Tűzoltó Múzeum Évkönyve III.

Tartalom

Tartalomjegyzék 3
Tartalomjegyzék angol nyelven 9
Tartalomjegyzék francia nyelven 14
Tartalomjegyzék német nyelven 20
Tartalomjegyzék olasz nyelven 26
Tartalomjegyzék orosz nyelven 32
I. RÉSZ
TANULMÁNYOK 39
MINÁROVICS JÁNOS: A VÍZEMELŐ GÉPEKTŐL A TŰZOLTÓFECSKENDŐKIG. Adatok a tűzoltófecskendő kialakításának
technikatörténeti vonatkozásaihoz 40
1. Bevezetés 40
2. Nyugat-európai adatok vízipuskákról 44
3. A legkorábbi magyar adat vízipuskáról (1490) 45
4. A második legrégibb adatunk tűzoltófecskendőről (1521) 46
5. Harmadik legrégibb adatunknál a készítő neve is szerepel (1526) 48
6. A vízipuska hazai elkészítésének lehetőségei nürnbergi példa alapján 51
7. Magyarországi adatok tűzoltófecskendőkről 1600-ig bezárólag.
Milyen szerkezetűek lehettek váraink fecskendői? 52
7.1. Trencsén várának felgyújtása és elégetése 1528-ban 53
8. Városi vízművek szivattyúi voltak a tűzoltófecskendő elődei? 59
8.1. Buda első vízműve (1416) 59
8.2. A budai polgárváros vízműve (1501) 62
8.3. Városi vízvezetékre vonatkozó adatok időrendi áttekintése 63
8.4. A pozsonyi vízmű 66
8.5. A középkori Esztergom vízműve 67
9. Tanulmányozhatta-e a kor szakkönyveit Hofer János? 75
10. A bányák vízmentesítésére használt szivattyúk ismereteit hasznosíthatta-e a pozsonyi fecskendő készítője? 78
11. Milyen külföldi tűzoltófecskendőket ismerünk az 1400-1500-as évekből? 83
12. Milyen lehetett Hofer János fecskendője? 87
13. Utószó 89
Jegyzetek 90
Német nyelvű kivonat: dr. Szilágyija nos munkája 94
DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918 96
I. Magyarország tűzvédelmét befolyásoló tényezők változásai a dualizmus kezdetén 96
1. A politikai légkör enyhülése és a dualista állam igazgatását végző szervek tagozódása 96
2. A polgári fejlődés hatásai Pécs területén 99
II. A dualista Magyarország tűzvédelmének igazgatási rendszere 101
1. A tűzrendészet szervezete 101
2. Tűzrendészeti hatóságok 102
3. A dualista Magyarországon működő tűzoltóságok 102
4. A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség (MOTSZ) 104
5. A vármegyei tűzoltószövetségek 105
6. A tűzrendészen felügyelet 106
7. A tűzrendészeti kiadások fedezése 107
III. Pécs tűzvédelme a dualizmus idején 107
1. A pécsi torna- és tűzoltóegylet megalakulása és működése 107
2. A tűzoltóegylet működésének zavarai és az egylet válsága 121
3. A pécsi tűzoltóegylet felbomlása 130
4. A pécsi tűzoltóság újjászervezése és a fizetéses tűzoltóság megalakítása 135
5. Hullámvölgyben a pécsi tűzoltóság 147
6. A pécsi önkéntes tűzoltóság újjászervezése 148
7. A pécsi tűzoltótestület 1898-ban tartotta 25 éves jubileumát 157
8. Az új tűzoltólaktanya használatbavétele és Pécs tűzvédelmének erősítése 168
9. Pécsett hivatásos tűzoltóság jön létre 172
10. A tűzesetek és a tűzkár elleni intézkedések alakulása Pécs területén 176
11. A Zsolnay-gyári tűzoltóság megalakulása és működése 185
12. A dunántúli önkéntes tűzoltóegyletek kerületi szövetsége 194
13. Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város Tűzoltó Szövetségének megalakulása és működése 197
14. Tűzoltók és mentők kapcsolata 204
15. A dualizmus kori Pécs tűzvédelmének értékelése 205
Jegyzetek 210
Mellékletek 222
1. számú melléklet: A PÉCSI TORNA- ÉS TŰZOLTÓEGYLET
ALAPSZABÁLYAI (1870) 223
2. számú melléklet: ZSOLNAY VILMOS-FÉLE KERAMIKAI
GYÁRAK ÖNKÉNTES TŰZOLTÓSÁGÁNAK ÜGYRENDÉS SZOLGÁLATI SZABÁLYAI (1906) 231
Német nyelvű kivonat: dr. Szilágyi János munkája 242
EL RÉSZ
DOKUMENTUMOK 245
DR. SZABÓ KÁROLY: NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS A TŰZVÉSZEK ELLEN. Adatok a nemzetközi tűzoltószövetség történetéhez 247
I. A nemzetközi tűzoltószövetség megalakulása és tevékenysége az I. világháborúig 247
1. Egyre szélesedő összefogás a tűzvészek ellen 247
2. A nemzetközi szakkiállítások mint a nemzetközi tűzoltószövetség létrehozásának előzményei 248
3. Párizsban 1900. augusztus 12-én megalakult a nemzetközi tűzoltószövetség 249
3.1. A magyar tűzoltók mint alapító tagok szereplése Párizsban 251
4. A nemzetközi tűzoltószövetség 1901-ben Berlinben tartotta II. kongresszusát 254
5. Londonban 1903. június 5-én tartották meg az első nemzetközi megelőző tűzrendészeti kongresszust (Fire Prevention) 258
6. A nemzetközi tűzoltószövetség III. kongresszusát 1904-ben (augusztus 14-21.) Budapesten tartották 260
7. A nemzetközi tűzoltószövetség IV. kongresszusát 1906-ban
(május 27.-június 3.) Milánóban tartották 269
8. A nemzetközi tűzoltószövetség V. kongresszusát 1910-ben (július 27.-augusztus 1.) Brüsszelben tartották 270
9. Torinóban 191 l-ben a nemzetközi kiállítás alkalmából (augusztus 17-22.) nemzetközi tűzoltókongresszus és -verseny megtartását tervezték 274
10. A nemzetközi tűzoltószövetség VI. kongresszusát 1912-ben (június 2-5.) Szentpéterváron tartották 275
11. A nemzetközi tűzoltószövetség tevékenysége a VI. kongresszustól az I. világháborúig 277
II. A nemzetközi tűzoltószövetség újjáalakulása az I. világháború után és tevékenysége a II. világháborúig
1. Próbálkozások a nemzetközi tűzoltószövetség újjáélesztésére az I. világháború után 279
2. A nemzetközi tűzoltószövetség 1929-ben (június 21.-július 7.)
Párizsban tartott rendezvénysorozat alkalmával újjáalakult----281
3. Bécsben 1930-ban (október 17-19.) nemzetközi tűzoltókongresszust tartottak 282
4. Az újjáalakulás utáni III. nemzetközi tűzoltókongresszust és a II.
nemzetközi tűzvédelmi kiállítást 1931-ben Párizsban tartották . 283
5. A nemzetközi tűzoltószövetség tevékenysége és rendezvényei az 193l-es párizsi kongresszustól a II. világháborúig 284
III. A nemzetközi tűzoltószövetség újjáéledése a II. világháború után és tevékenysége napjainkig
1. A tűzoltók nemzetközi kapcsolatrendszerének újjáéledése a II. világháború után 291
2. A nemzetközi tűzoltószövetség 1957-ben Varsóban megtartott kongresszusán Magyarországot más szocialista országokkal együtt újra felvették a szövetség tagjai közé 292
3. A nemzetközi tűzoltószövetség 1958. évi kongresszusát Bécsben tartották 295
4. A C.T.I.F. részét képező Tűzoltóságok Nemzetközi Bizottságának plenáris ülését 1960-ban Antwerpenben tartották 296
5. A nemzetközi tűzoltószövetség 1960. évi kongresszusát Bordeaux-ban tartották 297
6. A II. világháború utáni elsó nemzetközi tűzoltóversenyt 1961-ben Bad Godesbergben tartották meg 297
7. A nemzetközi tűzoltószövetség kongresszusát 1962-ben (augusztus 23-26.) Lisszabonban tartották meg 298
8. A második nemzetközi tűzoltóteljesítmény-versenyt 1963-ban Mulhouse-ban tartották meg 299
9. A nemzetközi tűzoltószövetség állandó tanácsának és bizottságainak ülését 1965-ben Riva del Gardában tartották meg 299
10. Titisee-ben 1966-ban a nemzetközi tűzoltószövetség kiemelkedő jelentőségű rendkívüli közgyűlésének megtartására került sor 302
11. A harmadik nemzetközi tűzoltóversenyt és egyéb C.T.I.F.-rendezvényeket is tartottak 1966-ban Karlovacban 304
12. C.T.I.F. elnökségi ülés Leningrádban (1967) 305
13. A nemzetközi tűzoltószövetség első szimpóziumát 1967-ben Wolfsburgban tartották 305
14. A második C.T.I.F.-szimpózium és az állandó tanács ülése 1968-ban Naniville-Les-Roches-ben 307
15. A nemzetközi tűzoltószövetség közgyűlése 3. szimpóziumát Bécsben, a 4. nemzetközi tűzoltóversenyét pedig Kremsben 1969-ben tartották meg 310
16. A nemzetközi tűzoltószövetség 4. szimpóziuma 1970-ben Münsterben 313
17. A C.T.I.F. 6. szimpóziuma és nemzetközi tűzvédelmi kiállítás 1972-ben Frankfurt am Mainban 315
18. A nemzetközi tűzoltószövetség 7. szimpóziuma és az 5. nemzetközi tűzoltóverseny 1973-ban (július 9-16.) Brnóban 318
19. A nemzetközi tűzoltószövetség rendes közgyűlése és 8. szimpóziuma 1974-ben Luxemburgban 318
20. A nemzetközi tűzoltószövetség 9. szimpóziuma 1975-ben Londonban 320
21. A nemzetközi tűzoltószövetség 6. nemzetközi tűzoltóversenye 1977-ben Trentóban 322
22. A nemzetközi tűzoltószövetség közgyűlése 1978-ban Constancában 323
23. A nemzetközi tűzoltószövetség 12. szimpóziuma 1979-ben Stockholmban 324
24. A nemzetközi tűzoltószövetség rendezvényei 1981-ben Böblingenben 324
25. A nemzetközi tűzoltószövetség végrehajtó tanácsának ülése 1983-ban Luxemburgban 327
26. A nemzetközi tűzoltószövetség rendezvényei 1985-ben 328
27. A nemzetközi tűzoltószövetség - 82 év elteltével - 1986-ban újra Magyarországon tartotta meg rendezvényeit 331
28. Nemzetközi összefogással megfelelni az elvárásoknak 338
Jegyzetek 342
Mellékletek 349
1. számú melléklet: A Nemzetközi Tűzoltó Tanács 1900-ban elfogadott alapszabályai 349
2. számú melléklet: A Nemzetközi Tűzmegelőzési és Tűzoltási Műszaki Bizottság 1966-ban elfogadott alapszabályai 355
3. számú melleklet: A Nemzetközi Tűzmegelőzési és Tűzoltási Műszaki Bizottság 1981-ben elfogadott alapszabályai és ügyrendi szabályzata 366
4. számú melléklet: A brüsszeli nemzetközi kongresszus határozatai (1910) 375
5. számú melléklet: A Nemzetközi Tűzoltó Tanács szervezeti felépítése az 1900. augusztus 12-én, az alakuláskor Párizsban elfogadott alapszabály szerint 377
6. számú melléklet: A Nemzetközi Tűzmegelőzési és Tűzoltási Műszaki Bizottság 1966. április 30-án Titisee-ben elfogadott alapszabálya szerinti felépítése 378
7. számú melléklet: A Nemzetközi Tűzoltó Szövetség történetének főbb eseményei időrendben 381
Német nyelvű kivonat: dr. Szilágyi János munkája 385

Témakörök