| Előszó | 5 |
| A militarista diktatúra veszélye | |
| A militarizmus célja és feladatai | |
| A militarizmus marxista és burzsoá értelmezése | 12 |
| Haladó háborúk és reakciós háborúk | 14 |
| Hogyan használják ki a militaristák a haladó háborúkat? | 15 |
| A militaristák az agressziót a hódító "magas kultúrájával" próbálják igazolni | 17 |
| A militarista diktatúra és történelmi tanulságai | 22 |
| A militaristák a legújabb haditechnikára alapozzák számításaikat | 25 |
| A militarizmus felrúgja a nemzetközi jogot | 26 |
| A militarizmus nemzeti válfajai | |
| A militarizmus három formája: a terjeszkedő a revanista és az álcázott militarizmus | 30 |
| Az Amerikai Egyesült Államok militarizmusának történelmi talaja | 31 |
| A japán és a német militarizmus történelmi gyökere | 37 |
| Az angol militarizmus történelmi forrása | 41 |
| A militarizmus veszélyezteti a kis tőkésországokat | 44 |
| A militarizmus ideológiája | |
| Reakciós tudósok a militarizmus szolgálatában | 46 |
| A militaristák idealista filozófiája | 49 |
| Agnoszticizmus, irracionalizmus és miszticizmus | 52 |
| Az ideológia próbaköve az előrelátás | 56 |
| A militarista terror | |
| Hogyan értelmezi az erőszakot a proletariátus és hogyan a burzsoázia? | 65 |
| A népirtó háború régebben és ma | 66 |
| Az irtóháború veszélye a militaristákra nézve | 70 |
| Történelmi tanulságok és burzsoá történészek beismerései | 74 |
| A népek önvédelme a militarizmussal szemben | |
| A marxizmus klasszikusai a forradalmi háborúkról | 77 |
| Rabszolgafelkelések az antik Rómában | 78 |
| A japán parasztok és kézművesek felkelései | 80 |
| A francia jobbágyok felkelése a középkorban | 85 |
| Az angol jobbágyok felkelése | 87 |
| A németországi "nagy parasztháború" a XVI. században | 91 |
| A népek önvédelme a militarizmussal szemben (Befejezés) | |
| Sztyepan Razin és Jemeljan Pugacsov parasztháborúja | 94 |
| Az indiai szipojok felkelése | 98 |
| A kínai tajping-felkelés | 99 |
| Az 1871. évi párizsi kommün | 103 |
| Az 1905-1907. évi oroszországi forradalom | 106 |
| A forradalmi háborúk történelmi tanulságai | 108 |
| A militarizmus ereje és gyengesége | |
| A marxizmus klasszikusai az ellenségről | 114 |
| A reakciós tudósok értékes gondolatainak és megfigyeléseinek felhasználása | 114 |
| A buzsoá katonai művek megtiszítása a történelmi ferdítésekről és rágalmakról | 116 |
| A burzsoá katonai művek stílusa és tartalma | 125 |
| A svájci, japán, francia és német fegyveres erők nemzeti sajátosságia | 134 |
| A militarizmus ereje és gyengesége (folytatás) | |
| Milyen jelentőséget tulajdonítanak az angolok a hadműveletek anyagi biztosításának? | 152 |
| Az angol felderítés, kémelhárítás, hadicsel | 159 |
| Hadműveleti kutató munka ("operational researches") | 161 |
| A katonai diplomácia művészete | 162 |
| Az angolok hagyománytisztelete | 164 |
| Hogyan takarékoskodott Anglia az erejével és hogyan növelte azt a szövetségesek rovására? | 165 |
| A militarizmus ereje és gyengesége (befejezés) | |
| Az angol és az amerikai fegyveres erők közös vonásai | 169 |
| A hadműveletek anyagi túlbiztosításának amerikai elmélete | 170 |
| Az Egyesül Államok polgári "életformája" és annak hatása a fegyveres erőkre | 175 |
| Az amerikai szabványosítás kiterjesztése a hadügyre | 177 |
| A kényelemszeretet és a fegyelem | 182 |
| A nemzeti sovinizmus, a gigantománai az Egyesült Államok militaristániak erkölcsi normái | 187 |
| Bizánc, az amerikai militaristák történelmi példaképe | 190 |
| A militarizmus a gyakorlatban | |
| A győzni tudás ("Fittnes to win") | |
| A háború népi jellegének elsőrendű jelentősége | 198 |
| A katona akarata és lelkiismerete elleni militarista erőszak módszerei | 200 |
