1.035.066

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A szöveg vonzásában III.

Kitérők - Irodalom

Szerző

Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 238 oldal
Sorozatcím: Calibra Könyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-16-2512-5
Megjegyzés: Tankönyvi szám: CA 0055.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Kitérők A szöveg vonzásában problémacentrikus tanítási program harmadik tankönyve. A megelőző kötetekkel (bejáratok, Átjárók) ellentétben ez a könyv nem egy tanév tananyagát tartalmazza, egyes fejezetei nem, illetve nem feltétlenül egymás után dolgozandók fel. E kötet a kronologikus-irodalomtörténeti előrehaladás során felvethető problémacentrikus kitérésekre tesz javaslatokat. Egy-egy fejezete egy-egy kitérő, egy-egy „öblöcske", amelyben az irodalomtörténet nagy időfolyamán hajózva elidőzhetünk. Az ilyen elidőzések során kiléphetünk az időrendi előrehaladás menetéből és - előre- és hátratekintve - közelebbről szemügyre vehetjük egy-egy téma, műfaj, erkölcsi, eszmetörténeti probléma vagy irodalmi konvenció elő- és utóéletét. Minden irodalmi mű többféle szövegkörnyezetbe helyezhető, sokféle kontextusban értelmezhető. E könyv fejezetei az elemzett-értelmezett műveket nem elsősorban saját koruk irodalmi térképén kívánják elhelyezni, hanem inkább a művek évszázadokon átívelő egymásnak... Tovább

Fülszöveg

A Kitérők A szöveg vonzásában problémacentrikus tanítási program harmadik tankönyve. A megelőző kötetekkel (bejáratok, Átjárók) ellentétben ez a könyv nem egy tanév tananyagát tartalmazza, egyes fejezetei nem, illetve nem feltétlenül egymás után dolgozandók fel. E kötet a kronologikus-irodalomtörténeti előrehaladás során felvethető problémacentrikus kitérésekre tesz javaslatokat. Egy-egy fejezete egy-egy kitérő, egy-egy „öblöcske", amelyben az irodalomtörténet nagy időfolyamán hajózva elidőzhetünk. Az ilyen elidőzések során kiléphetünk az időrendi előrehaladás menetéből és - előre- és hátratekintve - közelebbről szemügyre vehetjük egy-egy téma, műfaj, erkölcsi, eszmetörténeti probléma vagy irodalmi konvenció elő- és utóéletét. Minden irodalmi mű többféle szövegkörnyezetbe helyezhető, sokféle kontextusban értelmezhető. E könyv fejezetei az elemzett-értelmezett műveket nem elsősorban saját koruk irodalmi térképén kívánják elhelyezni, hanem inkább a művek évszázadokon átívelő egymásnak felelgetésére figyelnek. Ha tetszik: keresztmetszetek helyett inkább hosszmetszeteket kínálnak. Vas István és Csokonai Vitéz Mihály, Szophoklész és Shakespeare, Petri György és Berzsenyi Dániel, Esterházy Péter, Móra Ferenc, Krúdy Gyula és Mikszáth Kálmán, Arany János, Vörösmarty Mihály és József Attila egymás műveit „olvassák" a kötetben.
A kitérők fejezetei az irodalomtörténet egészének „nagy elbeszélése" helyett „kis elbeszélésekbe", konvenciótörténetekbe engednek bepillantást: a magyar anakreóni dalköltészetbe, ódaköltészetünk talán legfontosabb vonulatába, a magyar líra Horatiusszal folytatott párbeszédébe, anekdotikus epikai hagyományunkba, valamint a világrend tételezésének és a rendbontás tragédiáinak világába.
A fentiekből következik, hogy a könyvet nem elsősorban egyetlen évfolyamnak, hanem 14-18 éves diákoknak ajánljuk. Vissza

Tartalom

"HASZNÁLATI UTASÍTÁS" 3
BÁRMIT JELENTHET-E A MŰ? -AVAGY
A PÁRBESZÉDBEN SZÜLETŐ JELENTÉS 5
Ml fán terem az a hermeneutika? 6
ANAKREÓN FELTÁMADÁSAI 15
Anakreóni ihletek 18
Anakreón: Reggeliztem... - Csokonai: A boldogság 21
Vas István anakreóni dalai 24
Csokonai és Vas kertje - a titkos értelmű rózsa 24
Keresztény anakreontika 29
Bizonytalanság, homály - Vas István: Csúnya szeptember 33
REND, RENDBONTÁS, HATALOM, FELELŐSSÉG - A KONFLIKTUSOS DRÁMA
Rendbontás és tragikum 35
A dráma és a tragédia 36
A tragédia 36
Szophoklész 38
Antigoné 40
Vázlat a szöveg szerkezeti tagolódásáról 41
A konfliktus 43
Szereplők és konfliktusok 45
Két igazság megméretése, megmérkőzése - párhuzamos jelenetek 48
Kreón politikai csőlátása és a tragikus irónia 51
A kar és a kardalok 53
Kinek a tragédiája? - az értelmezés változatai 54
William Shakespeare: Julius Caesar 58
Az expozíciótól a gyászbeszédekig 59
Egy dráma - két dráma? 64
Brutus tragédiája 66
Ki a főszereplő? 70
Antik dráma - Erzsébet-kori dráma 71
Párhuzamok és ellentétek 71
HORATIUS NOSTER - A MI HORATIUSUNK
Szerzők párbeszéde 73
Petri György: Horatiusi - első megközelítés 74
Horatius: Thaliarchushoz - Berzsenyi: Horác 76
Arany középszer - a külvilághoz, a változáshoz fűződő viszony 82
Licinius Murenához 82
A sztoicizmus 84
Berzsenyi Dániel: Osztályrészem - három olvasatban 87
Első olvasat - előrehaladás a versben 89
Második olvasat - értelmező megértés, visszatekintő magyarázat 94
Harmadik olvasat - a vers jelentése a változó időben 98
Petri György: Horatiusi - második megközelítés, a vers értelmezése 105
Horatius a csikkes váróteremben 106
Utalás és kontraszt - motívumok deformálása 109
Összegzés 115
MAGYAR ÓDÁK
Egy kis műfajelmélet 116
Egy kis műfajtörténet 118
Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz (I.) 119
A magyarokhoz értelmezése 120
Alkalmazás és kritika 124
Egy konvenció születése 126
A közösségi óda változatai a reformkorban 127
Petőfi Sándor: Nemzeti dal 130
A korabeli értelmezés háttere 133
Egy konvenció változásai 136
A nemzeti óda újjászületése Arany költészetében 138
Rendületlenül 141
Magányban 143
Az óda megújítása a XX. században 148
Szellemi háttér 148
Az ember kultusza
(Juhász Gyula: Himnusz az emberhez) 150
A technika kultusza
(Marinetti: Óda egy verseny-automobilhoz) 151
Kosztolányi Dezső: Marcus Aurelius 153
A Marcus Aurelius olvasása 153
A Marcus Aurelius értelmezése 158
Választás és felemelkedés 161
A példa időszerűsége
József Attila: A város peremén 165
A város peremén értelmezése 167
Műfaj és szerkezet 167
A „küldetéses osztály" meghatározása 169
A múlt 169
A jelen 173
A jövő 174
A költő feladata 176
„A törvény szövedéke..." 178
A város peremén jelentése ma 178
Kitekintés 180
ANEKDOTIKUS EPIKAI HAGYOMANYOK
AZ anekdota „életmódja" 183
AZ anekdotikus epikai konvenció
és az irodalmi közgondolkodás 185
Esterházy Péter játéka az anekdotikus
hagyománnyal 186
Az anekdotikus hagyomány
és a magyar társadalomfejlődés 189
Anekdotikus novellák 193
Mikszáth Kálmán: Ne nyitogassuk a történelmet 193
Mikszáth Kálmán: A gavallérok 194
Beavatatlan elbeszélő -
beavatott szerző és olvasó 196
A novella szerkezete
- az anekdotikus jellemzés 197
Az elbeszélés tempója 198
A látszatok rendszere és a látszatvilág rései 198
Nosztalgia vagy ítélkezés - humor vagy
szatíra: az elbeszélő értékbizonytalansága 199
A gavallérok értelmezésének
összefoglalása 199
Két Móra-novella
(A gyevi törvény, Tápéi diplomaták) 203
Három Krúdy-novella
(Egy jeles mulattatóról, A legnagyobb bolond,
Jellegzetes úriember a keresztanyám falujából) 206
Két Kosztolányi-novella
(Április bolondja, az Esti Kornél tizedik fejezete) 210
Nyitott epilógus 211
Egy anekdotikus-életképi regény -
Jókai Mór: Az új földesúr 212
A passzív ellenállás és honosodás regénye -
vezéreszmék és a szereplők rendszere 215
A cselekményszövés bravúrjai 217
Anekdota, életkép, látomásos leírás
és vígjátéki jelenet 221
A regény egységét biztosító legfontosabb
tényező: a humor 225
Az új földesúr értelmezése és értékelése
a változó időben 226
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv