Vákuumtechnika I.

Különös tekintettel a híradástechnikára/Vákuumtechnikai Anyagok

Szerző

Lektor

'Millner Tivadar: Vákuumtechnika I. ' összes példány

Kiadó:	Nehézipari Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1953
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	342 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákat és mellékleteket tartalmaz. Megjelent 700 példányban. Tankönyvi száma: 786.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Az üveg mechanikai tulajdonságai
Az üveg halmazállapotai	38
Az üveg halmazállapotainak mechanikai jellemzői	38
Feszültség, deformáció és viszkozitás	39
Az üveg rugalmassága	45
Az üveg szilárdsága	47
Az üveg viszkozitása	51
A viszkoelasztikus tartomány	54
A késleltetett deformáció a rideg üvegben	57
Az üveg termikus tulajdonságai
Az üveg hőkiterjedése	58
A transzformációs tartomány. Az üveg szerkezeti állapota	59
A fiktív hőmérséklet	61
Hőelnyelési és hőleadási jelenségek	63
Az üveg szerkezeti változásai	64
Az üveg fajhője és hővezető-képessége	66
Az üveg feszültségének kialakulása	67
A feszültség kiegyenlítődése	68
A viszkozitás függése az időtől	70
A temperálás	71
Az üveg elektromos tulajdonságai
Az üveg felületi vezetése	71
Az üveg egyenáramú vezetése	74
A vezetőképesség függése a hőmérséklettől	75
Az abszorpciós áram	77
A dielektromos állandó	78
A dielektormos veszteség	79
Az üveg optikai tulajdonságai
A törésmutató	81
Az üveg abszorpciója	82
Az üveg feszültsége
A feszültség kimutatása	83
A fény mint hullámmozgás	83
A természetes és poláros fény	85
Az interferencia	86
Az elliptikusan és cirkulárisan poláros fény	87
A fotoelasztikus jelenség két dimenzióban	88
A feszültségek megállapításának lehetősége	90
A fotoelasztikus jelenség három dimenzióban	91
A feszültségvizsgáló berendezések alapelve	92
Az izoklin és izokróm vonalak	94
Az egyszerű feszültségvizsgáló	95
A cirkuláris fénnyel dolgozó feszültségvizsgáló	96
A feszültség mérése	99
Az üveg-fém kötés
A jó kötés feltételei	101
A kémiai kötés	101
A bevezetésre használt fémek kötési tulajdonságai	102
A hőkiterjedési egyezés	104
A hűtés befolyása	105
Az üveg-fém kötés temperálása	108
A geometriai alak hatása	109
A kötést gyengítő hatások	111
Egyszerű üveg-fémforrasztások feszültségi vizsgálata	112
Bevezetés	119
Az üvegfeszültségek vizsgálatára szolgáló optikai berendezés működési elve és gyakorlati használata	120
Néhány szó az üveg szilárdsági tulajdonságairól	125
Feszültségek
Átmeneti feszültségek	126
Hűlési (megmaradó) feszültségek	129
Temperálás	132
Hőkiterjedési különbégből eredő feszültségek	134
Különböző üvegek összeforrasztása	134
Üveg és fém összeforrasztása	135
Feszültségek hasznosítása, irányított feszültségek	138
Hőkezelési példák a vákuumtechnikai üzem területéről	141
Üvegfeszültségek számszerű vizsgálata
Az üvegfeszültségmérés elvi alapjai, a mérés kivitele és gyakorlati célja az iparban	148
Üvegtermékek kielégítő temperálásának ellenőrzése	151
Üvegolvadékok állandóságának ellenőrzése	152
Egymáshoz forrasztandó üvegek illeszkedésének vizsgálata	154
Egymáshoz forrasztandó üvegek és fémek illeszkedésének vizsgálata	156
Bevezetés	165
Fémkerámia	166
Általánosságban	166
A fémporok előállítása	168
A fémkerámia alkalmazási területe	169
A wolfram	171
A vákuumtechnikában használatos wolframfém előállítása	171
A gyártásról általánosságban	173
porgyártás	171
sajtolás	174
zsugorítás	175
kovácsolás	177
húzás	178
lemez- és tárcsagyártás	182
A wolfram alkalmazási helyei a vákuummechanikában	183
Molibdén	185
A molibdén előállítása és fizikai sajátságai	185
A molibdén felhasználása	192
A molibdén kereskedelmi formái	194
A molibdén megmunkálása	194
megmunkálás esztergályozással	195
megmunkálás fúrással	195
hajlítás és spiralizálás	196
megmunkálás vágással	196
megmunkálás mélyhúzással	197
megmunkálás kovácsolással és sajtolással	197
megmunkálás hegesztéssel	197
megmunkálás forrasztással	198
utóöntés	199
