| Előszó | 11 |
| Biológia (Kovács Barna) | 13 |
| Élő és élettelen | 15 |
| Mindennapi tapasztalatok | 15 |
| Minden mozog | 15 |
| Miből épül fel az anyag? | 16 |
| Az élő anyag sajátosságai | 19 |
| Az élet keletkezése | 21 |
| A sejtek, a szövetek, a szervek | 23 |
| Az élőlények "építőkövei" | 23 |
| A szövetek | 28 |
| A szervek, a szervrendszerek és a szervezet | 32 |
| Az anyagcsere | 33 |
| Minden élet forrása a Nap | 33 |
| A növények anyagcseréje | 33 |
| A fotoszintézis gyakorlati vonatkozásai | 35 |
| A növények légzése | 36 |
| Az állati szervezetek anyagcseréje | 37 |
| Az ember anyagcseréje | 39 |
| A szaporodás és az öröklődés | 41 |
| A növekedés, a fejlődés, a szaporodás | 41 |
| A szaporodás módjai | 421 |
| A virágos növények ivaros szaporodása | 43 |
| Az álatok ivaros szaporodása | 45 |
| Az egyedfejlődés | 45 |
| Az öröklődés | 46 |
| Az örökítő anyag | 49 |
| A nemek öröklődése | 50 |
| Mi öröklődik? | 52 |
| Az emberré válás | 53 |
| Az élővilág kifejlődése | 53 |
| Az első élőlények | 53 |
| A földtörténeti ókor | 54 |
| A földtörténeti középkor | 56 |
| A földtörténeti újkor | 56 |
| Az emberré válás | 58 |
| Az előemberek | 60 |
| Az ősemberek | 61 |
| Az új emberek | 62 |
| A munka szerepe az emberré válásban | 63 |
| Az idegi és a hormonális szabályozás | 65 |
| Hogyan alkalmazkodik a szervezet a környezethez? | 65 |
| Az ingerlékenység | 65 |
| Az ember idegrendszere | 66 |
| A környéki idegrendszer működése | 67 |
| A központi idegrendszer működése | 69 |
| A reflex és az ösztön | 71 |
| A hormonális szabályozás | 74 |
| Az idegrendszer védelme | 75 |
| Történelem (Csala Károly) | 77 |
| Mitől ember az ember? (A termelőmunka és a fejlődés) | 79 |
| Kinek mi a dolga? (A munkamegosztás és a társadalom) | 85 |
| Szépszerével vagy erőszakkal? (Az osztálytársadalmak keletkezése) | 91 |
| Enyém, tied, övé (A tulajdon és az érdek) | 96 |
| Ki hova tartozik? (Az osztályok és képviselőik) | 101 |
| Mire való az állam? (A politika és a gazdaság) | 105 |
| Istenek és emberek (A társadalmi közösség, a vallási közösség) | 111 |
| Nagy emberek és kisemberek (Az egyén és az osztály, az egyéni érdek és az osztályérdek) | 115 |
| Piacról él az ember (A csere, a természeti és a pénzgazdálkodás) | 119 |
| Miért folyik az osztályharc? (A gazdasági, a politikai, az ideológiai harc) | 124 |
| Város és falu (Az egyenlőtlen fejlődés) | 128 |
| Az újszülött neve: tőke (A tőkeviszony és az eredeti felhalmozás) | 133 |
| A történelem mozdonyai (A forradalmak és a polgári forradalom) | 137 |
| Meddig terjed a haza? (Nemzet és nacionalizmus) | 142 |
| A manufakturától a gyárig (Az ipari forradalom és a munkások osztállyá szerveződése) | 147 |
| Az elmélet anyagi erővé válik (Az ideológia és a tudományos szocializmus) | 152 |
| Földrajz (Dr. Köves József) | 157 |
| A Föld és a világegyetem | 159 |
| Hogyan alakult az emberiségnek a világról alkotott képe, a világkép? | 159 |
| A Föld forgása és ennek következménye: a nappalok és az éjszakák váltakozása | 161 |
| A föld keringése és ennek következménye: az évszakok váltakozása | 164 |
| Földünk kísérője, mellékbolygója: a Hold | 166 |
| A Naprendszer titokzatosnak látszó tagjai: a meteorok és az üstökösök | 168 |
| A tudomány és a technika fejlődése sok új lehetőséget nyújt a kutatásokra | 169 |
| A kontinensek fekvése, felszíne | 171 |
| A Föld keletkezése | 171 |
| A kontinensek és az óceánok | 172 |
| Az ősföldek és a röghegységek | 173 |
| A fiatal lánchegységek | 176 |
| Az alföldek és a medencék | 176 |
| A vulkánosság | 177 |
| A belső és a külső erők állandó hatása | 178 |
| Az éghajlat, a növényzet, a vízrajz, a mezőgazdaság | 180 |
| Mi az időjárás és mi az éghajlat? | 180 |
| Az időjárás és az éghajlat elemei | 181 |
| Az éghajlatot kialakító tényezők | 183 |
| Az éghajlati övek éghajlati területei. Az éghajlat hatása a növényzetre, a folyók vízjárására és a mezőgazdasági termelésre | 185 |
| Az ember meg tudja változtatni az éghajlati adottságokat | 188 |
| Az energiahordozók és az ásványkincsek | 190 |
| Mit nevezünk energiahordozónak? Hogyan alakul ezek felhasználása? | 190 |
| Hogyan csoportosíthatjuk az energiahordozókat? | 191 |
| A fogyó energiahordozók termelése, felhasználása, lelőhelyei | 191 |
| A megújuló energiahordozók hasznosítása | 194 |
| A legfontosabb ásványkincsek | 195 |
| Európán kívül fekvő, jelentős tőkésországok (Amerikai Egyesült Államok, Japán, Ausztrália) | 199 |
| Amerikai Egyesült Államok (USA), a világ vezető tőkésországa | 199 |
| Japán, a tőkés világ második ipari nagyhatalma | 204 |
| Ausztrália - egész kontinensen egy ország | 206 |
| Fejlődő országok Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában | 209 |
| Indiai Köztársaság | 209 |
| Közép-Kelet és Észak-Afrika kőolajtermelő országai | 213 |
| Fekete-Afrika | 215 |
| Latin-Amerika fejlődő országai | 217 |
| Irodalom (Párbeszéd a költészetről) | 221 |
| Miért olvas az ember? (Levendel Júlia) | 223 |
| Párbeszéd a költészetről (Eörsi István) | 229 |
| Első párbeszéd: A versről, általánosságban | 229 |
| Második párbeszéd: A vers építőkövei | 236 |
| Harmadik párbeszéd: A költői nyelv | 245 |
| Negyedik párbszéd: A költő és tárgya | 254 |
| Ötödik párbeszéd: Költészet és gondolat | 263 |
| Hatodik párbeszéd: A pillanat igazsága | 272 |
| Feladatok (Besse Lajosné) | 283 |
| Matematika (Gál Mihály, Lengyelné Szilágyi Ágnes) | 299 |
| A számok világa | 301 |
| A számok és az ember kapcsolata | 301 |
| Mivel foglalkozik a matematika? | 301 |
| A számok | 303 |
| A halmazok | 303 |
| A természetes szám | 304 |
| A számrendszerek | 306 |
| A csoportosítás | 306 |
| Egy kis történelem | 308 |
| A mérés | 311 |
| A mérés és az ember kapcsolata | 311 |
| A közönséges tört | 313 |
| A tizedestört | 315 |
| Egy kis történelem | 317 |
| Az alapműveletek | 320 |
| Szükség van számolásra? | 320 |
| A matematika módszere | 320 |
| Az összeadás, a szorzás | 321 |
| Az összeadás és a szorzás alapvető tulajdonságai | 322 |
| A reláció | 324 |
| A kivonás | 326 |
| Az osztás | 327 |
| Műveletek törtekkel | 329 |
| Műveletek azonos mennyiségekkel | 329 |
| Műveletek egyenlő nevezőjű törtekkel | 330 |
| A különböző nevezőjű törtek összeadása és kivonása | 333 |
| A tizedestörtek összeadása, kivonása és szorzása egész számmal | 337 |
| Szorzás törttel | 339 |
| Osztás törttel | 341 |
| Geometria 1. | 343 |
| A tér | 343 |
| A geometria kezdete | 344 |
| A geometria módszere | 346 |
| Geometriai alapfogalmak | 346 |
| A vonalak | 347 |
| A testek csoportosítása | 348 |
| Felületek | 351 |
| Síkidomok | 351 |
| A szög | 352 |
| Geometria 2. | 353 |
| A terület | 353 |
| A háromszögek és a négyszögek csoportosítása | 356 |
| A felszínszámítás | 360 |
| A térfogatszámítás | 361 |
| Fizika (Dr. Sas Elemér) | 363 |
| Bevezetés a fizikába | 365 |
| Mivel foglalkozik a fizika? | 365 |
| A fizika és a technika kapcsolata | 366 |
| A megfigyelés, a kísérlet és a mérés | 367 |
| A testek mozgása | 371 |
| A mozgásról | 371 |
| A mozgások leírása | 372 |
| Az egyenes vonalú egyenletes mozgás | 374 |
| Változó mozgások | 375 |
| A testek egymásra hatása (Az erő, a súly, a tömeg) | 378 |
| A dinamika három alaptörvénye | 378 |
| Newton első törvénye | 378 |
| Newton második törvénye | 381 |
| Newton harmadik törvénye | 382 |
| A testek súlya | 384 |
| A munka, a teljesítmény, az energia | 387 |
| A munka | 387 |
| A teljesítmény | 389 |
| Az energia | 390 |
| Nyugvó folyadékok (A nyomás) | 394 |
| Pascal törvénye | 394 |
| A hidrosztatikai nyomás | 395 |
| Arkhimédész törvénye | 395 |
| Ami a törvényekből következik | 396 |
| Hőtani ismeretek | 404 |
| A halmazállapot | 404 |
| A hőtágulás | 404 |
| Halmazállapot-változások | 407 |
| Egyszerű gépek | 412 |
| A forgatónyomaték | 412 |
| Emelőrendszerű egyszerű gépek | 413 |
| Lejtőrendszerű egyszerű gépek | 416 |
| A súlypont | 417 |
| Összefoglalás | 419 |
Folytatás Microsoft-tal