| Frederic Jane angol katonai szakíró beismerései | 206 |
| A reakciós háborúk mesterei és a haladó erők győzni tudása | 208 |
| A cárizmus háborúi 1828-1878-ig | |
| Az 1828-1928. évi orosz-török háború | 216 |
| Az 1853-1856. évi keleti háborúk | 219 |
| Az 1877-1878. évi orosz-török háború | 221 |
| A cárizmus háborúi 1904 és 1917 között | |
| Az 1904-1905. évi orosz-japán háború | 226 |
| A cári tábornoki és tengernagyi kar az első világháborúban | 228 |
| A cári militarizmus néhány sajátossága | 234 |
| Szuvorov-Usakov "győzelmi tudománya" és a cárizmus katonai doktrinái | |
| Péter katonai hagyatéka | 239 |
| Oroszország XVIII. századi háborúinak jelentősége a társadalmi haladás szempontjából | 241 |
| A cárizmus és a Szuvorov-Usakov-féle hadtudományi iskola | 243 |
| D. A. Miliutyin tábornagy tevékenysége és annak tanulságai | 245 |
| A külföldi militarizmus háborúi (1823-1898) | |
| Az 1823. évi francia-spanyol háború | 250 |
| Franciaország és Piemonte 1859. évi háborúja Ausztria ellen | 251 |
| Poroszország és Ausztria 1864. évi háborúja Dánia ellen | 255 |
| Poroszország és Olaszország 1866. évi háborúja Ausztria ellen | 257 |
| Az 1870-1871. évi francia-porosz háború | 260 |
| A külföldi militarizmus háborúi (1898-1943) | |
| Az amerikai imeralizmus első háborúja 1898-ban | 266 |
| Az 1899-1902. évi angol-búr háború | 268 |
| Az olasz imperialisták 1896-1943. évi háborúi | 273 |
| Az első és a második világháború (1914-1945) | |
| A német militarizmus agresszív erőinek növekedése a második világháborúban az első világháborúhoz képest | 280 |
| Hogyan segítették Oroszország és a Szovjetunió népei Európa és Amerikai népeit? | 282 |
| A monopoltőke és hadászata a második világháborúban | 286 |
| A "kihasználatlan lehetőségek" háborúja | 291 |
| A második világháború (1939-1945) | |
| Az 1940-1945-ös évek legfőbb hadjáratai és hadműveletei nyugaton és a csendes-óceáni hadszíntéren | 302 |
| "Csata Franciaországért" 1940 tavaszán | 302 |
| Hadművelet "El-Alameintól a Szangro folyóig | 310 |
| Az angol fegyveres erők öt különösen fontos hadművelete | 315 |
| Az amerikai monopolisták hadászata a csendes-óceáni hadszíntéren 1941-1945 között | 318 |
| A japán militaristák erő- és készlethiánya | 322 |
| A "tengeri uralom" elmélete a második világháború gyakorlatában | 327 |
| A militarizmus elméletei | |
| A XIX-XX. század militarista elméletének három szakasza | |
| A katonai elméletek virágkora a napoleoni háborúk után | 342 |
| A katonai elméletek változásai a monopóliumok előtti kapitalizmus korában | 346 |
| A "háború megreformálása" a monopolkapitalista korszakában | 350 |
| Katonai elméletek 1816-1871 között | |
| A militarizmus régi dogmái | 355 |
| A háború társadalmi-gazdasági feltételeinek elhanyagolása | 357 |
| A Napóleon után hadvezér-kultusz | 357 |
| Willisen, Jomini, Gneisenau és mások műveinek katonai axiómái | 359 |
| Clausewitz tétele: "A háború a politika folytatása" | |
| Clausewitz mint katona, hazafi és gondolkodó | 371 |
| "A háború a politika folytatása" | 372 |
| Jormininak, Willisennek és Clausewitz más ellenfeleinek ellenvetése | 373 |
| A reakciós politikát továbbfolytató háború | 374 |
| Clausewitz tétele leleplezi a militarista elméleteket | 376 |
| Katonai elméletek 1871-1917 között | |
| A militaristák visszatérése a korábbi ítéletekhez | 382 |
| Mahan, Colomb, Corbett és mások haditengerészeti elméletei | 383 |
| Erőhadműveletek Brialmonte, Velicsko és mások elvei szerint | 391 |
| Schlieffen eszméje: "Cannae" és a "villámháború" | 396 |
| Dragomirov és von Scherff művei a hadsereg fegyelmének biztosításáról | 397 |
| Joffre, Foch és mások dogmatizmusa | 401 |
