1.035.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A neveléstudomány alapvonalai

Szerző

Kiadó: Csáthy Ferenc R.-T. Egyetemi Könyvkereskedés
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 339 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kertész József Könyvnyomdája nyomása, Karcag.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Nem nagy ideje, hogy Weszely (1923.) és Imre Sándor (1928) hasonló célu könyvei megjelentek. Ez kérdésessé teheti : a mi szűkös viszonyaink között van-e szükség az enyémre? Az előbbi széles alapon... Tovább

Előszó

Nem nagy ideje, hogy Weszely (1923.) és Imre Sándor (1928) hasonló célu könyvei megjelentek. Ez kérdésessé teheti : a mi szűkös viszonyaink között van-e szükség az enyémre? Az előbbi széles alapon induló, nagyobbszabású vállalkozás, mely még befelyezésre vár. Igen nagy anyagot ölel fel s az egész tárgykör tudományos fejlődését és irodalmát ismerteti. Ezzel szemben az Imre Sándor könyve egy gazdag tapasztalatú pedagógusnak igen emelkedett szempontokból kiinduló gyakorlati nézeteit adta rendszeres kifejtésben. Az enyém bizonyos tekintetben mindkettőtől különbözik. Legfőbb célom elméleti alapvetés volt, főleg a lelki élmények ismertetéséből kiindulva. Az egyes kérdések tudományos fejlődéséből, az áttekintés megkönnyítésére figyelemmel, csak a legszükségesebbekre szorítkozom ; viszont az egyes pedagógiai feladatokat az alapvető lelki tényekre igyekszem visszavezetni. Úgy gondolom, hogy ha a nevelő a pszihikai törvényszerűségeket, másfelől a filozofiai alapokon nyugvó teleologiai szempontokat ismeri, ezzel olyan pedagógiai gondolkozásmódra tesz szert, amely lehetőleg minden előforduló esetben útba igazítja. Kazuisztikus előadás úgy sem képes az élet összes lehetőségeit kimeríteni, A könyv terjedelme és belső szerkezete máskülönben is csak kevésszer adhatott módot arra, hogy az aplikáció, a gyakorlati alkalmazás körére is kiterjeszkedjem. Meg kellett óvnom könyvemnek elméleti jellegét; ehez különben egyéni hajlamaim is kötöttek... Vissza

Tartalom

Előszó
I. rész. Alapvető szempontok. Célkitűzés.
1. Alapvető fogalmak.
Az igazságok és a valóság egyetemes összefüggése. - A totalitáselmélet. - Emberi életközösség. - Az emberi lélek fejlődése. - Emberi lélek és a külső világ 1
2. Az ember.
Egység és összeség; egyén és „az ember". - Általános és egyéni vonások. - Eltérések női és férfi lélek között. - Különböző típusok 6
3. A tiszta humánitász.
Az ember megkülönböztető vonásai. - Mennyiségi és minőségi, anyagi és szellemi határozmányok. - Gyermek és szülők viszonya. - A beszéd. - Szellemi életközösség. - Szellemi életfolytonosság. - Szimpátikus érzések. - Művészet. - Tránscendens
kapcsolatok 21
4. Erkölcsiség, vallás.
Egyetemességre törekvés és erkölcsiség. - Pillanatok szuverénitása. - Az egyén szuverénitása a pillanatok fölött. - Erkölcsi szuverénitás. - Tránscendens életközösség 28
5. Művészet.
Üdülés és önmagunk kiélése. - A világ ujjáteremtése saját szemlélésformáink szerint: művészet. - A művészet legbensőbb kifejezője a valóságnak és az embernek. - A művészet segít legmagasabbra emelni az embert. - Esztétikai és erkölcsi közösség 34
6. Erkölcsi jellem.
Egyéniség és jellem. - Szellemerkölcsi készség. - Személyiség. - Teljesség. - Egyéni méret és színvonal. - Jellem és ateizmus, - Következetesség. - Erő. - Strukturális adottság. - Gyöngeség. - Jellemtelenség 38
7. A nevelés. Lehetősége és határa.
A lélek fejlődése és a környezethatás. - A "magántanulók". - Nyilvános oktatás. - A társadalom nevelő hatása. - Önképzés, nevelés. - Önkéntes és önkéntelen hatások. - Személyek és dolgok nevelő hatása. - Strukturális adottságok. - Pedagógiai optimizmus. - Pedagógiai pesszimizmus és az átöröklési elmélet. - Az alkalmazkodás törvénye. - Utánzás,
szuggesztió, hipnotizmus. - A nevelés hatásának vizsgálata történelmi egyéneken 43
8. Játék és nevelés.
A játék kauzális magyarázata : az erőfölösleg levezetése. - Teleologikus magyarázatok: gyakorlás, legyöngítés, katharzisz, kiegészítés, üdülés. - Spontáneitás. - Öncélúság. 51
9. A nevelés célja.
A tiszta humánitász elérése. - A tárgyszerűségnek, az egyéni szuverénitásnak, az erkölcsi és tránscendens életközösségnek biztosítása. - Társadalmi érdekek. - A nevelés korszerűsége és nemzeti jellege. - A valláserkölcsi személyiség. 59
10. A neveléstudomány.
Primitív társadalom és nevelés. - Hagyomány és nevelés- - A nevelés kiválása a család és a mívesség köréből. - Anyagközlés és módszeresség. - Anyagkiválasztás és közlési módszer 65
11. A pedagógia segédtudományai. A nevelő egyénisége.
Antropológiai tudományok : fiziológia, biológia, pszihológia, gyermek- és tömegpszihológia (az egyén szempontjai). - Etika, esztétika, szociológia (a közösség szempontjai). - Teológia (a tránscendens közösség szempontjai). - A nevelő egyénisége: mintaember 70
12. A neveléstudomány anyagának felosztása.
A) A tanítás szempontjai szerint : didaktika, metodika. - B) A személyiség fejlődése szerint: egyéni, erkölcsi és vallásos nevelés. - C) Antropológiai szempontból : testi és lelki nevelés. - A lelki nevelés: 1. Az értelem nevelése : tanítás. - 2. A szorosabb értelemben vett nevelés: a) az érzelem nevelése. - b) az akarat nevelése 76
II. rész. Az értelem nevelése.
13. Az értelem nevelésének célja. Tudás és készség. Tájékoztatás környezetünkről létfenntartásunk érdekében. - Erkölcsi eszmények és célok megismertetése; célfogalmak, teleológia. - Az értelem kiiskolázása disciplina útján; ebben és ezzel a formális képzés. - A készség megszerzése, az előbbi eredmények igazi és teljes birtokba vétele. - Pszihikai és
strukturális egység. - Pedagógiai koncentráció 83
14. A figyelem.
