Üzenetek félárnyékból

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Miklós Elemér: Üzenetek félárnyékból ' összes példány

Kiadó:	Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár
Kiadás helye:	Nyíregyháza
Kiadás éve:	1993
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	245 oldal
Sorozatcím:	Szabolcsi Téka
Kötetszám:	14
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-728-139-8
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Megjelent 600 példányban.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Üzenni annyi, mint közvetítő útján közölni, tudatni valamit: hírt, eseményt, egy állapotrajzot, máskor személyes véleményt. A közvetítő szerepvállalása pedig e folyamatban akkor lehet hiteles, ha sikerül megőriznie a reábízott üzenetek tényszerűségét. Az e kötetben közreadott írások is azáltal válhatnak üzenetté, ha a szépírói alkotások általános érvényű értékrendjeit, továbbá a nehéz helyzetben lévő vidékek kiszolgáltatott lakóinak útkereséseit, a megmaradás módozatait kutató erőfeszítéseit közvetítik. így kerülhettek egymás mellé epikus alkotások „élménybeszámolói" s a való világunk állapotrajzai. Tematikus válogatásban olyan publicisztikai írások közül, melyek eleve a tájékoztatás szándékával születtek, s többnyire emiatt sajátjuk az alkalmazkodás az aktualitás igényéhez. Nagy részük ugyanis - 1976 és 1992 között - folyóiratokban (Új írás, Szabolcs-szatmári Szemle, Olvasó Nép, Pedagógiai Műhely, Új Forrás, Jászkunság) és a Kelet-Magyarország lapjain volt először olvasható. A magyar társadalom nagy változásainak időszakában, amikor az átalakulás egyes mozzanatai, lépései nem nélkülözhették a közfigyelmet. A körülmények- ilyen meghatározottságában mégis az általunk megélt valóság egy-egy darabjának tárgyszerű megmutatását tekintettem fontosnak, s így a figyelem felkeltésére is vállalkoztam. A félárnyékban élő emberek érdekében, a félárnyékban alkotó literátorok pártfogására. Miközben mélyült a tapasztalat, hogy nem csak itt, a „térkép szélén", megyénk határain túl is élnek félárnyékban emberek, s a nagy nyilvánossághoz az esztétikai igényességgel alkotó művészek másutt is küzdelmek árán juthatnak. Nem pusztán a személyes árnyékhelyzetük okán, hanem mert oly gyakran épült fal a kauzalitást érvényesítő szellemi törekvések elébe. Az ekképpen született művek sorsának, erényeinek felmutatása íróember, kritikus számára erkölcsi kötelességnek számít. Szeretném hinni, hogy a naprakész tájékoztatáson túl is sikerült a jellemző mozzanatok bemutatásával áramlások irányait, emberi törekvések értékeit jelezni, az olvasónak szánt üzenetekről tudósítani és azokat tudatosítani. Vissza

Tartalom

Szerzői előszó 3
A SZÜLŐFÖLD VONZÁSÁBAN
EMBERLÉPTÉKŰ VALLOMÁSOK SZÜLŐFÖLDRŐL, HAZÁRÓL... 6
(A „Szülőföldem Magyarország" c. kötetről)
EGY ELMOSÓDOTT PÁLYAKÉP 9
(Arcképvázlat Lauka Gusztávról)
„ENGEM MINDEN ODAKÖT" 25
(Balázs József szülőföldkapcsolatáról)
„HARMÓNIAIGÉNY ÉS GYAKORLATIASSÁG" 59
(Jegyzetek a Tiszta szívvel c. könyvsorozatról)
BEREG BEMUTATKOZÁSA 68
(A Találkozás Bereggel című kiadvány)
EMLÉKKÉPEK FÁBIÁN ZOLTÁNRÓL 71
TALÁLHATÓ-E MÉG ÚJDONSÁG
KIS FERENC KÖRÜL? 77
(Tidrenczel Sándor: Az inség és a harc fia)
ISMERET - HANGULAT - ÉRDEK... 83
(A Szabolcs-Szatmári Képeskönyv-ről)
SZOMSZÉDAINK
ÉLETSORS ÉS ALKOTÁS 88
(Orbán Balázs: A Székelyföld leírása)
A NEMZETISÉGI SORSOK TÜKRE 94
(Beke György riportkönyvéről)
ÍRÓ a HADAK ÚTJÁN 105
(Asztalos István emlékezete)
VISSZAVONT REMÉNY 108
(Szilágyi Domokos levelei Méliusz Józsefhez)
„EBBŐL TANULJANAK MÁSOKI" 111
(Győri Klára: Kiszáradt az én örömem zöld fája...)
A MEGÚJÍTOTT ÜZENETEK 115
(Sütő András: Gyermekkorom tükörcserepei)
TRIKÓLÓR KERESZT 119
(Bodor Pál: A hisztéria szükségállapota)
MAI MAGYAR PRÓZA
A VALÓSÁG ÉS A SZEMÉLYISÉG KÖLCSÖNHATÁSA 124
(Gondolatok Fábián Zoltán írásművészetéről)
SZERELEM... INFARKTUS... SZÁMVETÉS... 134
(Zám Tibor: Túl a poklon)
AZ EMBERI SORSOKRA ELKÖTELEZETTEN
KÖZELÍTVE 138
(Gáli István: Vaskor - Karcolgatunk)
AZ ETIKUS FELELŐSSÉG MÚLTRÓL ÉS JELENRŐL 144
(Gergely Mihály: Költő és király - Karambol
cserbenhagyással)
ÉLETRAJZ FONTOSSÁG NÉLKÜL 150
(Bárczy János: Egy m. kir. százados bizalmas
feljegyzései)
A HELYTÁLLÁS IGÉNYÉRŐL VALLANI KELL! 154
(Molnár Zoltán: Fakerék)
ARCKÉPEK HÁTTÉRREL 157
(Ördögh Szilveszter: Bizony nem haltok meg - Szegény Lázár)
MIVÉGRE VALÓ A TAGADÁS? 166
(Töprengés Kolozsvári Papp László „értelmiségképe" előtt)
„HISTÓRIA EST MAGISTRA VITAE" 185
(Szentmihályi Szabó Péter: A látó és a vak - Édua és Kun László)
A REFLEXIÓK ÁTTÉTELES MEGFOGALMAZÁSA 191
(Kurucz Gyula: Szeretek, tehát voltam)
A VALÓSÁG ÉS A MŰVÉSZET ÖSSZEFÜGGÉSEIRŐL 194
(Czakó Gábor: Sorrendben - „+")
A JELLEMEK PRÓBÁJA 199
(Sobor Antal: Hosszú háború)
A SZELLEMI ÉRTÉKEK IDŐTÁLLÓSÁGÁRÓL 202
(Nagy András: Toron, 1867)
SZORONGÁSOK ÉS LÁZONGÁSOK 205
(Asperján György: Rohanj velem)
A BŰNBEESÉS GRÁDICSOS ÚTJA 208
(Bólya Péter: A védőirat)
VALÓSÁGKÖZELBEN
A CSONKA BEREG C. FILM ŐSBEMUTATÓJÁN 214
„A HIT NEM LEHET SZÉGYEN" 218
(Szatmárnémeti találkozások Sütő Andrással)
„ITT VANNAK AZ ALKOTÁS GYÖKEREI" 222
(Filmforgatás Vitkán)
VALÓSÁGBAN GYÖKEREZŐ REMÉNYEK 227
(Helyzetkép a Beregi Tiszahátról)