| Az ellenség győzelmes bekerítésének "axiómája" | 404 |
| Delbrück elmélete a "felőrlő" ("kimerítő") háború | 408 |
| Katonai elméletek 1917-1957 között | |
| A legújabb militarista elméletek zavarossága és következetlensége | 420 |
| Az "atom-stratégia"- az előző elméletek örököse | 422 |
| A militarizmus ma újra visszatér az axiómákhoz | 424 |
| A döntetlen háború új "axiómája" (A "patt-stratégia") | 426 |
| A szovjet "kis földek" tapasztalatainak átvétele | 428 |
| A népi demokratikus országok támaszpontokkal való bekerítésének tervei | 432 |
| A militaristák mai felfogása az erődökről és a hajóhadról | 434 |
| Katonai elméletek 1917-1957 között (folytatás) | |
| A militarista főparancsnokságok átszervezése ez első világháború alatt és után | 452 |
| A fasizmus mint tömeghadsereg-szervező | 455 |
| A káderek problémáinak újabb reakciós megoldásai | 458 |
| Az elméleti nézetletérések mint a reakciós rendszerek válságának jelei | 465 |
| Katonai elméletek 1917-1957 között (befejezés) | |
| A militaristák politikai törekvései a korszerű háborúban | 473 |
| Ellenforradalmi és partizánellenes hadműveleti művészet | 480 |
| A meglepetésre alapozott militarista számítások | 483 |
| A hátország problémája az "atomháborúban" | 492 |
| A militaristák racionalizáló törekvései | 494 |
| Fuller fontos beismerése | 497 |
| A militarizmus ellentmondásai | |
| A hadsereg | |
| Burzsoá szaktekintélyek beismerései a hadseregszervezés nehézségeiről | 513 |
| A dolgozók gyűlölik a reakciós hadsereget | 515 |
| A militaristák és a katonatömegek | 515 |
| A kizsákmányoló osztályok félelme a katonáktól | 517 |
| A "vonalharcászat" rejtett okai | 521 |
| Kísérletek a hadsereg lekenyerezésére | 523 |
| A katonák "önfenntartási ösztönének" kihasználása | 531 |
| A nép hősiességére alapított számítások | 532 |
| A hadvezér | |
| A kizsákmányoló osztályok nézete a hadvezéri tulajdonságokról | 536 |
| A népi támogatás jelentősége a hadvezér számára | 538 |
| Amikor a kormány akadályozza a hadvezér tevékenységét | 539 |
| A reakciós rendszerek befolyása a hadvezér képességeire | 541 |
| A méltó hadvezér kiválasztása | 544 |
| A reakciós rendszer megmentő hadvezérbe vetett remények | 549 |
| A törzs | |
| A kollektív és a kollégiumi katonai vezetés | 555 |
| A törzs és a hadműveletek egyesítése, összehangolása | 558 |
| A törzs feladatai a szövetségesek közti egység fenntartása terén | 564 |
| A katonai szabályzatok és törvények betartása | 570 |
| A tőke kozmopolitizusa és katonai tanácsadóinak "hazafisága" | 573 |
| A fegyverzet | |
| A militaristák kísérletei a haditechnikának az embertől való függetlenítésére | 577 |
| Az arcvonal függése a hátországtól | 579 |
| A mai katona és a korszerű fegyverek viszonya | 581 |
| A harc törvénye: minél tökéletesebb a fegyver, annál nagyobb erkölcsi erőt követel | 583 |
| Az arcvonalnak a polgári hátország termelésétől való függése mind rövidebb ciklusokban nyilvánul meg | 595 |
| A hadszíntér | |
| A hadszíntér leküzdhetőségének két fajtája | 598 |
| Néhány történelmi tanulság | 601 |
| A hadszíntér leküzdhetőségének időbeli, és térbeli változása | 603 |
| A militaristák háborús előkészületei saját népük ellen a hazai hadszíntéren | 605 |
| A militaristák tapasztalatai a partizánellenes háborúban | 607 |
| Az idegen hadszíntér leküzdhetősége | 611 |
| A földi közlekedés fokozódó sebezhetősége és a légi közlekedésre való átállás | 614 |
| A militaristák számításai az "ötödik hadoszlopot" illetően | 618 |
| A tengeri hadszínterek könyebb leküzdhetősége | 621 |
| A militaristák szervezési és műszaki erőfeszítései a jövő háború közlekedési viszonyainak biztosítására | 623 |
| Befejezés | 627 |
| Névmutató | 637 |