A figyelem pszihológiája. - Gátlási, támogatási, motórikus, centroszenzórikus elméletek. - Tudatszűkülés, koncentrálás. - Kiemelés. - Rendszerezés. - Típusok. - Periodikusság. - Külső és belső, érzéki és intellektuális, önkéntes és önkéntelen figyelem. - A figyelés tárgyi föltételei; mennyiségi föltételek: ingererő, nagyság és kiterjedés; az inger időtartama, ismétlése. Újszerű, ritka, szokatlan, változó és mozgó ingerek. A jelentős tárgy hatása. - A figyelem alanyi föltételei: asszociáció, érzelmek. - Matériális és formális érzelmek. - Várakozás, meglepetés, ráismerés. - Az akarat hatása. - A figyelést gátló tényezők: az idegközpont kiirtása, mérgezés, fáradtság. - Alkohol, koffein, teobromin, elhasznált levegő. - Vérszegénység. - Figyelem és fegyelmezés. - Fáradtságmérések: ergográf, aesthesiometer. Tesztek 96
15. A szemlélet.
Pedagógiai jelentőségének a fejlődése. - Figyelem és szemlélet. - Sajátosságai: válogatás, egységbefoglalás, kiegészítés, kivetítés, tárgyiasítás. - Térszemlélet. - A térszemlélet fejlődése. Térképzetek. - Időszemlélet. - Fejlődése, változatai. - Történelmi szemlélet. - Szemléltetés. - Hatásának okai: közvetlenség, érzékletesség, emóciónálitás. - A szemléltetés módszerei, az érzékszervek együttes alkalmazása, mozgás. - Globális, analitikus és szintétikus mozzanatok. - Eredmények. 124
16. Az emlékezet. I. Általában.
Az asszociáció szerepe az emlékezet körében. - Dinamikus sémák. - Ezek felújítására irányuló készségek. - Mindezek pedagógiai következményei. - Judiciózus, mehanikus és ingeniózus memorizálás. - Egyéni eltérések, emlékezeti típusok. - A gyermeki emlékezet sajátosságai. - A ráismerés. - Emlékezeti csalódások 141
17. Az emlékezet. II. A bevésés.
Bevésés és fölidézés, - A lelki állapot befolyása a bevésésre. - A kifáradás. - Az érzelmek. - A benyomások ereje, időtartama. - A hangsúly. - Ritmus. - Sorrendi változás. - A szöveg terjedelme. - Az ismétlések száma és beosztása. - Hangos vagy halk, színezett vagy színezetlen olvasás, - Komplikatív emlékezet
18. Emlékezet. III. A fölidézés.
A lelki állapot a fölidézéskor, - Hangulati elemek. - Spontáneitás. - Az akarat szerepe. - Perszeveráció. - Időtartam, - Reprodukciós gátlások. - Az emlékezet fejlesztése. 171
19. Képzelet.
Képzelet és emlékezet. - Képzelet és gondolkodás. - A képzelet jelentősége a gyermek lelkében. - A tudományos, köz- és magánéletben. - Jellemző tulajdonságai. - Fajai. - Egyéni és tipikus eltérések. - A gyermeki képzelet sajátosságai. - Fontossága nevelési szempontból. - Fejlesztésének főbb szempontjai, eszközei 180
20. Gondolkozás.
A gondolkozás pszihológiai és logikai szempontból. - Emlékezet, tapasztalás és gondolkodás. - Irányzatosság, - Önállóság. - Tárgyszerűség. - Élményszerűség. - Pszihikai egység és pedagógiai koncentráció. - Fogalomalkotás. - Reprezentáló, sematikus képzetek. - A fogalomképzés fokozatai. - Mennyiségi, fajfogalmak és a felsorolás. - Viszony és vonatkozás. Potenciális és aktuális fogalmak. - Elvont fogalmak. - A lélek és az istenség fogalma. - ítéletalkotás. - Az ítéletek evidenciája és érvényességi tudata. - Az ítéletalkotás föltételei; meglepetés és várakozás. - Következtetés. - Szillogizmus, dedukció, indukció. - Analógiás következtetés. - Problémaérzék. - Hangulati elemek. - Az intelligencia. - A lángelme. 201
III. rész. Az érzelmi élet nevelése.
Az érzelmi élet nevelésének a célja.
Az érzelmi nevelés fontossága és nehézségei. - Érzelmek és erkölcsiség. - A kapcsolatuk ellen szóló bölcseleti elvek. - Az érzés, mint összetartó erő; - a lélek legsajátabb visszahatása ; a tudat irányítója 231
22. Az érzelmekről általában.
Az érzések, mint életszükségletek jelzői. - Biotónus-elmélet. - Az érzések, mint kiemelő, gátló és megőrző tényezők. - Perszeveráló, expanzív és diffúz természetük. - Poláritásuk. - Az érzések és az érzetek. - Az érzések, mint másnemű élmények kísérői. - Az ú. n. summációs központok. - Az ingererő hatása. - A kellemetlen érzések, mint a nevelési munka gátló tényezői. - Az inger időtartama. - Az adaptáció. - Az érzésekkel járó fiziológiai változások. - Az érzelmi élet fiziológiai központja. - Az érzelmi emlékezet. - Az érzelmeknek egymásra gyakorolt hatása. - A szervi állapotok befolyása. - Kontrasztérzések 235
23. Az érzelmi élmények felosztása.
Az indulat. - A hangulat. - Az érzületek. - Az érzések tárgyaik szerint. - Az érzések centripetális, egocentrikus, tehát individuális jelleme. - Egyéni érzések; elemi, funkcionális és intellektuális érzések. - Közösségi érzések : szimpátikus vagy erkölcsi és esztétikai érzések. - Egyetemes vagy tránscendentális érzések : kozmikus és vallásos érzések 247
24. Az érzelmi élet nevelése.
Megfelelő légkör teremtése. - Az érzelmi hatások ellenőrzése. - Az indulatok kormányzása. - Érzelmi nevelés 1. a család körében. - A családi érzés fokozatos kitágulása felebaráti szeretetté. - Motívumeltolódás. - A hazaszeretet. - Érzelmi nevelés 2. az iskolában. - A tanításterv. - A reál- és humán szakok kölcsönös hatása az érzelmi életre. - A humánisztikus nevelés. - A természettudományok hivatása általános nevelési szempontból. - Mult, jelen és jövő kapcsolata, mint a kulturális életközösség föltétele. - Nemzeti és emberi életközösség. - A nemzeti élet alapjai. - Nacionálizmus és internacionálizmus. - Az emberi életközösség alapértékei: erkölcs és vallás. - Erkölcsi nevelés az iskolában; testvéri életközösség. - Az osztály kollektív élete. - Kötelességre nevelés 255
IV. rész. Az akarat nevelése.
25. Az akarat nevelésének célja.
Az akarat jelentősége. - Az akaratnevelés fontossága. - Akarat, jellem, személyiség. - A fejlődési fokozatokban az akarat szerepe. - Az akarat befolyása az értelmi és érzelmi életre, - létfenntartásunkra. - Az akaratnak 1. a megfontoltsága és egyensúlya, - 2. készsége, - 3. ereje, - 4. szívóssága,- 5. egyenletessége 271
26. Az akaratról általában.
Az akarat heterogenétikus : értelmi és érzelmi, - autogenétikus magyarázata. - Az akarat tulajdonságai. - Motívumelmélet, az ok és cél. - Az akaratszabadság kérdése. - A lelki egység tétele miatt jelentőségét veszítette. - Az egyén erkölcsi felelőssége 279
27. Az akarat közvetlen nevelése.
Lélekegység és akarat. - Befolyásolható-e közvetlenül az akarat? - Az akarat közvetlen nevelésének a célja. - Annak tényezői: a felügyelet, - büntetés és jutalmazás, - mesterséges és természetes büntetés és jutalmazás. - koplalás, - bezárás, - ütlegelés, - korholás és szidalom, - szoktatás, - példa, - szuggesztió, hipnotizálás, - érzelmek és indulatok szembeállítása 293
28. Az akarat közvetett nevelése.
Az ember szellemiségének következményei. - Az akarat közvetett nevelése: 1. az emberi életközösségre. - Egoizmus és altruizmus. - Saját tökéletesedésünk és mások boldogsága. - Az utilizmus és Kant erkölcsi maximái. - Az érzelmek viszonya az akarathoz: a szimpátikus érzés. - Az akarat közvetett nevelése: 2. a kozmikus és transcendentális életközösségre. - Az akarat közvetett nevelésének alaptétele. - Ismeretszerzés, világszem élet, világnézet, valláserkölcsi eszmék és érzések : az akarat közvetett fejlesztői. - Az akarat közvetlen nevelése elsősorban a tárgyszerű és egyéni, - a közvetett pedig a felsőbbrendű életközösségek felé való fejlesztés eszközei. - A nevelés egységes feladat. 311
Jegyzetek 317
Betűrendes névmulató 328
Könyvészet I.-II. 332
Javítandók 339

Mitrovics Gyula

Mitrovics Gyula műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Mitrovics Gyula könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv