kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 463 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-223-097-3 |
| Megjegyzés: | A könyv fekete-fehér és színes illusztrációkat tartalmaz. |
| Irodalom (Szappanos Balázs) | 11 |
| Bevezetés: Valóság és irodalom | 13 |
| Valóság és művészi valóság | 18 |
| Móricz Zsigmond: Hét krajcár | 19 |
| Téma és megelevenítés | 30 |
| Tömörkény István: Hühü | 30 |
| Kosztolányi Dezső: Sakkmatt | 34 |
| Változatok egy témára | 43 |
| Szakonyi Károly: Háború | 43 |
| Szakonyi Károly: Tudatom, jól vagyok | 46 |
| A párbeszéd szerepe | 54 |
| Sánta Ferenc: Kicsik és nagyok | 54 |
| Örkény István: Mikor van a háborúnak vége? | 62 |
| A fejtetőre állított világ | 66 |
| Örkény István | |
| Arról, hogy mi a groteszk | 66 |
| Perpetum mobile | 67 |
| Az otthon | 69 |
| Használati utasítás | 70 |
| Kivégzési szabályzat | 71 |
| Szakemberek | 73 |
| Valóság és fantasztikum | 76 |
| Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról | 76 |
| Dino Buzzati: A tojás | 79 |
| Földrajz (Dr. Köves József) | 89 |
| Bevezető | 91 |
| Európa tőkésországai 1. rész (Nyugat-Európa) | 92 |
| Nyugat-Európa természetföldrajzi környezete | 92 |
| A kedvező földrajzi fekvés a fejlődés elősegítője | 94 |
| Fejlett nehézipar, fejlett könnyűipar | 95 |
| Magas színvonalú, belterjes mezőgazdaság | 98 |
| Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) | 99 |
| Európa tőkésországai 2. rész (Észak-, Dél- és Közép-Európa) | 100 |
| Észak-Európa országai | 100 |
| Dél-Európa tőkésországai | 104 |
| Közép-Európa, az Alpok vidéke | 109 |
| Európa szocialista országai 1. rész (A KGST, NDK, Lengyelország) | 114 |
| A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) | 114 |
| A Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország | 116 |
| Európa szocialista országai 2. rész (Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Bulgária, Albánia) | |
| Csehszlovákia | 123 |
| Románia | 125 |
| Jugoszlávia | 128 |
| Bulgária | 130 |
| Albánia | 132 |
| A Szovjetunió | 133 |
| Földrajzi fekvése, felszíne | 133 |
| Az éghajlat és a természetes növényzet összefüggése | 136 |
| Vízhálózat | 138 |
| A szovjet gazdaság fejlődésének hatása a világgazdaságra | 139 |
| Energiahordozók | 140 |
| Nehézipar | 142 |
| Mezőgazdaság | 144 |
| Közlekedés | 146 |
| Magyarország természeti földrajza | 147 |
| Felszíne | 148 |
| Alföldek, dombvidékek, hegységek | 150 |
| Éghajlat | 153 |
| Vízgazdálkodás | 156 |
| Magyarország gazdasági földrajza | 157 |
| Ipar | 157 |
| Mezőgazdaság | 162 |
| Külkereskedelem | 164 |
| Történelem (Kőszegi Ágel) | 167 |
| A szabadversenyes kapitalizmus virágzása | 169 |
| A Szent Szövetség Európája | 169 |
| Anglia | 170 |
| Oroszország | 170 |
| Poroszország | 171 |
| Amerikai Egyesült Államok | 172 |
| A szabad verseny ellentmondásai | 172 |
| Az első Internacionálé | 174 |
| A párizsi Kommün | 176 |
| Visszatekintés | 176 |
| A porosz-francia háború | 176 |
| A Kommün | 179 |
| A "vérengzés hete" | 181 |
| Az imperializmus | 183 |
| Egy pénzfejedelem | 183 |
| Egy modell | 183 |
| Egy monopólium története | 186 |
| A monopolkapitalizmus | 188 |
| Nagyhatalmak | 188 |
| A második Internacionálé | 190 |
| Imperialista háború - imperialista béke (Az első világháború) | 192 |
| "Boldog békeidők" | 192 |
| Harc a világ újrafelosztásáért | 193 |
| A második Internacionálé és a háború | 195 |
| Az előzmények | 196 |
| Imperialista háború | 197 |
| Seregszemle | 198 |
| Az első világháború mérlege | 200 |
| Imperialista béke | 200 |
| Polgári demokratikus forradalom és szocialista forradalom Oroszországban | 202 |
| A népek börtöne | 202 |
| Háború! | 204 |
| Forradalmi válság | 204 |
| A februári forradalom | 205 |
| Kettős hatalom | 206 |
| Újabb válság | 207 |
| A szocialista forradalom | 208 |
| A Szovjetunió a szocializmus építésének útján | 210 |
| Első intézkedések | 210 |
| Veszélyben a szocialista haza | 211 |
| A szocializmus megvalósítása | 213 |
| A kapitalizmus 1929-33-as világválsága és következményei | 217 |
| Imperialista béke | 217 |
| Világgazdasági válság | 219 |
| Az Egyesült Államok | 220 |
| Németország | 221 |
| Fasiszta diktatúra Németországban | 224 |
| A fasizmus hatalomrajutása | 224 |
| Új rend Németországban | 225 |
| Fasiszta terjeszkedés | 229 |
| A második világháború | 232 |
| Az első szakasz | 232 |
| Kelet felé | 235 |
| A fordulat | 237 |
| Az utolsó szakasz | 240 |
| Matematika (Gál Mihály, Lengyelné Szilágyi Ágnes) | 245 |
| Arány, arányosság | 247 |
| Az arány | 247 |
| Arányos osztás | 250 |
| Művészet a matematikában - matematika a művészetben | 250 |
| Arányosság | 254 |
| Egyenes arányosság | 255 |
| Fordított arányosság | 257 |
| Százalékszámítás | 262 |
| Már megint a törtek! | 263 |
| Síkidomok és tulajdonságaik | 269 |
| A szimmetria | 269 |
| Egyenesre vonatkozó tükrözés | 272 |
| Tengelyesen szimmetrikus síkidomok | 277 |
| Pontra vonatkozó tükrözés | 280 |
| Szerkesztések | 282 |
| Mit értünk szerkesztésen? | 285 |
| Alapszerkesztések | 287 |
| Még néhány hasznos alapszerkesztés | 289 |
| Egy érdekes feladat | 291 |
| Egy fontos összefüggés | 292 |
| Még egyszer az aranymetszésről | 293 |
| Hasonlóság | 294 |
| A hasonlóságról általában | 294 |
| Hasonlóság a matematikában | 295 |
| A szükséges és elégséges feltétel | 297 |
| A hasonlóság felhasználása a gyakorlatban | 300 |
| Nagyított-kicsinyített kép szerkesztése | 301 |
| Hengerszerű, kúpszerű testek, a gömb | 304 |
| A forgástestek | 304 |
| Hengerszerű testek | 306 |
| Kúpszerű testek | 308 |
| A gömb | 309 |
| Kémia (Kovács Barna) | 315 |
| Bevezetés | 317 |
| Az anyagok felépítése és csoportosítása | 319 |
| Az anyagok tulajdonságai és változásai | 319 |
| Az anyagok csoportosítása | 321 |
| Molekulák | 321 |
| Keverékek | 322 |
| A keverékek sajátosságai | 323 |
| A kémiai átalakulás: bomlás és egyesülés | 324 |
| Atomok és vegyületek | 325 |
| Az atom szerkezete és felépítése | 327 |
| Oxidáció és redukció | 330 |
| Egy érdekes kémiai kísérlet a foszforral | 330 |
| A gyors és a lassú égés | 331 |
| Öngyulladás | 331 |
| Égés oxigén nélkül | 331 |
| A tűz hasznosítása | 332 |
| Gyulladási hőmérséklet | 332 |
| Mi az égés? | 333 |
| A redukció | 336 |
| Oxidáció és redukció a gyakorlatban | 337 |
| A vaskohóban lejátszódó kémiai folyamatok | 337 |
| Miről árulkodik a láng? | 338 |
| Mikor használjuk ki legmegfelelőbben a tüzelőanyagot? | 340 |
| Oxidáció és redukció az élő szervezetben | 340 |
| Kémiai jelölések | 342 |
| A kémia jelrendszere | 342 |
| A vegyjelek megszületése | 342 |
| Mit fejez ki a vegyjel? | 346 |
| A képlet | 346 |
| Mit fejez ki a képlet? | 347 |
| Összegképlet - szerkezeti képlet | 348 |
| A vegyérték | 349 |
| Az elemek térképe, a periódusos rendszer | 350 |
| Az elemek jelleme | 351 |
| Hogyan született meg az elemek rendszere? | 352 |
| Beteljesült jóslatok | 353 |
| A periódusos rendszer napjainkban | 353 |
| Az azonos elemek változatai | 354 |
| Milyen az izotópok szerkezete? | 354 |
| Túl az uránon | 354 |
| Bázisok, savak, sók | 355 |
| Mi tartja össze a molekulákat? | 355 |
| Hogyan alakul ki az ionos kötés? | 355 |
| A kovalens kötés | 356 |
| A fémes kötés | 358 |
| Bázisok, savak, sők | 358 |
| Szín és kémhatás | 359 |
| A bázisok | 359 |
| Minden lúg bázis, de nem minden bázis lúg | 361 |
| A lúgok sajátosságai | 361 |
| Erős lúgok, gyenge lúgok | 362 |
| A savak | 363 |
| Az oldatok kémhatása | 367 |
| A sók | 368 |
| A sók képződése helyettesítéssel | 370 |
| Kémiai események jelekben elbeszélve | 372 |
| Szénvegyületek | 374 |
| Nevük eredete | 374 |
| A "csodálatos" szénatom | 375 |
| Telített kötés | 376 |
| Nyílt szénláncú telített szénhidrogének | 378 |
| A kőolaj | 379 |
| Telítetlen szénhidrogének | 381 |
| Olefinek | 382 |
| Olefinek | 382 |
| Gyűrűs szénhidrogének | 384 |
| A mindennapok kémiája | 385 |
| Alkoholok | 385 |
| Etilalkohol | 386 |
| Szerves savak | 387 |
| Zsírok és olajok | 389 |
| Szintetikus mosószerek | 390 |
| Szénhidrátok | 390 |
| Cukrok | 391 |
| Keményítő és celulóz | 391 |
| Fehérjék | 392 |
| A háztartás, a sütés-főzés kémiája | 393 |
| Fizika (Gál Mihály) | 397 |
| Elektromos alapjelenségek | 399 |
| Mit jelent számunkra az elektromosság? | 399 |
| Történeti visszapillantás | 399 |
| Az elektromos állapot | 400 |
| Elektromos megosztás | 405 |
| Az elektromos áram | 406 |
| A feszültség | 407 |
| Az áram erőssége | 409 |
| Az elektromos áram | 410 |
| A dörzsöléstől a Volta-oszlopig | 410 |
| Az áramkör | 412 |
| Galvánelemek | 413 |
| Az elektromos áram hőhatása | 415 |
| Áram- és feszültségmérés | 417 |
| Ohm törvénye | 418 |
| A vezető ellenállása | 420 |
| A fogyasztók kapcsolása | 422 |
| Soros kapcsolás | 422 |
| Párhuzamos kapcsolás | 424 |
| Túlterhelés - rövidzárlat | 425 |
| Hasznos tanácsok | 426 |
| Az elektromos áram munkája | 428 |
| Az áram hőhatása | 428 |
| Az izzólámpa | 430 |
| Az elektromos teljesítmény | 431 |
| Az elektromos munka | 433 |
| Egy feladat, és amit kiolvashatunk belőle | 434 |
| Az elektromos áram mágneses hatása | 435 |
| Mágneses alapjelenségek | 435 |
| Oersted felfedezése | 437 |
| Egyenes vezető és a tekercs mágneses tere | 438 |
| Az elektromágnes | 441 |
| Az egyenáramú elektromotor | 442 |
| Az elektromágneses indukció | 444 |
| Faraday kisérletei | 444 |
| Az indukált feszültség | 446 |
| Az indukált áram előállítása | 449 |
| A váltakozó áram előállítása | 449 |
| Egyenáamú generátor | 452 |
| Az öngerjesztés elve | 453 |
| A transzformátor | 454 |
| Elektromos energiaátvitel | 454 |
| A transzformátor | 455 |
| Mikor veszélyes az elektromos áram? | 457 |
| Az energia nem vész el | 459 |
| Az energiamegmaradás törvénye | 459 |
| Energiaforrások, energia-átalakító berendezések | 460 |
| A hatásfok | 462 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.