| Bevezetés | 5 |
| Történeti előzmények, nemzetközi tapasztalatok (Talyigás Judit) | 9 |
| Alapfogalmak (Talyigás Judit) | 15 |
| Mi is a minőség? | 15 |
| Mit jelent a "vevő", a fogyasztó fogalma az oktatás, a nevelés területén? | 18 |
| Mit jelent a "termék" az oktatás, a nevelés folyamatában? | 20 |
| Folyamat, folyamatszabályozás | 21 |
| A megbízhatóság fogalma (Mojzes Imre) | 23 |
| A minőségbiztosítási rendszerekről (Talyigás Judit - Mojzes Imre) | 27 |
| A teljes körű minőségirányítás (Total Quality Managment) | 31 |
| Az ISO 9000-es szabványsorozat | 38 |
| EFQM (European Fundation for Quality Management) | 46 |
| QPSA | 50 |
| BGR (Belső Gondozás Rendszere) | 53 |
| A minőségbiztosítási rendszerek és az iskola (Talyigás Judit) | 55 |
| Minőségbiztosítás és az iskolánk | 55 |
| Kérdések és válaszok a minőségbiztosítási rendszerek bevezetése előtt | 61 |
| Minőségbiztosítás az oktatás rendszerében | 72 |
| Alapfogalmak alapszinten (minőségbiztosítási kézikönyv, eljárások, utasítások, hatáskörök (Talyigás Judit) | 79 |
| A minőségbiztosítási rendszerek, modellek bevezetésének lépései | 81 |
| Az ajánlott minőségbiztosítási rendszerek (modellek) általános szintű megismerése az iskolavezetés szintjén, a minőségbiztosítás szükségességének elvi elfogadása | 81 |
| A bevezetendő rendszer, modell kiválasztása | 82 |
| A minőségbiztosítási vezető kijelölése és megbízása | 83 |
| A külső szakértő felkérése, megbízása | 85 |
| Általános ismertető a vezetők részére a minőségbiztosítás történetéről, céljairól, a kiválasztott rendszer sajátságairól | 86 |
| Az iskola küldetésnyilatkozatának, alapfilozófiájának első meghatározása | 88 |
| Az iskola, mint "élő", változó szervezet megismerése - a jelenlegi szervezet működése, elemzése | 89 |
| Az iskola filozófiájának pontosítása - esetenként egyeztetés, elfogadtatás a fenntartók illetékes vezetőivel | 90 |
| Az ISO bevezetésénél a minőségbiztosítási kézikönyv, a TQM esetén csoportok kialakítása, más modelleknél az önértékelés fő struktúrájának és a kritériumok rendszerének kidolgozása | 91 |
| Az ISO bevezetésekor az eljárások kidolgozása, a TQM rendszerbe állításakor az első csoporttalálkozások, az egyes önértékelési területeknél a kritériumok tartalmának megadása | 93 |
| Az ISO rendszernél az eljárások kidolgozása után, a TQM rendszernél a folyamatok elemzése után, az önértékelési modelleknél a résztvevők számára oktatás és belső képzés | 94 |
| Az ISO bevezetésénél az eljárások kidolgozása után az utasítási szintek kidolgozása, TQM alkalmazásakor a fejlesztési javaslatok alapján vezetői döntések meghozatala, az önértékelő modelleknél (EFQM) a kritériumok, indikátorok által vizsgált területeknél a pontos meghatározások megadása, önértékelő listák véglegesítése | 97 |
| Az ISO rendszernél szükség esetén, egyes eljárások, utasítások módosítása; az önértékelési modelleknél, szükség esetén, indikátorok módosítása | 98 |
| Az ISO rendszer bevezetésénél: auditorképzés | 99 |
| A belső auditok, az ezt követő módosítások átvezetése az egész rendszeren, az önértékelés egy módszertani formája: a belső "delta workshop" | 99 |
| Az ISO rendszer alkalmazásakor újabb oktatások, felkészülés a külső szakértők (tanúsítók) által végzendő auditra | 100 |
| Az ISO rendszernél tanúsításra, a TQM-nél külső ellenőrzésre és az értékelő modellnél is külső ellenőrzésre kerülhet sor | 101 |
| A tanúsítás a minősítés eredménye | 102 |
| Néhány kiemelt tevékenység részletes ismertetése | 103 |
| A küldetés | 103 |
| Az IST analízis, az iskola működésének átvilágítása | 106 |
| A minőségbiztosítási kézikönyv | 109 |
| Az eljárások, a tevékenységek szabályozása | 113 |
| Egy kiemelten fontos eljárás, kritérium: a vevői igény kielégítése | 118 |
| Az iskolaigazgató szerepe, felelőssége, konfliktuskezelés (Talyigás Judit) | 121 |
| Az iskolaigazgató szerepe | 121 |
| Szemléletváltás | 125 |
| A változás konfliktusa; érdekeltek és ellenérdekeltek | 128 |
| A minőségügy hazai szervezeti háttere (Mojzes Imre) | 131 |
| Tárgyszavak | 135 |
Folytatás Microsoft-tal