Mikroökonómia

Előszó

A makroökonómia az aggregált piacokkal foglalkozik: hogyan viselkedik az összkereslet, a háztartások összesített fogyasztási kereslete, a vállalati szektor összesített kínálata, a munkapiac egésze stb. Ezen mozgások és törvényszerűségeik a gazdaság egészének mozgását magyarázzák meg, de nem adnak magyarázatot arra, hogyan alakul mögötte az egyes részpiac. Miért növelik az emberek a keresletüket a kenyér iránt, ha annak csökken az ára, miért csökkenti egy vállalat az alkalmazottak számát, ha értékesítési feltételei változatlanok, hogyan választja ki a vállalat a számára legkedvezőbb termelési eljárást. Az összpiaci mozgás sok-sok részpiacból és egyénből tevődik össze. Ezen részpiacok és egyének viselkedése egyéni döntéseket tükröz, amely döntések szabályai, motívumai csak általánosságban szerepeltek eddigi tanulmányaikban. A gazdasági részfolyamatok megismerése érdekében elengedhetetlen a piaci szereplők magatartási motívumainak és indítékainak ismerete.
A mikroökonómia a gazdasági egységek magatartásával foglalkozik. Arra keres magyarázatot, hogyan és miért hozzák meg az egyének gazdasági döntéseiket. A mikroökonómia olyan gazdasági modelleket alkot, amelyek egy-egy gazdasági egységre vagy egy-egy részpiacra vonatkoznak. A mikroökonómia az egyedi döntéseket közvetlenül nem tudja megmagyarázni, a Kovács család vásárlásaira vagy a Friss Cipó Kenyérgyár termelési és piaci döntéseire ezen modellek közvetlenül nem érvényesek. A mikroökonómia a gazdasági egységek egyes típusainak magatartási szabályait tárja fel, megalkotva a háztartás, a vállalat, a megtakarító, a beruházó, vagy egy-egy iparág modelljét. A mikroökonómia által feltárt törvényszerűségek alapján azután az alkalmazott gazdaságtanok nyújtanak segítséget a közvetlen gazdasági döntések meghozatalához. A mikroökonómia nélkül azonban nem érthetjük meg a piaci döntések logikáját, a vállalkozási magatartás lényegét. Vissza