A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Ásványtelepeink földtana

Nyersanyag-lelőhelyeink

Szerző

Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 314 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Megjelent 600 példányban. Tankönyvi száma: 40 723. 188 fekete-fehér ábrával és fotóval illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E könyvet mindazoknak írtuk, akik érdeklődnek hazánk ásványi nyersanyagai iránt, ismerni szeretnék azok képződésének történetét, jelenlegi földtani helyzetét, sokféleségét és minőségi jellemzőit.... Tovább

Előszó

E könyvet mindazoknak írtuk, akik érdeklődnek hazánk ásványi nyersanyagai iránt, ismerni szeretnék azok képződésének történetét, jelenlegi földtani helyzetét, sokféleségét és minőségi jellemzőit. Könyvünket széles olvasó-tábornak szántuk: geológusoknak, bányászoknak, vegyészeknek, technológusoknak, közgazdászoknak és a különböző iskolák földrajz-vegytanszakos oktatóinak. Éppen ezért célszerűnek láttuk, hogy az előszó után a Bevezetőben megismertessük az olvasót az ásványi nyersanyagtelepek általános keletkezési körülményeivel, felosztásával és beleillesszük azok képződését az elmúlt idők földtani eseményeinek folyamatába. Minden fejezet előtt geokémiai és teleptani bevezetőt adunk, ami megkönnyíti a nem szakmabeli olvasónak, hogy a könyv tartalmát megértse.
Ásványi nyersanyagainkat fontossági sorrendben tárgyaljuk. Először az energiahordozókat, azután a feketefémek, majd a színesfémek érceit, és végül a nemérces ásványi nyersanyagokat. Hazai viszonyaink között főleg a jövő reménybeli területeit tekintve, a kőolajnak és a földgáznak adtuk az elsőséget, a klasszikus energiahordozóval, a kőszénnel szemben. A harmadik fejezetben csak annyit tudtunk a radioaktív nyersanyagról ismertetni, amennyi annak természetéből fakadóan közölhető. Vissza