pácolás és tisztítás	199
Wolfram-molibdén ötvözetek	199
Előállítás	199
Fizikai adottságok	199
Alkalmazás	200
Wolfram-ötvözetek	201
Nikkel-vas-wolfram ötvözet	201
Wolfram-nikkel-kobalt ötvözet	201
Wolfram-réz "ötvözet"	201
Wolfram-ólom "ötvözet"	201
A molibdén ötvözetei	202
Vas-molibdén-kobalt ötvözet	202
Nikkel-vas-króm-molibdén ötvözet	202
Nikkel-vas-molibdén ötvözet	203
Vas-nikkel-molibdén ötvözet	204
Titán	204
Előfordulás	204
A titán előállítása	204
A titánfém fizikai tulajdonságai	205
A titánfém alkalmazási területe	205
A titán kereskedelmi formái	208
A cirkon	208
Felhasználás és előfordulás	208
Cirkon előállítása	209
Cirkon fémpor előállítása	209
A cirkon tisztítása	210
Cirkonhidridpor előállítása	212
Kompakt, nyujtható cirkonfém előállítása	213
A cirkonfém fizikai tulajdonságai	215
A cirkon vegyi tulajdonságai	216
A cirkon gettertulajdonságai	220
Elővigyázatossági rendszabályok a cirkon feldolgozásánál	222
Cirkon alkalmazása a vákuumtechnikában	224
Getterrétegek cirkonfémporból	227
Getterrétegek előállítása cirkonhibrid-porból	228
A kompakt nyujtható cirkonból álló getter	229
A cirkon egyéb alkalmazásai a vákuumtechnikában	229
Tantál	229
Előállítás	229
Fizikai tulajdonságok	230
Kémiai tulajdonságok	231
Felhasználás	232
Niob (Coltumbium)	233
Thorium	234
A thoriumfém előállítása	234
A thorium fizikai tulajdonságai	235
Kémiai sajátosságok	236
A thorium felhasználása	236
Platina	237
A platina előállítása	237
A platina fizikai tulajdonságai	238
A platina kémiai tulajdonságai	239
A platina technikai alkalmazása	240
Iridium	240
Előállítása	240
Tulajdonságai és alkalmazása	240
Rhodium	240
Ozmium	241
Palládium	241
Arany	241
Ezüst	242
Előállítása és tulajdonságai	242
Alkalmazása	243
Berilium	243
Előállítása és fizikai tulajdonságai	243
Kémiai tulajdonságai	244
Technikai alkalmazása	244
Nikkel és vas	244
Általánosságban	244
Nikkel	246
Előállítása	246
Fizikai tulajdonságai	247
Kémiai tulajdonságai	250
Felhasználása	251
Nikkel-ötvözetek	252
Nikkel-króm	252
Nikkel-króm-mangán-vas	252
Mangánnikkel	253
Beriliumnikkel	253
Kobaltnikkel	253
Báriumnikkel	253
Konelfém	254
Monelfém	255
Vas	255
Előállítása	255
Fizikai tulajdonságok	257
Kémiai tulajdonságok	259
Felhasználás	260
A vas ötvözetei	260
vas-nikkel ötvözet	260
invar	261
frigidal	262
kovar	262
vas-króm ötvözetek	264
V2A ötvözet	266
Réz	266
Előállítása	266
Fizikai tulajdonságai	267
Kémiai tulajdonságai	268
Technikai alkalmazása	268
Réz-ötvözetek	268
rézberilium	268
réznikkel	268
rézcink	270
rézcin	270
foszforbronz	271
réztitán, rézcirkon	271
Alumínium	271
Előállítása	271
Megmunkálása és fizikai tulajdonságai	272
Kémiai tulajdonságok	273
Technikai alkalmazás	273
Alkáli és földalkáli fémek	274
Általánosságok	274
Kálium és nátrium	274
Bárium és stroncium	275
Kálcium	275
Cézium	276
Rubidium	276
Lithium	276
Magnézium	276
Üveg	277
Általánosságban	277
Különböző fizikai sajátságok	278
Az üveg gázáteresztőképessége	281
Üvegek gázlekötése	285
Gázfelszabadulás az üvegnél	285
Az üveg feldolgozása	294
Üveg-fém forrasztások	296
Beforrasztáshoz használatos fémek és ötvözetek	298
Gyakorlati példák az üveg-fém összeforrasztására	302
Fémkónuszos elektronsugárcsövek üvegmegmunkálása	307
Kerámiai anyagok	309
Általánosságban	309
Porcelán	311
Fémoxidok	311
Magnéziumszilikátok	312
Kerámiai anyagok összeforrasztása	312
üveggel	312
fémmel	312
Bevezetés	325
A nyersanyag és szöveti szerkezet hatása a kerámiai termék alaptulajdonságainak kialakulására	328
A kerámiai gyártáshoz szükséges plasztikus tulajdonságok kialakítása	330
A formázás	333
A szárítás	335
Az égetés folyamatának hatása	336
Az égetés után való megmunkálás	339
Összefoglalás	340

Témakörök

Műszaki > Elektrotechnika > Egyéb
Műszaki > Géptan, gépészet > Anyagok
Műszaki > Géptan, gépészet > Anyagmegmunkálás
Természettudomány > Fizika > Hőtan
Természettudomány > Fizika > Társtudományok > Műszaki

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem