A deductiv és inductiv logika rendszere III. (töredék)

Mint a megismerés elveinek és a tudományos kutatás módszerének előadása

Szerző

Fordító

'Mill János Stuart: A deductiv és inductiv logika rendszere III. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Franklin-Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1877
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	514 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Töredék kötet.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:

A megfigyelésről és a leirásról.
Az a vizsgálódás, mely bennünket a két előbbi könyvben foglalkoztatott, a logikának - a mint én e tudomány fogalmát meghatározám - fő feladatára nézve,... Tovább

Tartalom

Az inductio segéd-miveleteiről
A megfigyelésről és leirásról
Mennyiben tárgya a megfigyelés a logikának?	3
Az ugytetsző megfigyelés egy nagy része igazában következtetés	4
A megfigyelés leirása többet állit, mint a mennyi a megfigyelésben foglaltatik	9
- t. i. bizonyos megegyezést a jelenségek közt; s a jelenségeknek az ilyen megegyezés megállapitására szolgáló összehasonlitásra már inductiohoz vezető előlépcsőzet	13
Az abstractioról, vagy a fogalmak alkotásáról
Az inductiot megelőző összehasonlitás általános fogalmakat tesz föl	16
- de ezeknek nem kell bennünk előre meglétezniök	18
Az eredetileg összehasonlitás utján nyert általános fogalom viszont maga az összehasonlitás typusa	23
Mit értünk "illő" fogalmak alatt?	27
- s mit a "tiszták" alatt?	30
A kérdés további fejtegetése	33
Az elnevezésről, mint az inductio segédlőjéről
A nevek főtulajdonsága, hogy a gondolkodás műszerei	39
A nevek nem nélkülözhetetlenek az inductiohoz	40
Mily módon szolgálnak neki?	42
Az általános nevek nem csak takarékossági szempontból szolgálnak a nyelv-használatnál	45
A philosophiai nyelv szükségleteiről és a meghatározás elveiről
A pilosophiai nyelv első kelléke, hogy minden általános névnek legyen meg a maga szilárdul megállapitott és szabatosan meghatározott jelentése	47
A közhasználatu neveknek gyakran elmosódott együttjelzésök van	47
- melyet a logikusoknak meg kellene állapitaniok, s a lehető legkevésbbé kellene változtatniok	51
Miért forog a meghatározás gyakran nem szók, hanem dolgok körül	54
Hogyan kellene a logikusnak a szók átmenő jelentésével bánniok	59
Miféle bajok származhatnak abból, ha a szók szokásos együttjelzésének egy részét elejtjük	67
A szók jelentésének természetes változásairól
Eredetileg történetes körülmények hogyan csusznak a szók jelentésébe be?	77
- s néha az egész jelentést is elfogadják	80
A szók az általánosulásra hajlanak	82
- és a részletesülésre	85
A philosophiai nyelv elveinek tovább fejtegetése
A philosophiai nyelv második kelléke: külön név minden fontos jelentés számára	90
- az az, először: tökéletes leiró terminologia	90
- másodszor: külön név a tudományos abstractio minden fontosabb eredménye számára	97
- harmadszor: a műnevek jegyzéke, vagyis a fajok neveinek rendszere	99
A műnevek jegyzékéhez tartozó nevek együttjelzése sajátos természetü	103
A nyelvet milyen esetekben lehet s milyenekben nem lehet gépszerüleg használni?	107
Az osztályozásról, mint az inductio segédlőjéről
Az itt tárgyalt osztályozás miben különbözik az elnevezés útján történő osztályozástól?	115
A természetes csoportok elmélete	117
A természetes csoportokat typusok, vagy pedig meghatározások szerint állapithatni meg?	123
A fajok természetes csoportok	127
Hogyan kellene a faj-neveket megalkotni?	135
A sorozatok utján történő osztályozásról
