Milyen közigazgatási bíráskodást?

Előszó

A közigazgatási bíráskodás jogintézményének a kelet-közép-európai államokban az elmúlt 40 esztendőben eltérő megítélése volt. A szocialista időszak kezdetén a tiltott jogintézények közé tartozott, a fennálló közigazgatási bíróságokat megszüntették, a későbbiek során létezését - korlátozottan ugyan, de - megtűrték, s napjainkban a társadalmi rendszerváltást követően pedig azt tapasztalhatjuk, hogy a közigazgatási bíráskodás a "támogatott" jogintézények közé tartozik. A monolitikus társadalmi berendezkedés alatt ugyanis az állampárti vezetésnek nem állt érdekében, hogy a közigazgatás működése bírói ellenőrzés alatt történjék, így csak szűk tudományos körökben fogalmazódhatott meg egyre inkább a közigazgatási bíráskodás iránti igény. A rendszerváltást követően az egyes országok viszonylag rövid időn belül rendelkeztek a közigazgatási bíráskodás helyreállításáról, így Magyarországon is megszületett az 1991. évi XXVI. törvény, amely "A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről" címet viseli.
A közigazgatási bíráskodást olyan alapintézménynek tekinthetjük, amely az állampolgárok és szervezeteik szempontjából meghatározó jelentőségű, ugyanis nem közömbös, hogy az egyének és csoportjaik milyen jogvédelmi eszközökkel rendelkeznek a végrehajtó hatalom, így a közigazgatás cselekvéseivel szemben. Minderre tekintettel igyekeztünk számba venni a jogösszehasonlítás segítségével is a közigazgatási bíráskodás jogintézményét, fel kívántuk tárni az egyes fejlődési tendenciákat, s következtetéseink levonása után a magyarországi közigazgatási bírtáskodási rendszer kiépítésére is javaslatokat kívántunk tenni. Vissza