Mintázatok az etika történetéből

Fülszöveg

Írásom egy esszéisztikus stílusú kísérleti-jegyzet. Etikatörténet tanulmányozásához segítséget adó írás, nincs befejezve, csupán abbahagytam. Amennyiben nem lehetetlen, hanem inkább befejezhetetlen vállalkozásba kezdtem, elkészülhet a mostaninak egy terjedelmesebb, jóval több fejezetet tartalmazó változata is, vagy pedig - bővítés helyett - az etikák további mintázatait bemutató második kötete. Írásom nem annyira informatív, mint az - ilyen munkák esetén - megszokott: a bevésendő/elfelejtődő' tényeket, adatokat kevésbé halmozza, mint a hagyományos jegyzetek. Ám ez nem feltétlenül hibája. Talán manapság - az internet adathalmaz-világában - a hallgatónak nem feltétlenül hagyományos jegyzetre van szüksége, legalábbis nem minden diszciplína terén. Szándékosan arra törekedtem, hogy az eredeti művekből sokat idézzek. Talán ezzel sikerül elérnem, hogy azokat is elolvassák néhányan, és gondolkodnak a filozófusok kérdésein/válaszain. Így az Énné válás nehézségein töprengőknek segíthet ez az írás - ez a kísérleti-jegyzetféleség - abban, hogy a saját álláspontjukat kialakítsák, és így segíthet az Énné válásukban is. A kötet alcímében szereplő idő-metaforákkal az etika születésének korára - mint az idő kizökkenésére -, és a modernitás korának posztmodern állapotára -, mint az eltűnt idő világára utalok. A modernitás posztmodern korában - bizonyos értelemben - eltűnik az idő, sok vonatkozásban új egyidejűségről beszélhetünk. Az idő kiemelt címbeli szerepeltetésével azt is sejtetni szeretném, hogy az írásomban szereplő etikák ismertetése, elemzése során az időproblematikát kiemelten kezelem. Vissza