1.043.578

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

mindenidok.hu

Szegő Andrással beszélget

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Dudálás, berregés, hétszentségelés, káromkodás, hátrább néhány szolid, halk koccanás, de a taxi rendíthetetlenül mindent eltorlaszolva csak áll, csak áll. Rögvest tudom, hogy ez csupán ő lehet, nyilván most szedi össze az ülésen gondosan szertehagyott cuccait, ami még jó néhány percet igénybe vehet.
Életösztönöm azt súgja, hogy a népharag nyakamba zúdulását elkerülendő, jobb, ha úgy csinálok, mintha észre sem venném az egészet, ami az úttesten történik, inkább hátat fordítva az eget bámulom, amikor döbbentem hallom, hogy valaki abból a bizonyos rossz irányból a nevemet kántálja: Andriiiis!!!! Andriiiis!!!! Szegőőő Andriiiis!!!
Visszafordulok, és hervatag mosollyal diszkréten integetek, hogy lehetőleg senki ne vegye észre, és ne higgye azt, hogy részem van a fél város közlekedését nyilván megbénító skandalumhoz, ám nincs kegyelem, mert gyorsan hozzáfűzi: Nem jönnél ide segíteni?
Persze, hogy odarohanok tucatnyi autó között, hogy legyen végre vége ennek a rémségnek, erre idenyújt... Tovább

Fülszöveg

Dudálás, berregés, hétszentségelés, káromkodás, hátrább néhány szolid, halk koccanás, de a taxi rendíthetetlenül mindent eltorlaszolva csak áll, csak áll. Rögvest tudom, hogy ez csupán ő lehet, nyilván most szedi össze az ülésen gondosan szertehagyott cuccait, ami még jó néhány percet igénybe vehet.
Életösztönöm azt súgja, hogy a népharag nyakamba zúdulását elkerülendő, jobb, ha úgy csinálok, mintha észre sem venném az egészet, ami az úttesten történik, inkább hátat fordítva az eget bámulom, amikor döbbentem hallom, hogy valaki abból a bizonyos rossz irányból a nevemet kántálja: Andriiiis!!!! Andriiiis!!!! Szegőőő Andriiiis!!!
Visszafordulok, és hervatag mosollyal diszkréten integetek, hogy lehetőleg senki ne vegye észre, és ne higgye azt, hogy részem van a fél város közlekedését nyilván megbénító skandalumhoz, ám nincs kegyelem, mert gyorsan hozzáfűzi: Nem jönnél ide segíteni?
Persze, hogy odarohanok tucatnyi autó között, hogy legyen végre vége ennek a rémségnek, erre idenyújt egy régi, gyűrött újságot, hogy azt hozzam én, két bazi nagy szatyorral kikászálódik a járműből, és átlibben a járdáig. A dudálások, berregések, szitkozódások kicsit felerősödnek, és ő tágra meredt ártatlan szemekkel rám néz, és nekem szegez két roppant adekvát kérdést:
- Ugye nem várakoztattalak meg?
- Nem, nem, csöppent sem...
- Ezek pedig, mondd, mitől ilyen idegesek itt?
- Elképzelésem sincs róla...
...és innentől valóban szinte semmi akadály, hogy leüljünk a kávéház teraszára beszélgetni Albert Györgyivel, aki...

Mindig azzal áltattam magamat, hogy biztosan nagyon jó, érdekes, izgalmas interjúkat tudnék írni, csak behatárolnak a nyomtatott sajtóban minduntalan szorító terjedelmi korlátok. Shakespeare, meg Molnár Ferenc könnyen írt nagyszerű drámákat, mert akkor megy le a függöny, amikor ők akarják, de a lap alja, az a lap alja, azt nem lehet se feljebb vinni, se továbbnyújtani. Tehát az újságoknál eleve meg van adva a sorszám, karakterszám, oldalszám, meg más szörnyűséges paraméter, és muszáj ahhoz tartani magamat. Muszáj húzni, rövidíteni, tömöríteni, és emiatt, legalábbis úgy éreztem, hogy éppen a leglényegesebb, legfontosabb, legizgalmasabb része marad megörökítetlen egy-egy beszélgetésnek.
Igazán most, a www.mindenidok.hu internetes oldalon lett először módom, hogy szabadon gazdálkodhassam-garázdálkodhassam térrel és idővel. Ahogy egy beszélgetést minden külső korlát nélkül annyira hosszan írhatok meg, mint ahogyan azt jónak látom, jónak gondolom, jónak érzem.
Ebből a fel-elszabadultságból születtek a portálon már egy éve olvasható, nyomtatásban most először napvilágot látó beszélgetések. Hogy valóban jók, érdekesek, izgalmasak lettek-e ebből kifolyólag? Ma már sok a kétség bennem. Mennyire olvastatják magukat, mennyire egyenletesek, mennyire kötik le a figyelmet? Ezt szívesen kifejteném, de a könyv fülszövegében vannak terjedelmi korlátok. Hál' Isten? Sajnos?
Szegő András

Szegő András annak a klasszikus újságírónak a leszármazottja, akit valaha Kosztolányinak, Molnárnak, Karinthy Frigyesnek neveztek.
Ez utóbbihoz van a legtöbb köze. Őhozzá is a "zseni" jelző tapadt, pedig akkoriban számos nagy tehetség élt. "Ez a marha volt közöttünk az egyetlen zseni!" - mondta róla Füst Milán, és ezt Szegő Andrásról is elmondhatjuk. Rokona Karinthynak más tekintetben is. Írásait egy sajátos humor élteti s hatja át. Minden mondata hol szomorúan, hol vidáman, hol megbocsátón, hol csodálkozva nevet. Mély emberismeret és életismeret szüli ezt a humort. Roppant gazdag lélek, aki Karinthyhoz még annyiban is hasonlít, hogy legnagyobb kincseit nem a Nagy Műben, hanem kis tárcákban, hírlapi cikkekben, rövid írásokban szórja szét.
Csak mellékesen: Szegő András a legnépszerűbb újságírónk. Vele beszélgetni bármikor is rangot jelent mindenkinek, s egyben azt is, hogy az általa rajzolt képet az egész ország meg fogja ismerni. Függetlenül műveltségtől, műveletlenségtől, kortól, nemtől, vallástól, pártállástól, hovatartozástól - a kép, amit készít, s ami őt érdekli: az Örök Emberi. Az utókor elsősorban tőle fogja megtudni, kik voltunk s hogyan éltünk itt.
Müller Péter Vissza

Tartalom

Albert Györgyi4
Cserhalmi György14
Erős Antónia38
Fenyő Miklós60
Gálvölgyi János84
Geszti Péter104
Gryllus Dorka120
Korda György142
Müller Péter154
Nagy Ervin170
Oroszlán Szonja190
Péter Szabó Szilvia210
Réz András220
Tisza Kata246
Michelle Wild274
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
mindenidok.hu

A védőborító foltos.

Állapot:
2.640 ,-Ft
21 pont kapható
Kosárba