Miért ír az ember?

Fülszöveg

Az a kérdés, hogy: Miért ír az ember?, a maga látszólagos egyszerűsége ellenére az egyik legsúlyosabb kérdés a történelemben. Hasonló a Miért élünk? vagy a Lenni vagy nem lenni? kérdéseihez. Aki először feltette, valószínűleg az - a jeleit fára, agyagba, kőre véső vagy rajzoló -ember volt, aki nemcsak a szeme elől elfutó időt és a megváltozó teret akarta megragadni, hanem mindezek között önmagát: létének okát s értelmét is. S amely kérdést miUiók tették fel aztán a történelemben, s próbálták is megválaszolni. Ez a kérdés tehát - noha a felszínén „csak" a betűvetés révén megfogható emberi tartalmak (gondolatok, érzések, fragmentumok, reflexiók, realitások, képzetek, víziók) rögzítésének okát és célját keresi - valójában az emberiség legnagyobb kérdéseinek egyike. S a reá adott válaszok éppoly sokfélék, akár maga az ember. Ez a könyv a kérdésfeltevő és a válaszadó embert egyetlen komplexitásban mutatja fel. Első felének esszéiben, majd a második egység körkérdéseire kapott... Tovább

Fülszöveg

Az a kérdés, hogy: Miért ír az ember?, a maga látszólagos egyszerűsége ellenére az egyik legsúlyosabb kérdés a történelemben. Hasonló a Miért élünk? vagy a Lenni vagy nem lenni? kérdéseihez. Aki először feltette, valószínűleg az - a jeleit fára, agyagba, kőre véső vagy rajzoló -ember volt, aki nemcsak a szeme elől elfutó időt és a megváltozó teret akarta megragadni, hanem mindezek között önmagát: létének okát s értelmét is. S amely kérdést miUiók tették fel aztán a történelemben, s próbálták is megválaszolni. Ez a kérdés tehát - noha a felszínén „csak" a betűvetés révén megfogható emberi tartalmak (gondolatok, érzések, fragmentumok, reflexiók, realitások, képzetek, víziók) rögzítésének okát és célját keresi - valójában az emberiség legnagyobb kérdéseinek egyike. S a reá adott válaszok éppoly sokfélék, akár maga az ember. Ez a könyv a kérdésfeltevő és a válaszadó embert egyetlen komplexitásban mutatja fel. Első felének esszéiben, majd a második egység körkérdéseire kapott feleletekben e válaszkereső ember arcát teljes körűen festi meg. S nemcsak arra kíváncsi, hogy a megkérdezett, csaknem harminc magyar költő és író miben látja önmaga írásművészetének forrásait és értelmét, hanem arra is: magyar nyelven és az európai történelem 20-21. századi szakaszában milyen társadalmi-szellemi-kulturális koordináta-rendszer fogja körbe a korszakára és önmagára kérdező alkotót. Ezért fontos foglalat ez a könyv az írás értelméről tudást szerezni kívánók számára. Tanulságokat, világelemzéseket és célokat fogalmaz meg, amelyek egyaránt szolgálhatják a mélyebb irodalmi és nyelvi tudást, az emberismeretet, s alkalmazhatók az alkotó folyamatokban és a didaktikában is. Azt segít tehát megvalósítani ez a munka, amiről Nagy László, a költő „pártatlan ítéletéről", a versről - az Irgalmatlanok ne legyünk című írásában - ekként vallott: „Hiszem azt is, elvezet a pecsétek mögé, ahol éppen rám várnak a titkok. Vezet ahhoz, ami még nem létezik a világba" ^^»^ot a szakadékok mentén, szüntelen a halál ajkain."
433
I' : M . ^ !
Valóban elhangozhatott, akár középiskolai irodalomórán, akár másutt - de felvetődhet írókban, írók között is, beszélgetve, tűnődve, vitázva: miért ír az ember?
Somos Béla könyve ennek a kérdésnek ered nyomába, végigjárva a betűvetés történetét a barlangrajzoktól az ékírásos agyagtáblákon és Gutenbergen keresztül a hangoskönyvekig, az írásra késztető okokat klasszikusok hosszú sorával példázva Horatiustól, Balassitól kezdve Aranyon, Babitson át József Attiláig, Vas Istvánig.
A kötet második felének ezredfordulós ars poeticái egy 1997-1998 körül tervezett antológia emlékeivel vezetnek át a közelmúltba, hogy a szerző az akkor alkotó, mára már sokszor csak műveik révén köztünk élő költők (többek között Faludy György, Határ Győző, Nagy Gáspár), valamint megannyi kortárs, így Kiss Benedek, Serfőző Simon, Bárányi Ferenc és mások -hitvallásról vagy olykor annak hiányáról szóló - verseivel és leveleivel, majd saját zárlatával próbálja körvonalazni a választ kérdésünkre: miért ír az ember?
ünyvtár Vissza