Fülszöveg
A történelem soha nem azonos azzal, amit leírtak róla, lényege az emberi sorsok alakulása révén érthető meg. „Egy ember halála tragédia, milliók halála statisztika" - hangzik a Sztálinhoz köthető mondat, ő pedig igazán jártas volt a témában. Kissé visszafordítva: a közösség sorsa az egyén sorsa felöl közelítve tárható föl.
Emiing Róza sorstörténete ilyen támpont egy korszak eseményeinek szemléltetéséhez. A jugoszláviai magyar-német asszony sorsa fölmutatja mindazon veszteségeket, amelyek évek és sorsfordító események során csak halmozódtak, kezdve a második világháború kitörése előttről a náci, majd a partizán haláltáborokon, az ötvenes évek beszolgáltatásain, 1956-on, a hatvanas években felsejlő jobbléten át, egészen Szerbia NATO-bombázásáig.
Az időben folyamatosan előre haladó, de mégis mozaik-elrendezésű monológ egy újságírói kérdésre adott rövid válasz: Für Was?, vagyis Minek?, erőteljesen arra utal, hogy a dolgokat nem kellene újra bolygatni, és valóban, a narrátor...
Tovább
Fülszöveg
A történelem soha nem azonos azzal, amit leírtak róla, lényege az emberi sorsok alakulása révén érthető meg. „Egy ember halála tragédia, milliók halála statisztika" - hangzik a Sztálinhoz köthető mondat, ő pedig igazán jártas volt a témában. Kissé visszafordítva: a közösség sorsa az egyén sorsa felöl közelítve tárható föl.
Emiing Róza sorstörténete ilyen támpont egy korszak eseményeinek szemléltetéséhez. A jugoszláviai magyar-német asszony sorsa fölmutatja mindazon veszteségeket, amelyek évek és sorsfordító események során csak halmozódtak, kezdve a második világháború kitörése előttről a náci, majd a partizán haláltáborokon, az ötvenes évek beszolgáltatásain, 1956-on, a hatvanas években felsejlő jobbléten át, egészen Szerbia NATO-bombázásáig.
Az időben folyamatosan előre haladó, de mégis mozaik-elrendezésű monológ egy újságírói kérdésre adott rövid válasz: Für Was?, vagyis Minek?, erőteljesen arra utal, hogy a dolgokat nem kellene újra bolygatni, és valóban, a narrátor igyekszik távol tartani magát az emlékezéstől. Viszont mégis megnyílik a múlt lezárt szelencéje, hiszen mégis el kell mondani a dolgokat, megváltozik a korábbi felvetése, a Minek?-ből kibontakozik a Warum?, vagyis, hogy miért is történt (velem) mindez. A járeki gyűjtőtábor, a többszörös nemi erőszak, a család elveszítése, három országba szakadása, álmok és tervek föladása, szerelmek viszonzatlansága és teljes érzelmi kiégés.
Friedrich Anna regénye az egyén fizikai és pszichés veszteségei mellett a délvidéki Bácskaság pontos topográfiáját is feltérképezi, benne a haláltáborokkal, alkotói erénye pedig a szabatosság, a szerkesztő- és elbeszélőkészség, amivel népi önéletírásból olvasmányos és megrázó regénybe fordította az egyéni, egyben családtörténetet.
FEKETE J. József
i/rh/ru\#MTAkl
Friedrich Anna 1953-ban a Nyugat-bácskai Bezdánban született újságíró, pszichológus Üjvidék-Bezdán-Budapest között ingázva éli aktív nyugdíjas életét. A zombori érettségit követően az újvidéki Magyar Szó zombori szerkesztőségében, a Dunatájban, kezdte újságírói pályáját, dolgozott a Zombori Rádióban is. 1982 és 1984 között a Magyar Szó belgrádi tudósítójaként két tanulságos évet töltött az akkor még egységes Jugoszlávia fővárosában, Belgrádban, innen a Magyar Szó újvidéki szerkesztőségébe került, volt belpolitikai szerkesztő, kommentátor, főszerkesztő-helyettes. Tíz évig volt az újvidéki Családi Kör újságírója, két évig a főszerkesztői feladatokat is ellátta. A Vajdaság Ma hírportálon Levelek a Rózsa utcából című állandó rovatában heti rendszerességgel jelennek meg írásai. Ez még nem történelem című első könyvében 13 év Belgrádtól Hágáig mottóval naplószerűen dolgozta fel a Slobodan Milosevic nevével fémjelzett délszláv háborúnak és Jugoszlávia szétesésének a bácskai magyarok életét befolyásoló eseményeit. Távhallgatóként, munka mellett 1988-ban szerzett diplomát a belgrádi bölcsészkar pszichológia tanszékén. A New York-i Albert Ellis Intézet belgrádi kognitív pszichoterápiás képzésén 2002-ben végezte el az első, 2004-ben a második fokozatot. Üjságírás mellett önkéntes pszichoterápiás segítőként is dolgozott.
Vissza