A természetes csoportokat természetes sorozatba kell rendezni	140
E rendezésnek a föjelenség fokozatai szerint kellene történnie	142
- a mi egy példány-faj föltevését vonja maga után	145
Hogyan kellene a sorozat osztályait megállapitani?	146
A tudományos osztályozás legtökéletesebb formáját az állattan nyujtja	148
Az ál-következtetésekről
Az álkövetkeztetésekről általában
Az álkövetkeztetések elmélete mellőzhetetlen része a logikának	153
A történetes tévedések nem álkövetkeztetések	156
A tévedés erkölcsi forrásai milyen viszonyban állanak az értelmiekhez?	156
Az álkövetkeztetések osztályozása
Az álkövetkeztetések osztályozását milyen jegyek szerint kell végrehajtani?	161
Az álkövetkeztetések öt osztálya	163
Néha önkényünktől függ, hogy valameliyk álkövetkeztetést egyik, vagy másik osztályba sorozzunk	168
Az egyszerű szemlélet álkövetkeztetései, vagy az a priori álkövetkeztetések
Az ez osztályba tartozó álkövetkeztetések jellemvonásai	172
Természetes előitéletnél fogva a subjectiv törvényeket objectivekül tekintik, mint közkeletü babonák példái bizonyitják	174
Természetes előitéletek, melyek szerint a miket együtt gondolunk, együtt is kell létezniök s a mi megfoghatatlan, nem is igaz	180
Természetes előitéletek, mely szerint abstractionak való létet tulajdonitanak	189
Az elégséges ok álkövetkeztetése	191
Természetes előitélet, mely szerint a természet különbözőségei megfelelnek a nyelv megkülönböztetéseinek	195
Előitélet, mely szerint valamely jelenségnek nem lehet több egy okánál	200
Előitélet, hogy valamely jelenség föltételeinek hasonlitniok kell e jelenséghez	205
A megfigyelési álkövetkeztetések
A megfigyelés hia és a megfigyelés eltévesztése	217
Esetek, meg körülmények meg nem figyelése	218
Példák az előbbire	219
- meg az utobbira	226
A balmegfigyelés jellemzése és példái	233
Általánositási álkövetkeztetések
Ez osztály jellemző vonásai	238
Az általánositás bizonyos fajtáinak mindig alap nélkül kell szükölködniük	239
Gyökeresen különböző jelenségek egyetlen közösre való föloldására czélzó kisérletek	240
A tapasztalati törvényeknek okozatiakkal való összetévesztése álkövetkeztetés	243
Post hoc, ergo propter hoc, s az ennek megfelelő deductiv álkövetkeztetés	249
A téves analogiák álkövetkeztetései	253
A metaphorák szerepe az okoskodásban	262
Az általánositás álkövetkeztetései hogyan fakadnak a téves osztályozásból	266
Az okvetési álkövetkeztetések
Bevezető megjegyzések	269
A megforditott meg az egyjelentésü itéletekre épitett álkövetkeztetés	269
A syllogismus bensejéből származó álkövetkeztetések	272
Az előzmények megcseréléséből eredő álkövetkeztetés	273
Összetévesztési álkövetkeztetések
A szók kétértelműségéből származó álkövetkeztetések	279
A petito principii	297
Az ignoratio elenchi	310
A moralis tudományok logikájáról
Bevezető megjegyzések
A moralis tudományok elmaradt állapotán csak az által lehet segiten, hogy a természeti tudományok módszereit alkalmazzuk, kellőleg kiterjesztve és általánositva, rájuk	319
Mennyire lehet ezt ebben a munkában megkisérteni	322
Szabadság és kényszerüség
Az emberi cselekedetek alá vannak-e az okozatiság törvényének vetve?	324
Az u. n. philosophiai kényszerüség mily értelemben igaz?	325
A kényszerüség szó alkalmatlan volta és káros következései	329
Az inditó ok nem mindig valamely élvre vagy sérvre való kilátás	334
Hogy az emberi természet tudománya létezik, vagy létezhetik
Lehetnek tudományok, a melyek nem exact tudományok	337
Az emberi természet tudománya mily tudományos előképnek felel meg	341
