| Előszó | 15 |
| A honfoglalás kora | |
| Krónikák és oklevelek | 19 |
| A Kárpát-medence lakói a honfoglalás előtt | 21 |
| A "kettős honfoglalás" elmélete | 24 |
| A magyarok történetének kezdetei | 26 |
| A honfoglalás | 27 |
| A kalandozások | 29 |
| A pogány társadalom | 32 |
| Magyar középkor: Az Árpádok és az Anjouk (950-1382) | |
| Árpád utódai | 37 |
| Törzsszövetségből "törzsi államok" | 37 |
| Árpád törzse | 39 |
| Szent István, az államalapító | 41 |
| A Kárpát-medence egyesítése | 42 |
| A keresztény királyság | 43 |
| Az új társadalmi rend | 45 |
| A királyi hatalom alapjai | 47 |
| Az egyházszervezet kiépítése | 48 |
| Belviszályok kora | 53 |
| Orseolo Péter és Aba Sámuel | 53 |
| Vazul fia, I. András | 54 |
| Salamon és a Béla-fiak | 56 |
| Szent László | 57 |
| Kálmán és Álmos | 59 |
| A 12. század | 60 |
| A társadalom rendje | 60 |
| A trónkövetelők kora | 61 |
| III. Béla reformjai | 62 |
| Az ország képe | 63 |
| Új erők a hatalomban | 64 |
| Új berendezkedés | 64 |
| A szerviensek és az Aranybulla | 65 |
| Hódítási kísérletek | 67 |
| A tatárjárás és IV. Béla | 68 |
| "A király és a magyarok közötti gyűlölség" | 68 |
| Muhitól Trauig | 69 |
| A romok | 70 |
| IV. Béla reformjai | 71 |
| Harc a Babenberg-örökségért | 73 |
| V. István | 75 |
| Az Árpád-ház kihalása | 76 |
| A hatalmaskodók kora: nemesség és familiaritás | 76 |
| IV. László és kunjai | 77 |
| Trónkövetelők | 79 |
| III. András és az államszervezet rendi átalakítása | 80 |
| A királyi hatalom és a nemesség | 81 |
| Királyok és kiskirályok | 83 |
| A tartományuraságok | 83 |
| Királyok és koronázások | 84 |
| Az Anjou-monarchia | 87 |
| I. Károly és az ország egyesítése | 87 |
| A kormányzat rendje és a király támaszai | 88 |
| Dénár, garas, forint | 89 |
| Nagy Lajos állama | 90 |
| Egyazon nemesi szabadság és ősiség | 91 |
| Nagy Lajos háborúi | 94 |
| A lengyel trón | 97 |
| Gazdaság és társadalom | 98 |
| Az ország gazdagsága és népei | 98 |
| A jobbágyság egységesülése | 100 |
| Városok és lakóik | 101 |
| Egyházi és világi kultúra | 102 |
| Magyarország a késő középkorban (1382-1526) | |
| Luxemburgi Zsigmond uralkodása | 117 |
| Erőszak és zűrzavar | 117 |
| A konstanzi zsinat és a császári trón | 119 |
| Parasztfelkelés | 120 |
| Hunyadi János és a török veszély | 121 |
| Az ifjú katona | 121 |
| Új védelmi rendszer | 122 |
| A törökverő | 123 |
| Sikertelen kísérletek | 125 |
| Kormányzó és főkapitány | 126 |
| "Lászlóé a királyi cím, Hunyadié a hatalom" | 128 |
| A nándorfehérvári diadal | 128 |
| Matthias Corvinus | 132 |
| Hunyadi János fiai | 132 |
| A polgárháború | 134 |
| Béke és koronázás | 136 |
| A reformok | 137 |
| Az idegen zsoldossereg | 139 |
| A cseh háborúk | 140 |
| Az osztrák háborúk | 142 |
| Közvetlen szomszéd a török | 144 |
| Reális kompromisszum délen | 145 |
| Kettős végvárrendszer | 147 |
| A reneszánsz Magyarországon | 148 |
| Királyi udvar és építkezések | 148 |
| Egyetem és könyvtár | 150 |
| A mecénás király | 151 |
| A Jagelló-kor | 152 |
| Mátyás örökösei | 152 |
| II. Ulászló és a török veszély | 153 |
| II. Lajos | 156 |
| A végvárrendszer felbomlása | 157 |
| Mohács | 158 |
| A középkor végi társadalom | 161 |
| Az arisztokrácia | 161 |
| A nemesség | 164 |
| Az egyházi rend | 168 |
| A városok lakói | 172 |
| A jobbágyság és a parasztháború | 176 |
| A három részre szakadt Magyarország (1526-1711) | |
| A Mohácsi csatától a tizenöt éves háborúig | 183 |
| A szultán tervei és a két király | 183 |
| Török kudarcok | 186 |
| Béke és viszály: Buda elvesztése | 188 |
| Megszilárdul a török hatalom | 193 |
| Erdély különválása | 194 |
| Az Erdélyi Fejedelemség születése | 198 |
| A tizenöt éves háború | 201 |
| A 17. század története | 207 |
| Rudolf és a rendek | 207 |
| A Bocskai-felkelés | 208 |
| Utódlási harcok keleten és nyugaton | 211 |
| A harmincéves háború kora | 214 |
| Erdély végveszélyben | 217 |
| Zrínyi sikerei és a sokkoló béke | 221 |
| Főúri összeesküvés | 223 |
| Thököly Imre felkelése | 225 |
| Buda visszavívása és az ország egyesítése | 227 |
| A Rákóczi-szabadságharc | 230 |
| Reformáció és katolikus megújulás | 233 |
| Képlékeny kezdetek | 233 |
| A reformáció diadala | 235 |
| A reformáció Erdélyben | 238 |
| A hódoltság keresztény egyházai | 239 |
| Katolikus megújulás és ellenreformáció | 243 |
| Az ország és népe | 248 |
| Környezet és időjárás | 248 |
| A népesség száma | 251 |
| Az etnikai viszonyok | 253 |
| Járványok, háborúk, éhínség | 254 |
| A társadalom | 255 |
| Parasztság és mezőgazdaság | 255 |
| A nemesek világa | 260 |
| Városok és céhek | 264 |
| Az erdélyi társadalom | 267 |
| A család a kora újkorban | 271 |
| A három országrész | 276 |
| A királyi Magyarország kormányzata | 276 |
| A török Magyarország szervezete és kultúrája | 279 |
| Az Erdélyi Fejedelemség igazgatása és gazdasága | 284 |
| Művelődés és kultúra | 288 |
| Egyetemek, líceumok | 288 |
| Gimnáziumok | 290 |
| Kisiskolák | 292 |
| Az udvari kultúra | 294 |
| Magyarország a 18. században | |
| III. Károly és Mária Terézia uralkodása | 301 |
| A Habsburgok birodalma | 301 |
| Magyarország a birodalomban | 303 |
| Mária Terézia trónja | 305 |
| Az úrbérrendezés | 307 |
| Lázas évtized | 309 |
| Reformok mindenáron | 309 |
| Fokozódó ellenállás | 313 |
| Minden összeomlik | 314 |
| Gazdaság és társadalom | 316 |
| Fejlődő gazdaság | 316 |
| Soknemzetiségű, sokvallású társadalom | 321 |
| Felvilágosodás és művelődés | 324 |
| Anyanyelvi mozgalom | 324 |
| A művészetek | 326 |
| A nemzeti ébredés kora (1790-1848) | |
| A nemzeti mozgalom és a francia háborúk | 331 |
| Tervek, elképzelések, országgyűlés | 331 |
| A francia forradalom és a magyar jakobinusok | 333 |
| I. Ferenc rendszere | 335 |
| A francia háborúk kora | 336 |
| Az abszolutizmus és a rendek | 339 |
| Rendeleti irányítás | 339 |
| Abszolutizmus | 339 |
| A rendi-nemzeti ellenállás és a kompromisszum | 340 |
| A reformkor | |
| Széchenyi István és a reformtábor | 341 |
| Wesselényi Miklós programja | 343 |
| Az 1832-1836. évi országgyűlés | 344 |
| Kormányterror és kompromisszum | 346 |
| Kossuth Lajos programja | 346 |
| A magyar nacionalizmus | 348 |
| Széchenyi és Kossuth vitája | 348 |
| Az újkonzervatívok | 349 |
| Az 1843-1844. évi országgyűlés és következményei | 349 |
| Pártok és programok | 351 |
| A gazdaság | 352 |
| Mezőgazdaság és ipar | 352 |
| Kereskedelem és közlekedés | 354 |
| Az ország népe | |
| A népesség | 356 |
| Nemzetiség és vallás | 357 |
| Járványok, éhínség és egészségügy | 358 |
| A társadalom mindennapjai | 359 |
| A főnemesség | 359 |
| A régi jó táblabírák | 360 |
| Polgárság és városok | 363 |
| A parasztság | 365 |
| Művelődés, nemzeti kultúra és polgárosodás | 366 |
| A közoktatás | 366 |
| A felsőoktatás | 368 |
| A tudományok | 368 |
| A nyelvújítás | 370 |
| Irodalom és színház | 371 |
| A modern sajtó születése | 373 |
| Forradalom és szabadságharc (1848-1849) | |
| A forradalom, eredmények és kudarcok | 377 |
| Európa és a magyar átalakulás | 377 |
| A törvényes forradalom és az áprilisi törvények | 378 |
