Mindenes gyűjtemény I-II.

Fülszöveg

KÜLLŐS IMOLA (1945) a magyar folklorisztika egyik kiemelkedő egyénisége, akinek munkássága számtalan tudományterületre kiterjed. Évtizedek óta kutatja az irodalom és a folklór határvidékének számító 17 — 19. századi közköltészetet. Ebben a műveltségi rétegben végzett szövegfeltáró és elméleti munkáit szervesen kiegészítik a magyar és kelet-európai betyárfolklór, a magyar népdalok tematikus rendszerezése, a 20. századi hadifogolytáborok költészete, a paraszti önéletrajzok, illetve a protestáns vallási néprajz tárgykörében született publikációi.
Az ELTE Folklore Tanszékéhez kötődő oktatói és tudományszervezői munkája révén Küllős Imolának jelentős tanítványi köre alakult ki, akik számtalan, általa kezdeményezett kutatási irányt továbbvisznek a jövő kutatói számára. Mesterük 60. születésnapjára kettős tanulmánykötetet szerkesztettek a Tanszék Artes Populares című sorozatában. Ebben az ünnepelt csaknem minden kedves kutatási területe helyet kapott. Az I. kötet a jelenlegi egyetemi és... Tovább

Fülszöveg

KÜLLŐS IMOLA (1945) a magyar folklorisztika egyik kiemelkedő egyénisége, akinek munkássága számtalan tudományterületre kiterjed. Évtizedek óta kutatja az irodalom és a folklór határvidékének számító 17 — 19. századi közköltészetet. Ebben a műveltségi rétegben végzett szövegfeltáró és elméleti munkáit szervesen kiegészítik a magyar és kelet-európai betyárfolklór, a magyar népdalok tematikus rendszerezése, a 20. századi hadifogolytáborok költészete, a paraszti önéletrajzok, illetve a protestáns vallási néprajz tárgykörében született publikációi.
Az ELTE Folklore Tanszékéhez kötődő oktatói és tudományszervezői munkája révén Küllős Imolának jelentős tanítványi köre alakult ki, akik számtalan, általa kezdeményezett kutatási irányt továbbvisznek a jövő kutatói számára. Mesterük 60. születésnapjára kettős tanulmánykötetet szerkesztettek a Tanszék Artes Populares című sorozatában. Ebben az ünnepelt csaknem minden kedves kutatási területe helyet kapott. Az I. kötet a jelenlegi egyetemi és kutatóintézeti kollégák (folkloristák, irodalom- és zenetörténészek, orientalisták), a II. pedig egyetemi hallgatók és doktoranduszok tanulmányait adja közre — a vőfélyversektől Csokonai Vitéz Mihály és Arany János közköltészeti kapcsolatain, magyar tündérvarázslókon, litván balladákon és mongol betyárokon át a jelenkor folklórjáig: sms-ben és e-mailben küldözgetett, illetve a stadionok lelátóin énekelt versekig. Vissza