Múltunk 2013/1.

Fülszöveg

„Lényegében nem változott a Szlovákiáról alkotott kép az év további részében sem. Pedig okot éppenséggel szolgáltatott a szlovák fél. A legsúlyosabb konfliktus 1992. szeptember 16-án alakult ki, amikor megrendezték a Slovan Sratislava-Ferencváros Bajnokcsapatok Európa-kupa mérkőzését. A pozsonyi futballmeccsre több ezer budapesti és szlovákiai magyar szurkoló látogatott el, ahol a szlovák rendőrség és a belügyminisztérium alá tartozó speciális egységek brutálisan megverték a magyar nemzetiségű nézőket. A szlovák politikai elit és a média jogosnak mutatta be az erőszakos fellépést, ám a szlovák fél semmilyen magyarázatot, s ami súlyosabb, semmilyen, az állítólagos rendbontást bizonyító felvételt nem tudott produkálni Budapestnek. A magyar diplomácia tiltakozott a brutális fellépés ellen, de a szlovák féltől többszöri kérésre sem kapott választ. A magyar fél egyértelműen a magyar nemzet ellen elkövetett akciónak minősítette a szlovák hatóságok tetteit. A magyar sajtó részletesen... Tovább

Fülszöveg

„Lényegében nem változott a Szlovákiáról alkotott kép az év további részében sem. Pedig okot éppenséggel szolgáltatott a szlovák fél. A legsúlyosabb konfliktus 1992. szeptember 16-án alakult ki, amikor megrendezték a Slovan Sratislava-Ferencváros Bajnokcsapatok Európa-kupa mérkőzését. A pozsonyi futballmeccsre több ezer budapesti és szlovákiai magyar szurkoló látogatott el, ahol a szlovák rendőrség és a belügyminisztérium alá tartozó speciális egységek brutálisan megverték a magyar nemzetiségű nézőket. A szlovák politikai elit és a média jogosnak mutatta be az erőszakos fellépést, ám a szlovák fél semmilyen magyarázatot, s ami súlyosabb, semmilyen, az állítólagos rendbontást bizonyító felvételt nem tudott produkálni Budapestnek. A magyar diplomácia tiltakozott a brutális fellépés ellen, de a szlovák féltől többszöri kérésre sem kapott választ. A magyar fél egyértelműen a magyar nemzet ellen elkövetett akciónak minősítette a szlovák hatóságok tetteit. A magyar sajtó részletesen beszámolt a történtekről, a közmédia bemutatta a stadionban készült videofelvételeket, és a kárvallottak is elmesélték az adásokban az eseményeket. A magyar politika hamarosan lezárta az ügyet és „békejobbot" nyújtott, nem szándékozott egy ponton túl a politika síkjára terelni a történteket, de az biztos, hogy a szlovák fellépés hosszú évekre meghatározta a magyar társadalom Szlovákia-képét.
A pozsonyi magyar főkonzulátus által készített október 22-i elemzés már a megváltozott magyar-szlovák viszonyt tükrözi. Lezárult az a korszak, amikor még a magyar megfigyelésekben pozitívumokat lehetett fellelni a szlovák magatartással kapcsolatban. A kapcsolatokat kiélezettnek, sőt kritikusnak minősítette a dokumentum. Ennek okait a szlovák belpolitikában lezajlott eseményekben találta meg. Ilyen volt a magyarellenes újságcikkek sora, a vezető politikusok megnyilatkozásai, a Matica Slovenska aktivitása („tudományos" konferenciát szerveztek, amelynek a magyar fél szerint erősen magyarellenes tematikája és hangulata volt), a Duna elterelésének makacs szándéka, valamint a Slovan-Ferencváros-futballmeccsen történt „erőfitogtatás". A tanulmány megjegyzi ugyan, hogy a társadalom bizonyos szegmenseiben vannak a kiegyezésre törekvő erők, de azokat nem nevesíti.
Egy november 17-én készült magyar külügyi elemzés a magyar-szlovák viszonyt hasonlóan jellemzi. Szlovákia belpolitikai helyzetét aggaszóbbnak látja, mint korábban. Feltételezi, hogy a rossz gazdasági helyzet és a belpolitikai ellentétek elmélyülés miatt „nem kizárt, hogy Meciar és szűkebb környezete az eddigieknél radikálisabb, esetleg diktatórikus eszközökhöz is folyamodik". Megfogalmazza ugyanakkor a magyar politika lényegét is: »Cselekvésünk a szlovák államiság demokratikus és működtethető jellege iránti nemzetközi bizalmatlanság módszeres, erőteljes, érvekre alapozott erősítésére alapozódik, minden lehetséges diplomáciai és propaganda eszköz és fórum igénybevételével.«"
(Mitrovits Miklós: Csehszlovákia felbomlása és a magyar politika (1989-1993)) Vissza