1.035.058

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fizika tizenkét éveseknek

Fizikai alapismeretek a természettudományok tanulásához

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Mozaik Oktatási Stúdió
Kiadás helye: Szeged
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 70 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-8024-00-3
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal és ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi száma: MS-2101T
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:
"1.1. A testek hőmérséklet-változása
A leves melegen, a gyümölcslé hidegen jó. Ezért az egyiket fel kell melegíteni, a másikat le kell hűteni. A testek hőmérsékletét gyakran... Tovább

Előszó

Részlet a kötetből:
"1.1. A testek hőmérséklet-változása
A leves melegen, a gyümölcslé hidegen jó. Ezért az egyiket fel kell melegíteni, a másikat le kell hűteni. A testek hőmérsékletét gyakran megváltoztatjuk.
A testek hőmérsékletét a velük érintkező hőmérővé mérjük. Ha egy test melegszik, hőmérséklete nő, ha hűl, hőmérséklete csökken.
Hogyan lehet megváltoztatni a testek hőmérsékletét?
Ha egy meleg vízzel telt poharat hideg vízbe helyezünk, mindkét víznek megváltozik a hőmérséklete. A hideg víz folyamatosan melegszik, a meleg pedig hűl. A hőmérséklet-változás addig tart, amíg a két vízmennyiség hőmérséklete egyenlő lesz. Ez nem csak a víznél van így.
Két különböző hőmérsékletű test, ha egymással érintkezik, kölcsönösen hatást gyakorol egymásra (például megváltoztatják egymás hőmérsékletét).
Ezt röviden úgy mondjuk: a két test kölcsönhatásban van. A különböző hőmérsékletű testek kölcsönhatását termikus kölcsönhatásnak nevezzük. Kölcsönhatás közben megváltozik mindkét test állapota. Termikus kölcsönhatásban az állapotváltozás addig tart, míg a testek hőmérséklete egyenlő lesz.
Hőmérséklet-mérésnél azért kell megvárni, hogy a hőmérő tartósan ugyanazt az értéket mutassa, mert csak ilyenkor egyenlő a test és a vele érintkező hőmérő hőmérséklete. Vissza

Tartalom

I. KÖLCSÖNHATÁS, ERŐ, MOZGÁS
1. Kölcsönhatás, változás 3
1.1. A testek hőmérséklet-változása 3
Hogyan lehet megváltoztatni a testek hőmérsékletét? 3
1.2. A mozgás és a mozgásállapot változása 4
Hogyan lehet megváltoztatni a testek mozgásállapotát? 4
1.3. .A mágnesesség 6
Kölcsönös-e a mágneses mező és a vas hatása? 6
Mivel lehet még kölcsönhatásban a mágneses mező? 6
Milyen a mágneses mező? 7
Miben nyilvánulhat meg a mágneses kölcsönhatás? 7
Miből készíthető állandó mágnes? 8
1.4. Az elektromos kölcsönhatás 9
Kölcsönös-e az elektromos mező és a testek hatása? 9
Milyen az elektromos mező? 10
1.5. A gravitációs kölcsönhatás 10
2. Az anyag és néhány tulajdonsága 13
2.1. Milyen az anyagok belső szerkezete 13
Milyen a légnemű anyag szerkezete? 13
Milyen a cseppfolyós anyag szerkezete? 14
Milyen a szilárd anyag szerkezete? 15
2.2. Erőhatás az anyag részecskéi között 16
Miért szilárd a szilárd test? 16
Van-e erőhatás a folyadék részecskéi között? 16
Vonzzák-e egymást a gázrészecskék? 17
2.3. A testek néhány mérhető tulajdonsága 18
Mivel jellemezzük a testek kiterjedését, távolságát? 18
2.4. Az anyagmennyiség 20
A megismert tulajdonságok és jellemző mennyiségeik 21
3. Erőhatás, erő, tömeg 22
3.1. Erőhatás, erő 22
Mi az erő? 22
Az erők elnevezése 23
3.2. Az erő mértékegysége. Erőmérés 23
Válasszunk mértékegységet az erőnek! 23
Készítsünk rugós erőmérőt! 24
3.3. Erő - ellenerő 25
3.4. Több erőhatás együttes eredménye 26
Mikor van két erőhatás egyensúlyban? 26
Van-e olyan test, amelyet külső hatás nem ér? 27
A gravitációs erő, a tartóerő és a súly 27
Mi a súlytalanság? 27
Mit mutat a rugós erőmérő? 28
Mi történik, ha a testet érő erőhatások nincsenek egyensúlyban? 28
3.5. A testek tehetetlensége és tömege 29
Mi a tehetetlenség? 29
A tömeg a test tehetetlenségének a mértéke 30
A tömeg meghatározása a test súlyából 31
Tömegmérés egyenlő karú mérleggel 31
3.6. A sűrűség 32
A sűrűség mint mennyiség 32
II. ENERGIA, MUNKA, HŐ 35
1. A testek melegítőképessége és az energia 35
1.1. Hogyan lehet egy testet melegíteni 35
1.2. Az energia és megváltozása 36
Hogyan változik a testek energiája kölcsönhatás közben? 36
1.3. A munka 38
Mikor nagyobb a munka? 38
1.4. A mező energiája 41
Mitől függ a gravitációs mező energiaváltozása? 42
2. A testek belső energiája 44
2.1. Milyen változás jön létre melegítéskor a testek belsejében? 44
2.2. A belső energia növelése súrlódási munkával 44
Mi melegszik könnyebben: a víz vagy a higany? 45
2.3. A belső energia növelése termikus kölcsönhatással 46
Hogyan számolható ki a hőmennyiség? 46
A hőmennyiség meghatározása méréssel 46
A "hőközlés" és az energiamegmaradás 47
2.4 Miért értékesebb tüzelőanyag a szén mint a fa? 47
II. HŐJELENSÉGEK 51
1. Hőtágulás 51
1.1. Állandó-e a folyadékok térfogata? 51
A folyadékos hőmérők működése 52
A lázmérő működése 52
1.2. Szilárd testek hőtágulása 53
Mitől függ a szilárd testeknél a hőtágulás mértéke? 53
Hőtágulás a gyakorlatban 53
1.3. Gázok hőtágulása 54
2. Hőterjedés 55
2.1 Miért forog a papírkígyó? 55
2.2. A hővezetés 55
Mi terjed hővezetés közben? 56
2.3. Hogyan melegíti a Nap a Földet? 56
3. Halmazállapot-változások 57
3.1. Halmazállapot-változások a környezetünkben 57
3.2. Az olvadás 58
3.3. A fagyás 59
Hogyan változik az anyagok térfogata olvadás és fagyás közben? 50
A víz sajátos viselkedése 50
3.4. A párolgás 51
Mitől függ a párolgás sebessége?
3.5. A forrás 62
Változik-e a forráspont? 62
Mi a forráshő? 62
3.6. A lecsapódás 63
TÁBLÁZATOK 67
A legfontosabb fizikai mennyiségek 67
Néhány anyag sűrűsége 68
Az anyagok hőtani jellemzői 69
Néhány anyag égéshője 70
Hőtágulási értékek 70
Sokszorozó és osztó előtagok 70
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv