| Bevezetés | 7 |
| Általános megjegyzések | 9 |
| Az új fizikatankönyv bevezetés előtti helyzet | 9 |
| Egybehangolás | 10 |
| A létző valóság, tulajdonság, fizikai mennyiség | 12 |
| A tudomány fejlődése és az általános iskolai tananyag | 14 |
| A tananyag logikai rendje | 15 |
| A módszerről | 17 |
| Motiváció, tanulói tevékenység | 17 |
| Motiváció | 17 |
| Tanulói tevékenység | 17 |
| A fogalmak kialakításáról | 18 |
| A fogalmak eltérő szintű bevezetése | 18 |
| A fogalmak fokozatos érlelése | 19 |
| A helyes szóhasználat | 21 |
| A munkatankönyv | 22 |
| A munkatankönyv célja | 22 |
| A hatodik osztályos munkatankönyv felépítése | 23 |
| A munkatankönyv használata | 25 |
| Kölcsönhatás, mező | 29 |
| A kölcsönhatás fogalma | 30 |
| A mező | 32 |
| A mező fogalma a 6. osztályban | 34 |
| Az erő, a tömeg | 37 |
| A magára hagyott test | 38 |
| A mozgásállapot-változás | 39 |
| Az erő és egysége | 40 |
| Az erő mint az erőhatás mértéke | 40 |
| A súly | 42 |
| A testek tömege | 44 |
| Az energia, a munka | 46 |
| Az energia fogalma | 46 |
| A kölcsönhatási energia | 48 |
| Az energiaváltozások | 51 |
| Az anyag korpuszkuláris felépítettsége | 53 |
| A korpuszkuláris anyagszerkezet ismeretének fontossága | 54 |
| Az anyag korpuszkuláris felépítettségének ismeretelemei a 6. osztályos tankönyvben | 55 |
| Az anyag két típusa | 56 |
| A részecskék és az anyagi minőség | 56 |
| A részecskék rendezetlen mozgása | 57 |
| A korpuszkuláris felépítettség mint munkahipotézis | 58 |
| Erőhatások a részecskék közt | 58 |
| Az anyag korpuszkuláris felépítettségének ismeretéből származó előnyök | 60 |
| Makrofizikai jelenségek molekuláris értelmezése | 61 |
| A kopruszkuláris anyagszerkezet mint modell | 63 |
| Korpuszkuláris felépítettség és anyagmennyiség | 66 |
| A belső energia és megváltozása | 66 |
| A megszokott tárgyalásmód | 66 |
| A hőmennyiség | 67 |
| Az állapotjelzők | 69 |
| Kapcsolatok az állapotjelzők között | 69 |
| A belső energia | 70 |
| Belső energia, hőmennyiség | 71 |
| A belső energia általános értelmezése | 72 |
| A hőmennyiség értelmezése | 74 |
| A hőmennyiség "kiszámítása" | 74 |
| Szóhasználat | 76 |
| A belső energia és a hőmennyiség tankönyvi tárgyalása | 78 |
| A tanulók előzetes ismeretei | 78 |
| A belső energia mibenléte | 79 |
| A belső energia megváltozása | 80 |
| A hőmennyiség fogalma | 81 |
| A hőjelenségek | 82 |
| "Hőforrások", "hőközlés" | 83 |
| "Hőforrások" | 83 |
| Az égéshő | 84 |
| A hővezetés | 85 |
| Hőtágulás | 88 |
| A hőtágulások kvantitatív jellemzése | 89 |
| Testek hőtágulása a gyakorlatban | 91 |
| A hőtágulás molekuláris értelmezése | 92 |
| Halmazállapot-változások | 94 |
| Olvadás, fagyás | 94 |
| Párolgás, forrás, lecsapódás | 97 |
| A belső energia változásával kapcsolatos "belső" jelenségek | 98 |
| Ajánlott irodalom | 104 |