| Kül- és belpolitikai gondok | 381 |
| Önálló hadsereg és népképviseleti országgyűlés | 383 |
| A nemzetiségi kérdés | 385 |
| A szabadságharc | 387 |
| Az önvédelmi háború | 387 |
| Sikerek a harctereken | 391 |
| A független Magyarország és bukása | 393 |
| Megtorlás | 396 |
| Önkényuralom és abszolutizmus (1849-1867) | |
| A Bach-rendszer | 401 |
| Mi legyen Magyarországgal? | 401 |
| A nemzetiségek | 402 |
| A magyar törekvések | 403 |
| A jobbágyfelszabadítás | 404 |
| Kiútkeresők | 405 |
| Kemény, Eötvös, Széchenyi | 405 |
| A társadalmi "közérzület" | 408 |
| Kossuth és az emigráció | 408 |
| Gazdaság és társadqalom | 410 |
| A gazdaság fellendülése | 410 |
| A polgári társadalom kialakulása | 413 |
| Kulturális élet | 414 |
| Szakmai és tudományos egyesületek | 414 |
| Művészetek és tudományok | 415 |
| Az önkényuralom válsága és a kiegyezés | 417 |
| Hatalmi változások Európában | 417 |
| A birodalmi politika válsága | 418 |
| A provizórium | 419 |
| A kiegyezés | 420 |
| A dualizmus kora (1867-1914) | |
| Politikai berendezkedés | 425 |
| A dualista rendszer | 425 |
| A polgári állam kiépítése | 427 |
| A politika színpadán | 429 |
| A kormánypártok | 429 |
| Az ellenzéki oldal | 432 |
| A dualizmus nyugalmi időszaka | 433 |
| A hanyatlás jelei | 435 |
| A rendszer válsága | 435 |
| Csökkenő nemzetközi tekintély | 438 |
| Széthúzó nemzetiségi érdekek | 441 |
| Új politikai erők | 444 |
| A gazdasági felzárkózás | 447 |
| Az állam és a gazdaság | 447 |
| A mezőgazdaság | 448 |
| Az ipar | 450 |
| A közlekedés forradalma | 453 |
| A kereskedelem | 454 |
| A hitelszervezet | 455 |
| Az ország népe | 457 |
| Javuló életkilátások | 457 |
| A mozgásba jött társadalom | 459 |
| Nemzetiségek és vallások | 460 |
| A társadalom | 461 |
| A polgárosodás és hiányai | 461 |
| Arisztokrácia és nagypolgárság | 463 |
| Úri és polgári középosztály | 464 |
| Kispolgárok és parasztok | 464 |
| Falusi és városi proletárok | 465 |
| A szellemi élet | 466 |
| A közoktatás | 466 |
| A felsőoktatás | 467 |
| A tudományok | 468 |
| A sajtó | 470 |
| Magasművészet és szórakoztatóipar | 471 |
| Háború, forradalmak, ellenforradalom - Trianon (1914-1920) | |
| Az I. világháborúban | 477 |
| Hadicélok, haditervek, frontok | 477 |
| Háborús veszteségek és változások | 479 |
| Célok a háború végén | 481 |
| A polgári demokratikus forradalom | 482 |
| Összeomló frontok, őszirózsás forradalom | 482 |
| Képlékeny határok | 482 |
| Magyarország köztársaság | 484 |
| Megerősödő jobb- és baloldal | 485 |
| A tanácsköztársaság | 487 |
| Radikális átalakítások | 487 |
| Az új rend hívei és ellenfelei | 489 |
| Sikeres hadjárat, rossz alku | 490 |
| Az ellenforradalom | 491 |
| Megszállt ország, politikai káosz | 491 |
| Lassú konszolidáció | 492 |
| Horthy Miklós kormányzó | 494 |
| A rendszer megszilárdul | 495 |
| A trianoni békeszerződés | 496 |
| Kilátástalan tárgyalások | 496 |
| Embermilliók, országrészek sorsa | 497 |
| Megszilárduló határok | 499 |
| A Horthy-korszak (1920-1944/45) | |
| A politikai rendszer jellege | 503 |
| Bethlen államrendje | 503 |
| A parlamenti pártok | 505 |
| Az országgyűlés és a kormányzó | 506 |
| A kormányzói jogkör | 507 |
| A kormányok | 508 |
| A közigazgatás | 509 |
| Külpolitikai elszigeteltség | 509 |
| A hadsereg | 510 |
| A gazdaság | 511 |
| Az örökség | 511 |
| Pénzügyi stabilizáció | 512 |
| Fejlődő ipar | 513 |
| Stagnáló mezőgazdaság | 514 |
| A gazdasági válság és hatásai | 516 |
| Ismét gazdasági fellendülés | 517 |
| Az oktatás | 519 |
| A népiskolák | 519 |
