Határok

Fülszöveg

tt
t ¦
A Határok különösebbnél különösebb példákon keresztül vizsgálja, illetve mutatja be, mitől olyan izgalmas az országokat elválasztó vonalak kérdése. Hogyan keletkeztek az enklávék és exklávék? Melyik az a Magyarország határától csak néhány kilométerre fekvő, vitatott státuszú senkiföldje, ahol egy európa-parlamenti képviselő önálló, papíron ma is létező államot alapított? Hogyan keletkeztek a gyarmati időkben vonalzóval meghúzott határok miatt a legfurcsább alakú országok? Hány olyan ország létezik, amely egy másik országon belül fekszik? Melyik az az állam Dél-Amerikában, amelynek ma sincsenek konkrét határai, és miért? És vannak-e olyan részei a Földnek, amelyekre egyetlen ország sem tart igényt?
A határok megmozgatják fantáziánkat, és erősen hatnak a gondolkodásunkra. Kora gyermekkorunktól kezdve tanulunk arról, hogyan osztják fel a világot, és néha órákat várakozunk, hogy átkelhessünk rajtuk. Az ember a világ minden részén elhatárolja országát a szomszédoktól, és ez a... Tovább

Fülszöveg

tt
t ¦
A Határok különösebbnél különösebb példákon keresztül vizsgálja, illetve mutatja be, mitől olyan izgalmas az országokat elválasztó vonalak kérdése. Hogyan keletkeztek az enklávék és exklávék? Melyik az a Magyarország határától csak néhány kilométerre fekvő, vitatott státuszú senkiföldje, ahol egy európa-parlamenti képviselő önálló, papíron ma is létező államot alapított? Hogyan keletkeztek a gyarmati időkben vonalzóval meghúzott határok miatt a legfurcsább alakú országok? Hány olyan ország létezik, amely egy másik országon belül fekszik? Melyik az az állam Dél-Amerikában, amelynek ma sincsenek konkrét határai, és miért? És vannak-e olyan részei a Földnek, amelyekre egyetlen ország sem tart igényt?
A határok megmozgatják fantáziánkat, és erősen hatnak a gondolkodásunkra. Kora gyermekkorunktól kezdve tanulunk arról, hogyan osztják fel a világot, és néha órákat várakozunk, hogy átkelhessünk rajtuk. Az ember a világ minden részén elhatárolja országát a szomszédoktól, és ez a globalizáció korszakában sem változik. Milo van Bokkum alaposan szemügyre vette ezt a bennünket másoktól elválasztó vonalat és annak létrejöttét. A határok egyrészt kilométermilliók alkotta identitást teremtenek, másrészt izgalmasabbnál izgalmasabb történetek forrásait jelentik.
A könyvet csodálatos térképek sokasága teszi még szemléletesebbé.
®)Annaleeii Louwes
Milo van Bokkum (1994) az NRC Handelsblad című holland napilap gazdasági rovatának szerkesztője. Tanulmányait az utrechti University College-ban és Szentpéterváron az Állami Egyetemen végezte. A mesterfokozatot az Amszterdami Egyetem újságírás és média szakán szerezte meg. Pályáját a The Financial TimesnÁl kezdte, ahol kutatómunkát végzett és fordított. Első írásai a Tirade című folyóiratban jelentek meg. Vissza