Tartalom

Előszó 9
Bevezetés 11
1. A kőolaj és a földgáz (Dr. Kertai György) 17
1.1 Általános kőolajföldtani ismeretek 17
1.11 A kőolaj és a földgáz anyaga 17
1.12 A szénhidrogének gazdasági jelentősége 18
1.13 A kőolaj és a földgáz keletkezése és felhalmozódása 20
1.14 A kőolaj-és földgáztelepek kutatása 23
1.15 A kőolaj és a földgáz kutatása és termelése Magyarországon 24
1.2 Kőolaj- és földgázterületeink földtani alkata 29
1.21 Dél-zalai medence 32
1.22 Észak-zalai medence 34
1.23 Kis-alföldi medencék 38
1.24 Dráva-medence 38
1.25 A Balaton és a Duna közötti medencék 39
1.26 Észak paleogén medencék területe 40
1.27 Az Észak-Alföld mezozóos aljzatú és a nagy-alföldi flis aljzatú neogén medencék 42
1.28 A tiszántúli paleozóos aljzatú neogén medence 44
1.29 Dél-alföldi medencék 45
1.3 A magyarországi kőolaj- és földgázkutatások jelenlegi helyzete és kilátásai 47
1.4 Irodalom
A kőszén (Dr. Bartkó Lajos, Dr. Hegedűs Gyula, Dr. Kókai József) 49
2.1 Általános kőszénföldtani ismeretek 49
2.11 Az energiahordozók versenye 49
2.12 A kőszén keletkezése 49
2.13 A kőszén elegyrészei . 52
2.14 A kőszén feldolgozása és felhasználása 53
2.15 Kőszéntelepeink földtani kora 54
2.2 Magyarország kőszénterületei 55
2.21 A mecseki juraidőszaki fekete szénterület 55
2.22 A bakonyi kréta-időszaki barnaszénterület 59
2.23 Eocénkorú barnaszénterületeink 62
2.24 Oligocénkorú barnaszénterületek 72
2.25 Miocénkorú barnaszénterületek 72
2.26 Pannóniai földes-fás barnaszénterületek (lignit) 82
2.3 Magyarország szén készlete és a további kutatások iránya
2.4 Irodalom . 87
3. Az uránérc (Dr. Jantsky Béla) 88
3.1 Általános uránföldtani ismeretek . . . 88
3.11 Az urán kémiai tulajdonságai 88
3.12 Az urán geokémiája
3.13 Az uránásványok 89
3.14 Az uránérctelepek 89
3.15 Az uránérc kutatása 91
3.2 Uránérckutatásunk története és eredményei 92
3.21 A mecseki uránérces terület földtani alkata 92
3.22 Az ország egyéb területeinek uránföldtana 93
3.23 Irodalom 94
4. A vasérc (Morvái Gusztáv) 95
4.1 A vasércre vonatkozó általános ismereték 95
4.11 A vas geokémiája 95
4.12 A vasérctelepek típusai 96
4.13 A vasérccel szemben támasztott ipari követelmények 98
4.14 A vasérckutatás módszerei 100
4.2 A magyarországi vasérckutatás története 100
4.3 Rudabánya, a magyar vasércbányászat bázisa 100
4.31 A rudabányai vasércvonulat és vasérctelep földtani alkata 102
4.32 A rudabányai vasércvonulat vízföldtana . . . 105
4.33 A rudabányai vasérctelep minőségi jellemzése, ásványos alkata és keletkezése 106
4.34 A rudabányai vasérc bányászata, előkészítése és felhasználása 109
4.4 Egyéb vasérclelőhelyeink 110
4.41 Későmagmás vasérctelepek 110
4.42 Utómagmás vasérctelepek . . . 111
4.43 Üledékes vasérctelepek 114
4.44 Infiltrációs vasérctelepek 117
4.5 A magyarországi vasérckutatás lehetőségei és feladatai 117
4.6 Irodalom 118
5. A mangánérc (Dr. Cseh Németh József) 120
5.1 A mangánércre vonatkozó általános ismereteink 120
5.11 A mangán geokémiája 120
5.12 A mangán felhasználása 122
5.2 Az úrkúti mangánércterület . 122
5.21 A terület földtani fejlődése 124
5.22 A terület földtani szerkezete | 125
5.23 A mangánérctelepek alkata 126
5.24 A terület vízföldtana 134
5.3 A csárdahegyi vasas mangánérc 134
5.4 Az eplényi mangánércterület . 135
5.41 A terület földtani felépítése 136
5.42 A terület földtani szerkezete . 136
5.43 A mangánérctelepek alkata 136
5.5 A Bakony-hegységi érctelepek típusa és anyagának származtatása 138
5.6 A mangánérc kutatása és termelése 139
5.7 A Bakony-hegységi mangánérckutatás távlati lehetőségei 140
5.8 Egyéb hazai mangánércterületek 141
5.9 Irodalom 142
6. A bauxit (Dr. Barnabás Kálmán) 143
6.1 Általános bauxitföldtani ismeretek 143
6.11 Bauxitterületeink földrajzi helyzete 143
6.12 A bauxit teleptani és rétegtani helyzete 143
6.13 A bauxittelepek földtani alkata 148
6.14 A bauxit ásványos összetétele és minősége 149
6.15 Bauxitterületeink hegységszerkezeti viszonyai 151
6.16 A bauxit keletkezése 152
6.17 Bauxitterületeink vízföldtani viszonyai 153
6.18 A bauxitkutatás története 153
6.19 A bauxit termelése és feldolgozása 154
6.2 Bauxitterületeink földtani ismertetése 154
6.21 A Déli-Bakony és a Balatonfelvidék 154
6.22 Az Északi-Bakony 156
6.23 Vértes-hegység 165
6.24 Gerecse-hegység 170
6.25 Buda-Pilishegység 174
6.26 A Duna-balparti hegyrögök 174
6.27 Gömöri karsztvidék 175
6.28 Villányi-hegység 176
6.3 A bauxitkutatás feladatai 177
6.4 Irodalom 178
7. Szulfidos érctelepek (Dr. Vidacs Aladár, Mikó Lajos, Dr. Jantsky Béla) 179
7.1 Általános ércföldtani ismeretek 179
7.11 Szulfidos érctelepek képződése 179
7.12 Szulfidos érctelepek felosztása 181
7.13 Szulfidos ércterületeink 183
7.2 Mátra-hegység 183
7.21 A nyugat-mátrai ércterület 184
7.22 Az észak kelet-mátrai ércterület 194
7.23 A középmátrai ércterület 201
7.24 A mátrai szulfidos érckutatás további feladatai 205
7.25 Irodalom 205
7.3 Börzsöny-hegység. 206
7.31 Földrajzi helyzete 206
7.32 Az érckutatás története 206
7.33 A terület földtani felépítése 208
7.34 Az ércesedés kifejlődése és teleptani jellemzése 209
7.35 Irodalom 211
7.4 Telkibánya 212
7.41 A telkibányai nemesfémbányászat története 212
7.42 A telkibányai érces terület földtani felépítése 213
7.43 Az ércesedés földtani-teleptani jellemzése 214
7.44 Irodalom 217
7.5 Velencei-hegység 217
7.51 A gránithoz kötött ércesedés 217
7.52 Az andezithez kötött utóvulkáni hidrotermális ércesedés 232
7.53 A szabadbattyáni metaszomatikus ércesedés 232
7.54 A Velencei-hegység további érckutatása 235
7.55 Irodalom 237
8. Nemérces ásványi nyersanyagok (Dr. Varjú Gyula) 238
8.1 Agyagásványtelepek 238
8.11 Bentonit 240
8.12 Kaolin 251
8.13 Illit 262
8.14 Tűzállóagyag 264
8.2 Homoktelepek 267
8.21 Öntödei homok 269
8.22 Kvarchomok 274
8.23 Üveghomok 276
8.3 Kvarcit és kvarchomokkő
8.31 Mád-környéki kvarcitterület 280
8.32 Gyöngyössolymosi kvarcitterület 282
8.33 A pázmándi kvarcit 283
8.34 A Kállai-medence kvarchomokkő telepei 284
8.4 Kovaföld 285
8.41 Szurdokpüspöki terület 287
8.42 Erdőbényei terület 289
8.43 Tállyai-terület 292
8.5 Talkum 292
8.51 Felsőcsatári terület 293
8.6 Aplit 295
8.7 Perlit 296
8.8 Gipsz és anhidrit 300
8.8.1 Perkupái anhidrit- és gipsztelepek 301
8.9 Dolomit 304
8.10 Ipari mészkő 306
8.11 Ásványi festékek (festékföldek) 307
8.12 Irodalom 312
9. Ásványi nyersanyagbázisunk várható alakulása 314
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv