Minna von Barnhelm

Előszó

Az én első személyes találkozásom a Minnával 14 éves koromban volt. A Mária Terézia Leánygimnázium negyedikes tanulói részére a némettanárnő kötelező házi olvasmánynak rendelte el. Osztálytársaim alig konyítottak németül. Ráadásul a könyvet nekünk kellett beszereznünk. Végigpásztázva az összes fellelhető antikváriumot, kiderült, hogy a vígjáték latin betűs példányai elfogytak. Végül is nagy műveltségű nagyapám könyvtárában kutatva rátaláltam Lessing barna bőrbe kötött, 20 kötetes aranybetűs összes műveire. Ezeknek a könyveknek más levegője volt, mint amit eddig megszoktam. Távlatok üzentek jelenbe olvadva. Fölöttük lebegett egy számomra nagyon vonzó, de ismeretlen kultúra varázsa. Örömöm és tanácstalanságom határtalan volt, mert az 1884-ben Stuttgartban nyomtatott Cotta'sche-kiadás gót betűs volt, amit akkor még nem ismertem. Majd négy hónapba telt, míg el tudtam olvasni Lessing életrajzát és az öt felvonásba foglalt színművet. Ami a mű hátterét, küldetését és a németországi politikai viszonyok összefüggéseit illeti, tizennégy éves fejjel még nem nagyon értettem. Csak évek múltán a bölcsészkaron, Keresztury Dezső szemináriumán foglalkoztunk a mondanivaló közvetett utalásaival a német egységre, Lessing hazafiasságára és humanizmusára.
Jóval később határoztam el, hogy lefordítom. Ez egy berlini, pontosabban kelet-berlini utazás kapcsán történt. Ott láttam az előadást fiammal, aki ösztöndíjasként a weissenseei képzőművészeti főiskola hallgatója volt. Michael Wagner, a darab egyik lelkes szereplője hívott meg bennünket a Gorkij Theaterbe. Vissza