| A középfokú oktatás | 520 |
| Változó szellem | 521 |
| A felsőoktatás | 522 |
| A diákok | 523 |
| A tudományos élet | 524 |
| Társadalmi viszonyok és életkörülmények | 525 |
| A népesség | 525 |
| Az úri emberek világa | 526 |
| Középrétegek és antiszemitizmus | 528 |
| A parasztság | 529 |
| Munkásság és társadalombiztosítás | 531 |
| Társadalmi mobilitás | 532 |
| Lakóhelyek és közegészségügy | 533 |
| Kultúra, művelődés, szórakozás | 535 |
| Irodalmi irányzatok | 536 |
| Köznapi és magaskultúra | 537 |
| Életformaváltás: film, rádió, sport | 538 |
| Revíziók és a II. világháború | 540 |
| Új külpolitikai keretek | 540 |
| Német támogatással: a Felvidék majd Kárpátalja | 541 |
| Észak-Erdély és a német befolyás erősödése | 543 |
| Német szövetségben: a Délvidék | 544 |
| Út a Don-kanyarig | 546 |
| A hátország | 547 |
| Háborúellenes akciók | 548 |
| Óvatos lépések, megszállás, holokauszt | 549 |
| Sikertelen kiugrási kísérlet | 550 |
| A nyilas rémuralom | 553 |
| Magyarország a II. világháborútól napjainkig (1944/45-2000) | |
| A próbálkozó demokrácia (1945-1948) | 557 |
| A megnyerés taktikája | 557 |
| Ideiglenes Nemzetgyűlés és fegyverszünet | 559 |
| Kétarcú berendezkedés | 560 |
| A háború mérlege | 561 |
| Földreform, választások | 562 |
| A belpolitikai erőegyensúly éve | 564 |
| Béketárgyalások, lakosságcsere | 567 |
| Békeszerződés és jóvátétel | 569 |
| A kisgazdapárt szétverése | 570 |
| Úton a diktatúrába | 573 |
| A Rákosi-korszak (1948-1956) | 575 |
| A rettenet állama | 575 |
| A diktatúra berendezkedése | 576 |
| A Rajk-per és háttere | 578 |
| A totális diktatúra | 579 |
| Az ipar és mezőgazdaság átalakítása | 581 |
| Társadalmi változások | 583 |
| Erőszak és megfélemlítés | 585 |
| Nagy Imre miniszterelnök programja | 587 |
| A másik hatalmi centrum | 589 |
| A sztálinizmus agóniája | 590 |
| Az 1956-os forradalom és szabadságharc | 592 |
| Megpezsdülő közélet - tétova pártvezetés | 592 |
| Tüntetésből forradalom | 593 |
| Sortüzek, harcok, tárgyalások | 596 |
| Szovjet intervenció | 599 |
| Kádár kormánya és a társadalom | 600 |
| A Kádár-korszak (1956-1989) | 602 |
| A társadalom megfélemlítése | 602 |
| A hatalom megszilárdítása | 605 |
| Gazdasági fejlődés, politikai konszolidáció | 606 |
| A "szocialista világrendszerben" | 608 |
| A "kádári kompromisszum" | 609 |
| A "legvidámabb barakk" | 612 |
| A reformok hatása | 613 |
| A hanyatlás kezdete | 616 |
| Társadalom és életmód | 617 |
| A "másik Magyarország" színre lép | 619 |
| Új politikai szervezetek | 622 |
| A "tárgyalásos forradalom" | 623 |
| A rendszerátalakítás évtizede | 627 |
| Elvárások és körülmények | 627 |
| Az Antall-kormány és a társadalom | 628 |
| A parlament működése és zavarai | 631 |
| Tétova lépések, élesedő ellentétek | 632 |
| A Horn-kormány és a stabilizáció | 634 |
| Újabb fordulat | 638 |
| Epilógus | 638 |
| Függelék | 641 |
| A magyar királyok koronája a történelemben és a nemzeti hagyományban | 643 |
| Jogar, palást, országalma és kard | 643 |
| Korona és koronázás | 645 |
| Szabályok és hagyomány | 646 |
| A Szent Korona | 647 |
| Szent István koronája | 648 |
| Bizonytalan századok | 649 |
| A "szent korona" hagyománya és a Szent Korona | 650 |
| Mohácstól napjainkig | 651 |
| A Szent Korona-tan | 653 |
| Kronológia | 657 |
| Magyarország állam- és kormányfői | 694 |
| Államfők | 694 |
| Erdélyi fejedelmek | 695 |
| Kormányfők | 695 |
| Irodalom | 697 |
| Képek jegyzéke | 711 |
| Térképek jegyzéke | 720 |
| Névmutató | 721 |
Folytatás Microsoft-tal