Minőségmenedzsment és informatika

Szerző

Tóth Tibor

Szerkesztő

Kárász Katalin

Bagi Miklós

Lektor

Dr. Demetrovics János

Budapest

'Tóth Tibor: Minőségmenedzsment és informatika ' összes példány

Kiadó:	Műszaki Könyvkiadó-Magyar Minőség Társaság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	553 oldal
Sorozatcím:	Minőségmenedzsment
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-16-3047-1
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 10428. Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A mű a mai világgazdaság két sikeres szakterületét kapcsolja össze. A minőségmenedzsment és az informatika összehangolt alkalmazása az ezredforduló kiemelkedően fontos versenyképességi tényezője a vállalatok számára. a könyv bemutatja az informatika elveit, szellemi és fizikai eszköztárát, erőteljesen aláhúzva azt a tényt, hogy aligha van ma már olyan munkaterület, amelyet az informatika ne lenne képes minőségbiztosítási szempontból is hatékonyan segíteni. A könyv második része tárgyalja az informatikai termékek és az előállító folyamatok minőségbiztosításának kérdéseit. A szerzői kollektíva olyan tananyagot állított össze, amely nemcsak a graduális és posztgraduális képzésben, hanem a magyar vállalatok műszaki-gazdasági gyakorlatában is használható.

Tartalom

Előszó	15
Informatika a minőségbiztosítás szolgálatában	17
Bevezetés	19
Minőség és informatika	19
A minőség fogalmának modern értelmezése	19
A minőség fokozódó szerepe a világpiaci versenyben	20
Az informatika mint a XX. század végének integráló tudománya	23
A minőségbiztosítás és az informatika kapcsolata	25
A TDQM projekt és annak informatikai szakmodulja	26
Irodalom az 1. fejezethez	27
Informatika és gazdaság	28
Az informatika történelmi szerepe	28
Az informatika hatása a gazdaságra	30
Vállalati modellek	33
Modellezési környezet	33
Gazdaságtani háttér	33
Valós gazdasági környezet	35
Egyszerűsített kibernetikai modell	39
Néhány rendszerelméleti alapelv	39
Szituációmodell	42
Statikus identifikáció	47
Dinamikus identifikáció	50
Strukturális analízis	56
Informatika, mérés és irányítás	62
Funkcionális modell	78
A vállalat egészét átfogó informatikai rendszer koncepciója	84
A vállalatintegrálás helyzete	85
Az integrálás területének igényei	87
A gyártási tevékenységek és a vállalatok integrálási igényei	87
A CIM architektúra céljai	89
Miért van szükség vállalati referenciaarchitektúrára?	91
A Cim-osa referenciaarchitektúra	94
A rendszer fő célja	94
Vállalatintegrálás - a megoldás	94
A változások kezelése	95
A vállalatintegrálás területe	96
Vállalattervezés és -működtetés (Enterprise Engineering an dOperation)	96
Együttélés az örökséggel (Heritage/Legacy Systems)	97
Üzleti haszon	98
A vállalatmodellezés és követelményei	98
Az Amice projekt	99
A cim-osa szerinti megközelítés	99
Rendszeréletciklus	100
A vállalatintegrálás szintjei	102
Cim-osa rendszerek áttekintése	104
A Cim-osa felhasználása	114
Összefoglalás: a Cim-osa architektúra és alapelvei	115
A Grai-gim referenciamodell, architektúra és módszertan	116
A globális modell	118
A döntésközpont modellje	124
A Grai-gim strukturált megközelítés alapelvei	124
A modellezési keretrendszer	125
Modellezési formalizmusok	127
A modellek összhangjának biztosítása	128
A Grai-gim strukturált megközelítés	130
A kezdeményezési szakasz	130
Az analízisfázis	130
Tervezési fázis	132
Implementációs fázis	132
Összefoglalás: a Grai-gim használata	132
A Grai-gim összefoglaló értékelése	133
A Pera és a Purdue módszertan	134
A Purdue referenciaarchitektúra szerkezete	134
A koncepció és a definíciós rétegek vagy fázisok leírása	135
Az implementációs kézikönyv	135
Általános válallati referenciaarchitektúra	136
A Geram szerkezete	136
Összegzés	136
Integrált információs infrastruktúra a minőségbiztosítás támogatására	137
A miőségügy és az információs infrastruktúra kapcsolata	137
Informatika és minőségmenedzsment	138
Integrált információs rendszerek	143
Minőségügy és dokumentumkezelés	147
Irodalom a 2. fejezethez	153
A terméktervezés minőségalkotási stratégiája és módszerei	156
A minőségalkotás koncepciója és stratégiája	156
A tervezés tartalma és megvalósulási formái	156
A minőségfejlesztés, - szabályozás és a terméktervezés céloksági kapcsolata	156
A terméktervezés hozzájárulása a megfelelőséghez és a minőséghez	158
A minőségi funkció megvalósítása és a minőségház-modell terméktervezési hatásai	160
A teljes körű minőségmenedzsment	164
A terméktervezés műszaki minőségérték fokozására irányuló módszere	166
Piaci és termékinformáció gyűjtése és feldolgozása	168
A műszaki miőség értékfokozása számítógépes modellezéssel	170
Heurisztikus modellezés	171
Matematikai modellezés	172
Numerikus modellezés	172
Véletlen (Monte-Carlo-) szimuláció	174
Folytonos vagy diszkrét esemény szimulációja	174
Koncepcionális tervezés számítógépi támogatása	175
A geometriai alakadás számítógépi támogatása	178
Anyagminőség-megválasztás optimalizálása	180
Konstrukcióelemzés és optimalizálás	182
A termékadat-kezelés minőségalkotási jellemzői	183
A szemléletek kezelése	186
Az alternatívák kezelése	187
A terméket leíró információstruktúrák kezelése	187
A dokumentációs struktúra kezelése	187
A termékváltozatok kezelése	187
A fejlesztési állapotok kezelése	187
Az absztrakciós szintek kezelése	188
Hozzáférési jogosultságok kezelése	188
Az adatok elosztott kezelése	188
Közvetlen kapcsolat a kivitelezéssel és a felhasználással	188
A terméktervezés használati minőség értékét növelő módszerei	191
A funkcionális tagoltságra irányuló tervezés	191
Diagnosztizálhatóságra irányuló tervezés	192
Az állapotfenntartásra irányuló tervezés	193
Karbantarthatóságra irányuló tervezés	194
A meghibásodási módozatok és hatásuk elemzése	196
Megbízhatóságra irányuló tervezés	197
A biztonságosságra irányuló tervezés	199
Javíthatóságra irányuló tervezés	200
Az újrahasznosításra irányuló tervezés	201
A terméktervezés gazdasági minőség értékét növelő módszerei	203
A gyártás megkönnyítésére irányuló tervezés	203
Az alkatrészek teljes darabszámának minimalizálása	204
Az alkatrészváltozatok minimalizálása	204
Többfunkciós konstrukciós megoldások alkalmazása	204
Az alkatrészek gyártásának egyszerűsítése	204
Az alkatrész-megfelelőség növelése	205
A befogási változtatások minimalizálása	205
Szerelési szempontokat előnyöztető tervezés	205
Moduláris konstrukció alkalmazása	205
Többszörös felhasználású alkatrészek tervezése	206
A szerelést igénylő rögzítőelemek számának csökkentése	206
A szükséges szerelési irányok minimalizálása	206
Az alkatrész-megfelelőség növelése	206
A szükséges mozgatások minimalizálása	206
A beállítások iránti igény kiküszöbölése vagy egyszerűsítése	207
A rugalmas alkatrészek kiküszöbölése	207
Költségirányultású tervezés	207
A költségorientáltság általánosítása	207
A költségszemléletű minőségbiztosítás	208
Átfutásiidő-irányultságú tervezés	210
A tűrésirányultságú tervezés	212
Virtuális termelésre irányuló tervezés	214
A tervezésmenedzsment szerepe a minőségalkotásban	219
Általános szempontok	219
A tervezői termékfelelősség	220
Az emberi tényezők figyelembevétele a minőségalkotásban	222
Irodalom a 3. fejezethez	223
A számítógépes minőségbiztosítás (CAQ) és az integráció	225
A továbbfejlesztett minőségfogalom	225
A CAQ rendszerek jellemzői	226
A Caq rendszerek funkcionális moduljai	227
A minőségvizsgálat tervezése	228
Vizsgálati utasítás előállítása	229
A vizsgálat végrehajtása	230
Analízis és dokuementáció	230
Számítógépi kategóriák és alkalmazási példák	231
Caq hostgépeken	231
Caq kisszámítógépen/munkaállomáson	232
Caq személyi számítógépeken	232
Minőségbiztosítás Cim rendszerekben	232
A Cim fogalmának történelmi háttere	232
A Cim klasszikus értelmezése	238
Néhány ismert Cim definíció	238
Az integráció főirányai: időbeli, architekturális és funkcionálisintegráció	240
A Cim tervezésének és bevezetésének sajátosságai	245
Általános megfontolások	245
A Cim bevezetésének stratégiai elvei	248
A Cim és a termékminőség	250
A termelés új szervezési paradigmáinak érvényesítése a Cim területén	253
A termelés új alapelvei. A Lean Production	253
A Cim új szerepe a folyamatok integrálásában	254
Irodalom a 4. fejezethez	261
Számítógépes alkalmazásokat modellező eljárások	262
Funkcióorientált eljáráskonstrukciók	262
A szoftverfejlesztés stuktúrája	263
Hipo	267
A Jackson-féle rendszerfejlesztés	269
Strukturált rendszeranalízis és strukturált tervezés	274
Strukturált rendszeranalízis és tervezési módszertana	277
Állapotátmeneti diagram és mátrix	282
Petri-hálók	284
Objektumorientált analízis és tervezés	286
Irodalom az 5.1 alfejezethez	292
Adatorientált modellezés	292
Az adatmodellezés alapjai	292
Szemantikai adatmodellek	294
ER adatmodell	296
EER modell	298
Hierarchikus adatmodell	301
Hálós adatmodell	305
Relációs adatmodell	307
Az SQL nyelv	314
Relációs adatbázisok tervezése	317
4GL fejlesztőrendszerek	323
Információs rendszerek	328
Objektumorientált adatmodell	332
Adattárház	336
Irodalom az 5.2 alfejezethez	343
Adatrendszerek integrációs elvei és módszerei	344
Állományok osztott elérése	344
Adatbázis-kezelés	346
Adatbázisok integrálása	352
Temporális adatok megosztása	355
Irodalom a 6. fejezethez	358
Szoftvertermékek és szoftverfolyamatok minősége	359
Szoftverminőség	361
A szoftverminőség és a szoftverfolyamatok alapfogalmai	361
Kritikus sikertényezők, szoftverválság	361
A szoftverfolyamat mozgalma	362
Alapfogalmak az üzleti döntéshozatalban	363
A szoftvertermék minősége	364
A megbízható folyamatra alapozott üzleti döntések	364
Szoftverfolyamat-modellek	365
A programozásjavítás modell	365
A vízesésmodell	365
A spirálmodell	367
Az evolúciós modell	368
Szoftverérettség-modell	369
Érettségi szintek	370
Képességek	370
Kulcsterületek	371
Célok	371
Általános jellemzők	371
A kulcstevékenységek	372
Üzleti motivációk	372
Pénzügyi előny	373
Működtetési előny	374
Termelési előny	375
Marketingelőny	376
Emberi előny	377
A szoftvertermék-minőség szabványai, követelményspecifikációk	377
Iso/iec 9126	377
Szoftverminőség-jellemzők	377
A minőségjellemzők használata	379
Követelményspecifikáció	380
Általános szempontok	380
Felhasználói követelmények	381
Szoftverkövetelmények	382
Szoftverfolyamat-szabványok, átvilágítás, folyamatjavítás	384
Iso 9000	384
Az iso 9000 célja	384
A megfelelő szabvány kiválasztása	385
Iso 9001	385
A vezetőség felelőssége	386
Minőségügyi rendszer	387
A szerződések átvizsgálása	387
A tervezés szabályozása	387
A dokumentumok szabályozása	389
Beszerzés	390
A vevő által beszállított termék	390
A termék azonosítása és nyomon követhetősége	390
Folyamatszabályozás	391
Ellenőrzés és vizsgálat	392
Ellenőrző-, mérő- és vizsgálóberendezések	392
Ellenőrzött és vizsgált állapot	393
A nem megflelő termék szabályozása	393
Hibajavító tevékenységek	394
Kezelés, tárolás, csomagolás és kiszállítás	394
Minőségügyi bizonylatok	395
Belső minőségügyi felülvizsgálatok	395
Továbbképzés	396
Vevőszolgálat	396
Statisztikai módszerek	396
Iso 9000-3	396
Bootstrap	396
Bootstrap 2.3, Bootstrap 3.0, Iso 12207, Spice	398
Szoftverprojektek kockázatkezelése	400
Kockázatkezelési alapfogalmak	400
Kockázat	400
Kockázatkezelési részfolyamatok	400
Kockázatkezelési szintek	401
Kockázati alapkategóriák	402
A kockázat keletkezésének forrása	402
A kockázat keletkezésének jellege	402
Szereplők, érdekelt felek	402
A kezelési folyamat módszeressé tétele	403
Strukturálás	403
A kockázatkezelési folyamat	404
Elemzés	405
A kockázatok felismerése	405
Kockázatok becslése	406
A kockázatok értékelése	407
A kockázati tényezők kezelése	409
Tervezés	409
Elévgezhetőség biztosítása	412
Ellenőrzés	412
Követés	414
Összefoglalás	414
Néhány kockázatelemzési technika	414
Delphi-módszer	414
Döntési fa	416
Hatásrács	416
Kockázatfelismerési workshop	416
Kockázati térkép	418
Monte Carlo-szimuláció	419
Ok-okozat diagram	419
Irodaloma II. rész 1. és 2. fejezetéhez	420
Biztonság és védelem informatikai rendszerekben	422
Bevezetés	422
Biztonságvédelem	422
Adatvesztés	422
Behatolás	424
A hálózatok használatának problémái	424
Számítógépes fertőzések	424
Baktérium	425
Vírus	425
Féreg	425
Nevezetesebb biztonsági hiányosságok	426
Az Internet worm (féreg)	428
Általános védelmi támadások	429
A biztonsági igények szintjei	430
Kockázatok, kockázatok viselése	430
A biztonságos rendszerkörnyezet veszélyforrások	432
Költségek	432
Hatékonyságvizsgálat	433
A magyarországi viszonyok áttekintése	434
A védelmi igény feltárása	435
Fenyegetettségelemzés	436
Kockázatelemzés	437
Kockázatmenedzselés	439
Irodalom a II. rész 3. fejezetéhez	439
Titkosítás	441
A titkosítások alapfogalmai	441
A steganográfia alapmódszerei	441
A kriptográfia hagyományos módszerei	442
A kriptográfia alapelvei	447
Fst kódolás	447
Des kódolás	449
Rsa algoritmus	454
Egyutus hash függvények	458
Irodalom a II. rész 4. fejezetéhez	459
Függelék
Számítógépes szoftverrendszerek a minőségbiztosítás támogatására	461
Brankamp Qc 1000 Caq rendszer	463
Az intouch program	483
Alkalmazási terület	483
In Touch alkalmazás előállítása a window Maker programmal	485
In Touch alkalmazás futtatása a Window Viewer programmal	488
Az spc kiegészítő programmodul	490
Az In touch rendszer segédprogramjai	493
Sinic Gmbh Qsi-Caq rendszere	495
Statisticatm program	510
Általános áttekintés	510
A kezelői felület	511
Adatbázis-kezelés	514
Az eredmények grafikus ábrázolása	514
Statisztikai elemzések	517
A minőségügy támogatásának lehetőségei a sas rendszerrel	521
A sas rendszerről általában	521
A sas rendszer által támogatott platformok, szabványok	521
A sas rendszer által támogatott platformok	521
A sas rendszer kapcsolódásai más termékekhez	522
A sas rendszer által támogatott szabványok	523
A sas rendszer adatelemzési szolgáltatásai	523
A sas institute cég	526
A sas rendszer minőségügyi szolgáltatásai	527
Döntéstámogató ésinformációkezelő alkalmazások	528
Adatgyűjtés és adatmenedzsment	530
Gyártási képességelemzés	532
A statisztikai folyamat-ellenőrzés (Spc) támogatása	536
Okfeltáró hibaelemzés	538
A Pareto-elemzéshez tartozó Sas output	538
Iskihawa-elemzés	539
Irodalom az 5. fejezethez	539
A konstrukció és a technológia illesztését támogató alkalmazott inormatikai eszközök	540
A gyártási tűrések és költségek kapcsolata	541
Módszer az optimális gyártás tűrések meghatározására	545
Az Optol rendszer jellemzése	550
Irodalom a 6. fejezethez	553