A lélek törvényeiről
Mit értünk a lélek törvénye alatt?	345
Létezik-e a lélektan, mint tudomány	346
A lélektan főbb kérdéseinek jellemzése	349
A lelki müveletek meg testi körülmények viszonya	356
Ethologia, vagyis: a jellemfejlés tudománya
Az emberi természet tapasztalati törvényei	362
- csak is megközelitő általánositások. Az egyetemes törvények a jellemfejtés törvényei	365
A jellemfejtés törvényeit nem lehet megfigyelés és kisérlet utján megállapitani	368
- hanem deductiv módon tanulmányozandók	374
Az ethologia elvei a lélek tudományának középtáji elvei	377
Az ethologia jellemzése	381
Általános megjegyzések a társadalmi tudományról
A társadalmi jelenségek tudomány tárgyai-e?	385
A társadalom tudományának mily természetünek kell lennie?	388
A chemiai vagy kisérleti módszerről a társadalmi tudományban
Annak a gondolkodás-módnak a jellemzése, a mely egyenkénti tapasztalatokból politikai tanokat vezet le	392
A társadalmi tudományban lehetetlen a kisérletezés	395
- a különbözési módszer is alkalmazhatatlan	397
- és a megegyezés, meg a párhuzamos változatok módszerei sem bizonyító erejüek	399
- a maradékok módszere szintén nem bizonyitó erejü s előfeltétele a deductio	402
A geometriai, vagy elvont módszerről
E gondolkodási mód jellemvonásai	406
Példák a mértani módszerre	409
A Bentham-iskola érdek-philosophiája	410
A physikai, vagy tárgyas deductiv módszerről
A renden haladó és a megforditott rend szerint eljáró deductiv módszerek	419
A rendben haladó deductiv módszer nehézségei a társadalom tudományában	424
Mily mértékben lehet a társadalmi speculatio különböző ágait külön-külön tanulmányozni? A közgazdaságtan jellemzése	428
A politikai ethologia, vagy a nemzeti jellem tudománya	435
A társadalom tudományának tapasztalati törvényei	439
A társadalom tudományának igazolása	442
A forditott rend szerint haladó deductiv, vagy történelmi módszer
Az általános társadalmi tudomány, meg az egyes sociologiai vizsgálatok megkülönböztetése	446
Mit értünk a társadalom valamely állapota alatt	447
Az ember és a társadalom továbbrahaladó volta	449
A társadalmi állapotok egymásutánjának törvényeit csak is a forditott rend szerint haladó deductiv módszer utján lehet megállapitani	452
A társadalmi statika, vagy a társadalmi jelenségek együttlétezésének tudománya	456
A társadalmi dynamika, vagy a társadalmi jelenségek egymásutánjának tudománya	467
A történeti módszer körvonalai	469
Kilátások a sociologiai kutatás jövőjére nézve	473
További fölvilágositások a történelem tudományáról
Hogy a történelmi tények egyarántos törvények alatt állanak, bizonyitja a statistika	478
- a mi nem azt teszi, hogy az erkölcsi okok jelentéktelenek	483
- sem azt, hogy az egyének jelleme és a kormányok tettei hatástalanok	487
Példák a kitünö férfiak és a kormányok politikájának történelmi jelentőségére	493
A gyakorlat vagy művészet logikájáról, ideértve az erkölcsiséget és politikát
A moral nem tudomány, hanem müvészet	499
A müvészet szabályai meg a megfelelő tudomány tantételei közötti viszony	500
Mi a tulajdonképeni feladatunk a müvészet szabályainak?	502
A müvészet nem lehet deductiv	504
Minden müvészet a tudomány oly igazságaiból áll, a melyek bizonyos gyakorlati czélra szolgáló rendbe vannak sorakoztatva	506
Teleologia, vagy a czélok tana	508
A teleologia végső irányzóra vagy alapelvre szorul	511
Befejezés	514

Témakörök

Mill János Stuart

Mill János Stuart műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Mill János Stuart könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem