Mindhalálig (dedikált példány)

Fülszöveg

Jókai Anna ritka jelensége a magyar prózának: műveiben a népszerűség és rangos irodalmi érték találkozik; komor, súlyos témáit érdekes, olvasmányos történetekbe öltözteti.
Változatos életútján a tanári hivatásnál állapodott meg. Jelenleg is tanár. Viszonylag későn kezdett írni. Első könyveit (4447; Kötél nélkül) kirobbanó siker fogadta. Nagy visszhangot keltő regénye, a Tartozik és követel, rövid idő alatt három kiadást ért meg.
Drámáit a szolnoki Szigligeti Színház és a budapesti Thália Színház játszotta. Pályáján egy-egy újabb állomást jelentett A labda című elbeszéléskötete, a Napok, ez az élénk vitát keltő fejlődésregény és legutóbb a Szeretteink, szerelmeink című novellagyűjteménye.
Jókai Annát 1970-ben József Attila-díjjal, 1974-ben pedig SZOT-díjjal tüntették ki.
Jókai Anna új regényének főhőse író. Két mű születése közötti keserves, kényszerű szünetben, a belső üresség kínzó állapotába vizsgálja életét: a szeszélyes múlt képeiben keresi a kialakult jelent.
Törvényszerű-e az alkotó magányossága, a szerelmi csömör, a társak irigysége? Ő hagyta vajon el azokat, akiknek nevében szólni kívánt, vagy inkább őt rekesztették ki a többiek? Mi a tehetség természete? Joga van-e az alkotásért megnyomorítani szűkebb környezetét?
Gizella - az író felesége - orvos. Ő a gyakorlati igazságra szavaz. Egyetlen gyógyító injekcióm többet ér - mondja egyik kétségbeesett pillanatában. Harc folyik kettejük között, egyúttal két szemlélet harca. Mégis összetartoznak, alig van életük egymás nélkül.
Az írót körülveszi a hétköznapi valóság, hétköznapi ítéleteivel; az irodalmi világ sokszor kisszerű szelleme; a gyanakvás, néha félelem. Már-már föladja önmagával írói sorsával, a társadalommal vívott küzdelmét... aztán mégis, mégis. Mindhalálig.
"Nem fontos, hogy szeressenek. Más más ami fontos..." Vissza