A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Budapesti negyed 2007. tavasz

Lap a városról - XV. évfolyam 1. /Amszterdam

Előszó

Ezt a naplót anyám, Dr. Bodor Györgyné, született Gergely Magdolna (előzőleg Dr. Tóth Aladárné, majd Dr. Baross Györgyné), 1944. március 14-én, öt nappal a német megszállás előtt kezdte el írni -... Tovább

Előszó

Ezt a naplót anyám, Dr. Bodor Györgyné, született Gergely Magdolna (előzőleg Dr. Tóth Aladárné, majd Dr. Baross Györgyné), 1944. március 14-én, öt nappal a német megszállás előtt kezdte el írni - mintha megérezte volna, hogy hamarosan egyre megrendítőbb események következnek. Általában esetenként írt egy kis írógépen, de előfordult, hogy gyorsírással jegyzetelt, amit csak később gépelt le, amikor ideje engedte. A feljegyzések a család és a külföldön tartózkodó családtagok, hozzátartozók számára készültek, mert Anyám remélte, hogy túléljük a háborút, s azt akarta, hogy ez az írás mindannyiunk számára megőrizze, s a közvetlen élmény erejével idézhesse fel ezeket az időket. A napló általa gépelt része 1945 februárjában végződik, amikor egy orosz katona "burzsuj, burzsuj!" kiáltozással széttaposta az írógépet. Ezután már csak néhány gyorsírással készült feljegyzést találtam, s ezeket én gépeltem le s egészítettem ki, emlékeimre támaszkodva.
Anyám a naplót (sancta simplicitas!) a recamier-ban az ágynemű között rejtegette, s ott meg is maradt. A háború után könyveink között élt át egy-két házkutatást és a szocializmust, közben lapjai egyre sárgábbak, törékenyebbek lettek. Most, amikor a házunkban már két olyan generáció is él, melynek a háború csak történelem, lemásoltam magukra Anyám feljegyzéseit. A szövegen nem változtattam, de kiegészítettem a családra és a szereplő személyekre vonatkozó magyarázatokkal, a ház akkori képét mutató ábrákkal, a napló végén néhány magyarázó mondattal, s egy rövid utószóval. A családtagok, rokonok, barátok és közéleti személyiségek nevét meghagytam, de a feljegyzésekben szereplő a többi személy nevét részben megváltoztattam. Vissza

Fülszöveg

"...Megjelentek a tragikus vagy vádaskodó,
Magyarország sorsát a... legrosszabbként aposztrofáló,
az egykori nemzetiségekkel és az újonnan alakult
szomszédos államokkal szemben rendkívül
agresszív feliratok."

"A temetői épületek nemegyszer különös funkciót
kaptak, 1950-től 1959-ig például itt tárolták
az Országház elől lebontott Horvai-féle
«pesszimista» Kossuth-szoborcsoportot."

"...Hogy nem a legprivilegizáltabb helyre temették
[Kádár Jánost] ..., hanem a perifériára,
furcsa dolgot eredményezett:
az egykori oldalparcellát tette a munkásmozgalmi
pantheon legfontosabb pontjává.."

Tartalom

55. szám
Milyen jó, hogy nem Amszterdamban lakunk!3
Michiel Wagenaar: A polgári öntudattól a tömegtársadalom felé5
Herman de Liagre Böhl: A lila kísérleti terep25
Leon Deben: A lakásfelügyelőnőtől a városnegyedgondnokig45
Paul Scheffer: Vissza a kertvárosba61
Herman Vuijsje - Jos Van Der Lans: Így lakunk mi Új Amszterdamban81
Jan Rath: Hogyan zajlik az etnikai székfoglalósdi Mokumban?93
Jaco Dagevos - Arend Odé: Kisebbségek Amszterdamban113
Margalith Kleijwegt: Láthatatlan szülők137
Geert Mak: A morális pánik151
Geert Mak: Félik-e még az Istent a Prinsengrachton?181
Peter Van Rooden: Vallás és szekularizáció Amszterdamban194
Gert Hekma: Az amszterdami vendéglátóhelyek meleg kultúrája és a homoszexuális, illetve leszbikus identitás változásai215
Paul Van Gelder: Barátok és stricik, wakaman és loverboys227
Hatóságilag engedélyezett illegalitás - beszélgetés a Névtelen Szobrásszal263
Bérczes Tibor: Szobrok - Történetek - Történelem271
Az összeállítás holland szerzőiről292
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv