| Elöljáróban | 13 |
| A minőség forradalmára | |
| Világkép és művészetszemlélet a "készülődés"-korszakban | |
| Európa válsága | 17 |
| A Nyugat-nemzedék válságproblémái | 24 |
| Németh László művészetszemlélete az Ady-tanulmányokban | 29 |
| Szabó Dezső hatása | 32 |
| "Nép és író" | 34 |
| Kultúra - "alkat és sors" | 37 |
| Tolsztoj példája | 40 |
| Regényszemléletének kialakulása | 48 |
| A naturalizmus ellen | 51 |
| Szubjektívizálódási törekvések az európai prózában | 55 |
| Az intellektuális regény igénye | 59 |
| Módszerek és irányok | |
| Proust monologikus módszere | 61 |
| A polifónikus módszere | 63 |
| A gide-i lélekfeltárás és szellemi "kaland" | 64 |
| A dosztojevszkiji lételméleti "tragikus" regény | 68 |
| Egyéb törekvések | 71 |
| Első regények | |
| "Emberi színjáték" (1928-1929) | 74 |
| "A kohó" | 75 |
| "Akasztófavirág" (1926) | 77 |
| Önéletrajzi fogantatású, önértékelő epika | 81 |
| Messiási magatartás - Krisztus-mítosz | 86 |
| Szellemi színjáték | 92 |
| Tragikus életérzés - a reménytelenség heroizmusa - lételméleti kérdések | 100 |
| Irodalmi "önapoteózis" | 106 |
| Létformáló eszme és megvalósult legenda | 109 |
| Gyász" (1930-1935) | |
| Görög korszak | 113 |
| "Kép-gondolkodás" | 117 |
| Kép, metafora, szimbólum, mítosz | 120 |
| Önértékelő szubjektív epika | 124 |
| Általános emberi a népiben | 125 |
| Lélekállapot és szerkezet | 131 |
| "Magyar mélabú" | 139 |
| Álom és valóság | 141 |
| A Németh László-i gondolati regény | |
| A Németh László-i gondolati regény | 148 |
| Gondolkodás és stílus | 156 |
| A minőség forradalmára | 160 |
| "Tanú" (1932-1936) | 161 |
| "Kapások" (1935) | 171 |
| "Bűn" (1937) | |
| A Tanú után | 176 |
| "A Medve utcai polgári" (1937) | 178 |
| A "Bűn" kérdése | 180 |
| A "Bűn" szellemi problémája | 187 |
| "Utolsó kísérlet" (1937-1941) | 193 |
| "Kocsik szeptemberben" (1937) | 178 |
| "Alsóvárosi búcsú" (1939) | 199 |
| "Szerdai fogadónap" (1939) | 207 |
| Esszéregény | 214 |
| "Szerettem az igazságot" | |
| Társadalmi drámák | |
| Dráma és színház az 1930-as években | 216 |
| Rendezői stílus | 219 |
| A dráma helyzete | 220 |
| A népiek jelentkezése | 225 |
| A Németh-drámák fogadtatása | 229 |
| Németh László mint színkritikus | 236 |
| Németh László drámaszemlélete | 239 |
| Az intellektuális dráma igénye | 242 |
| Drámaírói indulása | 247 |
| "Bodnárné" (1931) - a gazdag parasztság drámája | 248 |
| Társadalomnevelő "közösségi" drámák | 252 |
| "Villámfénynél" (1936) - az eszme érvényesítésének drámája | 254 |
| "Cseresznyés" (1939) - a megvalósult eszme tragédiája | 261 |
| "Győzelem" (1941) - az elfojtott eszme tragédiája | 267 |
| "Mathiász-panzió" (1940-1945) - az elhagyott eszme tragédiája | 270 |
| "Papucshős" (1938) - az erkölcs tragikus komédiája | 275 |
| "VII. Gergely" (1937) és az igazságeszme | 282 |
| Tragikus minőség - az eszmeiség tragédiája | |
| "Modern" tragikum | 289 |
| Intellektuális "vívódás" - gondolati dráma | 298 |
| Dramaturgiája | 301 |
| Az etikummal megemelt minőség tanítója | |
| VI. Tanító és történelem | 307 |
| Az "Iskola Kakastúton" (1946-1963-1968) utópiája | 309 |
| "Vásárhelyi trilógia" | |
| Tragikum és történelem | 316 |
| A "Sámson" (1945-1957) mítosza | 322 |
| "Vásárhelyi trilógia" - mű és igazságeszme | 325 |
| "Széchenyi" (1946) - a jellemmé forrt szerep hőse | 328 |
| "Eklézsia-megkövetés" (1946) - a megalkuvó drámája | 338 |
| "Husz János" (1948) - az üdvözítő legendája | 341 |
| VII. "Iszony" (1942-1947) | |
| Egy nagy regény a két korszak határán | |
| Az "Iszony" születése | 344 |
| "Közérzet" és életérés | 347 |
| Lélekállapot és mitológia | 350 |
| "Iszony" és minőség | 354 |
| Az "Iszony" allegóriája | 358 |
| Szerkezet és eszme | 360 |
| Alkat és jellem | 368 |
| Az iszony természetrajza | 376 |
| Az iszony oldódása és etikummal megemelt életfilozófia | 382 |
| A világirodalom áramában | 385 |
| Magyar lételméleti regény | 393 |
| VIII. "Égető Eszter" (1948-1956) | 396 |
| Hódmezővásárhely és világa | 397 |
| Gyógyszer az emberi "őrültség" ellen | 398 |
| A minőség embererkölcsi példája | 400 |
| Regényszemlélete | 401 |
| A regény szerkezete és zeneisége | 408 |
| Kelet-európai társadalmi képlet | 412 |
| Csomorkányi őrültség: "álom az élet ellen" | 417 |
| Kelet és Nyugat szellemi szintézise | 423 |
| Epilógus - a szocializmus embermodellje | 425 |
| IX. "A Galilei-pör" | |
| Mű és élet a történelem sodrában | 426 |
| "Galilei" (1953) - erkölcs vagy értelem | 429 |
| Galilei a jelenkori európában drámában | 439 |
| "Petőfi Mezőberényben" (1954) - példa és becsület | 440 |
| "Szörnyeteg" (1953) - az elsorvadt kapcsolatok "különce" | 442 |
| "Áruló" (1954) - a gyanú elviselésének hőse | 446 |
| II. József (1954) - az értelemmel üdvözítő tragédiája | 451 |
| "Apáczai" (1955) - a pedagógus búcsúja | 459 |
| A történeti drámák dramaturgiája | 460 |
| Modern történelmi vonulat elindítója | 467 |
| X. "Kísérleti dramaturgia" | |
| "Sajkódi esték" | 470 |
| "A két Bolyai" (1961) | 471 |
| Magyar és közös emberi tragikum | 481 |
| "Mai témák" | |
| "Utazás" (1961) - kor és erkölcs | 483 |
| "Nagy család" (1962-1964) - erkölcs és közösség | 489 |
| "A történelem eszközei" | |
| "Gandhi halála" (1962) -erkölcs és történelem | 495 |
| "Négy próféta" (1964) - "kis nép, nagy sors" és a közös emberi | 499 |
| "Csapda" (1966) - és "Az írás ördöge" (1969) | 501 |
| "Colbert" (1967) - kétségbeesve halt meg - a lelkiismeret vizsgája | 503 |
| XI. "Irgalom" (1965) | 514 |
| "Télemakhosz" (1926) | 514 |
| Minőségeszmény - életfilozófia | 516 |
| Kertész Ágnes egyénisége - a történelem valósága és szellemi képe | 526 |
| Az "Irgalom" szerkezete | 535 |
| Felismeréstől a feltámadásig | 541 |
| Életfilozófiai regény | 551 |
| Irgalom és Feltámadás | 554 |
| Jegyzetek | 561 |