tapasztalatok alapján. — Házasságok csak eugenetikái alapon. 47
5. Megjegyzések. — Miért ne lennénk mi a kezdeményezők? — Ellenállások. 48
6. Az ember szabad akarata. — Magyarázatai és megnyilvánulásai. 49
7. Az erkölcs és a társadalmi felfogás. — Néhány szó a nemi felvilágosításról. 50
8. Szervezőképesség hiánya. — Nagystillüség hiánya. — Anyagi hiányok. — Három fogalom és egy tény 51
9. A jövő érdeke. 52
V.
1. Rövid párhuzam az önfentartás és szaporodás között. — Ez ösztönök megnyilvánulása és célja. — A nemi érintkezés hozzáférhetetlen magánjog. 53
2. A nemi érintkezés ismerete és elismerése a törvény és társadalmi felfogás részéről. — Életszükséglet. — Rövid párhuzam az ember és állat között. — Motívumok és megnyilvánulások. 53
3. Kezdetben állati szerelem. — Későbbi fejlődés. — Plátói szerelem. — A szerelem helyes fogalma. 55
4. A férfi eszközei. — Meghallgatásra talál. — A nő szándékai. Az ösztönszerű érzés.— A férfi viselkedése a nőtől függ. 56
5. A férfi később nem talál meghallgatásra. — A férfi magatartása. 57
6. Az ellenállás. — A férfi magatartása. — A nő főzi a férfit. 57
7. Az eljövendő generáció államérdek. — A házasság intézménye.
Hiányos, mert nincs tekintettel az életfeltételekre. — Törvényes eljárás a magát' eltartató férfivel szemben a házasságban és az együttélésnél. — Az utódok érdeke. 58
8. A házasság létrejötte. — A hozzátartozók magatartása. — Rövid kiismerés, dacára !ennek rövid mátkaság. — A szerencsétlen házasság lelki és nemi motivumai. — A férj bűnös. — A nő bűnös. Mindketten azok. — Az elvált asszony. 60
9. A gyermek sorsa. — Megtűrt és mostoha gyermekek 63
10. A boldog házasság és feltételei. — Vad felháborodás. 64
11. Anyagi nehézségek a gyermek megszületése után . - Kinek az érdekköreit érinti ez 64
12. Pénzházasság. — Érdekházasság. — Észházasság. — Hadiházasságok. — Az észházasság áll a szerelmi házassághoz; a legközelebb 65
13. A szerelem kormányozhatatlan anyagi korlátok között. — A mésalliance. - »A szerelem gyermekei« - Az állam és a társadalom magatartása. 66
14. A Code Napoléon egy pontja. — Életbeléptetése és célja. — Felvétel a toloncházba. Bürokrata zsarnokság. — E törvénypont törlése. Szomorít következmények! — Franciaországon kivül. - A törvénytelen gyermek. 66
15. Humanitás, szeretet és irgalom. 68
VI.
1. A barátság mint ideális szerelem. — Sok jóbarát, de csak egyetlen barát. — A barátság fajtái általában. 68
2. Egy elméleti kísérlet. — Barátválasztás. — Emberismeret. - Életbölcsesség. — A barátság alapfeltétele. 69
3. Két férfi és két nő barátsága. — Az önzés és a hiúság szerepe. — Barátság férfi és nő között. — Változások: szerelmi házasság és észházasság 70
4. Egy nemi elmélet továbbfejlesztése mennyiségtani alapon. — Összhang a gyakorlattal. — Lehet-e az ember többször is szerelmes 71
5. A pártválasztás elméleti-gyakorlati össztényezői. 73
VII.
1. Az emberi ösztön: az önzés. — Szándékos cselekmények és önző életfunkciók. — Az önzetlenség 74
2. Az önzés fejtegetése mennyiségtani alapon. — Absolut önzés. — Szólásmód szerinti közönséges önzés — Szólásmód szerinti önzetlenség. A hála. — A remény. 75
3. A hiúság az önzés folyománya. — Ki hiúbb, a férfi vagy a nő? 76
4. Önzés és hiúság a szerelemben. — Ínyencek és élvhajhászók. — Meg nem értett asszonyok. — A nő magatartása. 75
5. A féltékenység az önzés folyománya.— A féltékeny férfi: a szeretőjével és a feleségével szemben. 78
6. A hűtlenség. — Egyoldalú és kölcsönös elhidegülés. — A házasságtörés mint válóok. — Az igazságszolgáltatás indokolatlan békitő kísérlete. — A házasságtörés minden közösséget megszüntet. 81
7. Becsületsértés csak az asszonyon elkövetett erőszak esetében. — A férj mint kétszeresen vesztes ellenfél a párbajban. 81
8. Az erőszak lehetősége. — Nem kifogás az {asszony részére. 82
9. Sértett önzérzet; a férfi becsületének megsértése. — Szoknyavadász és nőcsábász. — Az önérzet mint férfias hiúság. — Társadalmi becsület és elégtételképesség. — Az emberek egyenjogúsága. - Elégtételképesség, szavahihetőség a törvény előtt. — A törvény és igazságszolgáltatás tisztelete. — A neveletlenség nem becstelenség! Önbíráskodás. — A párbaj. — Állásfoglalás a társadalmi felfogással szemközt. 82
10. A féltékeny nő. — A nő hiúsága és önérzete. — Emberileg érthető megtorlás; — az ellentét a férfi eljárásával szemben. 85
11. A férfi és a nő házasságtörése. — Egyenlő jogok és egyenlő kötelességek a házasságban. — A nő házasságtörése mint jog. - A társadalmi felfogás. Szűziesség a házasság előtt. — Kakukfiókák. — A társadalmi felfogás mint biró. — Következmények. — Egy fölötte szerénytelen, de jó tanács. 85
12. Összefüggések és rokonsági kötelékek.— A becsvágy. 83
13. Ki hiúbb? — A pávakakas. — Egyenlő jogok - egyenlő hiúság. 99
VIII.
Feminizmus — fejlődése , a háború következtében; szemben a szocializmussal. — Kilátások a jövőre. — Egy megoldási módozat 89
IX.
1. Chauvinismus — nemzeti egoizmus. — A német vaskalaposság és a magyar vasfejüség. - A külföld elismerése. — Agrárallami és iparállami letelünk. — A magyar iparos és Amerika. — A szabad verseny. - A földgáz. — Rendszeres fejlesztés. — A magyar kereskedő és a magyar kereskedelem. — A zsidó a kereskedelemben. — Antiszemitizmus. — A magyar alattvalók magyar neve. 93
X.
1. Az egyéni hit és vallás. — Csodák. — A papság megalakulása. - A talmud és az ó-szövetség. — Az írás magyarázása. — Az iskola vallástanitása. — A vallás és hit mint agyprocessus a meggyőződés alapjain. — Vallás és hit az iskolán túl, az értelmi fokhoz mérten. 112
2. Az ellentétek. - A jezsuita üzelmek. — A gyónás ! és a gyóntatás. — Más vallások iránti türelmetlenség. Antiszemitizmus. — A rosszul értelmezett chauvinismusból származó antiszemitizmus. — Egy bölcs mondás a könyvekről. 119
XI.
Zárszó. 125