Mint a Jézus Krisztus jó vitéze

Előszó

Ennek a könyvnek a megírásához az a vágy vezetett,hogy gyermekeimnek leírjam édesapjuk életét. Isten úgy rendelte, hogy nagyon fiatal korukban ragadta el őt tőlük a halál. így most össze próbálok szedni néhány mozaikot, amelyekből meglátják, ki volt az édesapjuk és milyen szellemi-lelki örökséget hagyott rájuk. Kis unokáim is biztosan akarják majd tudni, ki volt soha nem látott nagyapjuk. Remélem, hogy ez a könyv segíteni fogja őket, hogy egy letűnt generáció életét megismerjék és belőle talán útmutatást is nyerjenek a jövőre. Tartozom ezzel a könyvvel azoknak is, akik Gézát ismerték és szerették: a sok hűséges barátnak és munkatársnak, akik vállalták vele a hitért és magyarságért folytatott harcot; egy maroknyi ember hősies erőfeszítését, akik látták az óriási feladatokat, és egyéni érdekeket félretéve dolgoztak a magyarság lelki és szellemi megújhodásáért, ihletést nyerve ebből az Igéből: "Te pedig a munkának terhét hordozzad, mint a Jézus Krisztus jó vitéze" ( II. Timótheus 2:3 ). Többféle forrást használtam fel: Géza írásait és a róla írt cikkeket, Edit húga leírását gyermekkorukról, egymásnak írt leveleinket, másokkal való levelezését és emlékeimet, melyek bizony kezdenek nagyon elmosódni az idő távlatában. Nagyon hálás vagyok Editnek (Prőhle Sándorné sz. Soos Edit) segítségéért az első kézirat gépelésénél; ugyancsak neki,valamint Dobos Károly nyugalmazott lelkész úrnak és Havas Gábor tanár úrnak a könyv kinyomatásával kapcsolatos és általam sokra értékelt munkájukért; úgyszintén mindazoknak otthon és Amerikában, akik szeretetükkel és imádságaikkal mellettem álltak. Szíves elnézést kérek az esetleges technikai és egyéb hibákért. Nagyon kevés tapasztalattal és segítséggel rendelkeztem. Fogadjátok szeretettel ennek a sok örömöt, munkát, harcot, gyötrelmet és győzelmet tartalmazó életnek rövid leírását! Vissza