A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

Milyen volt Debrecen 1927-ben?

Debreceni kalauz/Debrecen város és a Hortobágy ismertetése írásban és képben

Milyen volt Debrecen 1927-ben?
Milyen volt Debrecen 1927-ben? Milyen volt Debrecen 1927-ben?
Szerző
Dr. Ecsedi István
Dr. Jeszenszky Sándor
Nagy Attila
Szerkesztő
Pálfy József
Debrecen
'Dr. Ecsedi István: Milyen volt Debrecen 1927-ben? ' összes példány
Kiadó: Uropath Bt.
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 176 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 13 cm
ISBN: 963-865-610-7
Megjegyzés: Pálfy József 1927-es Debreceni kalauzának hasonmás kiadása. Fekete-fehér fotókkal. Kivehető színes térképmelléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Debrecen, a legmagyarabb város
„Debrecen méltán viseli a köztudatban a legmagyarabb város büszke elnevezését. Ezt a várost már a múltban színtiszta magyar lakosság lakta, a bevándorolt idegenek csakhamar megmagyarosodtak. A jelenben is a város lakossága csaknem 100 százalékig magyar anyanyelvű. Ez a tény adta meg a múltban és adja meg most is a város jelentőségét.
Debrecen törvényhatósági joggal felruházott, szabad királyi város, - Hajdu-megye székhelye. Lakosainak száma 110-120 ezer között van. Már az 1920. évi népszámlálás 103,186 lakost mutatott ki, de azóta a népesség száma folyton nő. Lakosságának 99.8 százaléka magyar, vallásra nézve a túlnyomó többség református, 65-66 százalék. Újabban növekedést mutat a római katolikusok és az izraeliták száma...
...Debrecen történelmi múltja azonos az egyetemes magyar nemzet sorsával. Éppen olyan vészterhes, megpróbáltatásokkal teljes. A történelmi időkben a város többször elpusztul, de polgárainak akaratereje újra, meg újra... Tovább

Fülszöveg

Debrecen, a legmagyarabb város
„Debrecen méltán viseli a köztudatban a legmagyarabb város büszke elnevezését. Ezt a várost már a múltban színtiszta magyar lakosság lakta, a bevándorolt idegenek csakhamar megmagyarosodtak. A jelenben is a város lakossága csaknem 100 százalékig magyar anyanyelvű. Ez a tény adta meg a múltban és adja meg most is a város jelentőségét.
Debrecen törvényhatósági joggal felruházott, szabad királyi város, - Hajdu-megye székhelye. Lakosainak száma 110-120 ezer között van. Már az 1920. évi népszámlálás 103,186 lakost mutatott ki, de azóta a népesség száma folyton nő. Lakosságának 99.8 százaléka magyar, vallásra nézve a túlnyomó többség református, 65-66 százalék. Újabban növekedést mutat a római katolikusok és az izraeliták száma...
...Debrecen történelmi múltja azonos az egyetemes magyar nemzet sorsával. Éppen olyan vészterhes, megpróbáltatásokkal teljes. A történelmi időkben a város többször elpusztul, de polgárainak akaratereje újra, meg újra visszarántja a sír széléről és virágzásba, fejlődésbe lendíti. E város gyakran sírt vérkönnyeket és története nem más, mint szakadatlan láncolata folytonos szenvedéseknek és dicső képe nagyszerű áldozatoknak." Vissza

Tartalom

Előszó 3
Dr. Ecsedi István: Debrecen sz. kir. város. 5
Közintézmények Debrecenben 35
Dr. Jeszenszky Sándor: A debreceni m. kir. Tisza István tudományegyetem. 40
Dr. Ecsedi István: Séta Debrecenben. 50
Dr. Ecsedi István: Kirándulás a Hortobágy-pusztára. 90
Tájékoztató a vidéki és külföldi számára 112
Közüzemek stb. Debrecenben 130
Debrecen pénzügyi, kereskedelmi és ipari élete 135

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem