| Előszó a VI. kiadáshoz | 5 |
| Előszó az I. kiadáshoz | 10 |
| Előszó a II. kiadáshoz | 11 |
| 1514-1849 | |
| Magyarország a feudalizmus hanyatlásának, bukásának és a polgári forradalmak győzelmének a korában. A magyar jobbágyság harca a feudalizmus és az idegen szolgaság ellen. A birtokososztályok polgárosuló, haladó és nemzeti részének küzdelme a nemzeti függetlenségért és a polgári átalakulásért | 15 |
| 1514-1526. | |
| A hűbéri társadalom átalakulása, paraszforradalmak, reformáció - az újkori Európa megváltozott hatalmi és társadalmi küzdelmeinek kibontakozása. Magyarország a történelmi fordulóban. Mátyás sikertelen kísérlete a nemzeti abszolút monarchia megteremtésére, 1514 - parasztforradalom, 1526 - Mohács: az önálló Magyarország összeomlása | 17 |
| 1526-1711 | |
| A Habsburg-ház trónra jut Magyarországon. Vallási és nemzeti szabadságharcok - harc az ország birtokállományáért. A nagybirtok gazdasági átalakulása - csökkenő hadikedv, növekvő gazdasági tevékenység, A marhakereskedelem intenzív fejlődése - az udvar törekvése, a kereskedelem monopolizálására - egységes nemesi ellenállás. A Zrínyi-, Wesselényi-féle összeesküvés eltiprása - népi ellenállássá szélesedő felkelés: Rákóczi szabadságharca és a szatmári béke | 31 |
| 1711-1790. | |
| Magyarország gyarmatosítása - a meghódított terület kiárusítása - telepítés. Mária Terézia és II. József törekvései az adóbevételek fokozására, az ipar és kereskedelem fejlesztésére. Kísérletek Magyarország beolvasztására az egységes osztrák birodalomba gazdasági és társadalmi reformok útján. A magyar rendek ellenállása - az udvar retorziója a vám- és kereskedelempolitika terén, elmaradó ipar és kereskedelem, megbénuló mezőgazdság. Az udvari reformpolitika csődje | 67 |
| 1790-1848. | |
| Az 1789-es francia forradalom hatása Magyarországon. Az 1790-91-es országgyűlés és Martinovicsék mozgalma. A feudális abszolutizmus és a rendek egységfrontja a polgári átalakulással szemben. A magyar birtokososztály intenzívebb bekapcsolódása az árutermelésbe - éleződő összeütközések a magyar rendek és a bécsi dinasztia közt az értékesítést gátló vám- és kereskedelempolitika következtében. Küzdelem az ország polgári átalakításáért. Az átalakulás erői és képviselői - Széchenyi és Kossuth. Az erők elégtelensége a kiváltságos osztályokon belül | 99 |
| 1848-1849 | 138 |
| 1849-1945 | |
| Magyarország a kapitalizmus fejlődése, hanyatlása, az imperializmus és a proletárforradalmak korában. A munkásosztály kialakulása, megerősödése és harca a forradalmi párt megteremtéséért, a polgári demokratikus forradalom befejezéséért, a nemzeti függetlenségért és a proletárforradalom győzelméért, a szocializmusért | 167 |
| 1849-1900 | |
| Magyarország a klasszikus kapitalizmus és az imperializmusba való átmenet korában | |
| Az osztrák önkényuralom, az abszolutizmus kora (1849-1867) Az abszolutizmus osztálytartalma. A nagybirtok és az osztrák nagyburzsoázia szövetsége és ennek politikája. Kísérlet egy nagyosztrák birodalom megteremtésére és Magyarország beolvasztására. Gazdasági és társadalmi következmények. A kapitalizmusba való átmenet korlátai - osztálytagozódás, osztályellentétek kiéleződése és nemzeti ellenállás. Az abszolutizmus válsága. 1860-as október diploma és kiegyezési kísérlet az arisztokrácia vezetésével. Az 1867-es kiegyezés a középbirtok közreműködésével | 172 |
| A kiegyezés és a magyar reakció uralmának stabilizációja (1867-1880) A kiegyezés politikai és gazdasági tartalma és következményei: a bécsi reakció és gazdasági tartalma és következményei: a bécsi reakció és a magyar birtokososztályok osztozkodása a hatalmon - vámszövetség Ausztriával - mezőgazdasági konjunktúra, a közlekedés kiépítése - a bantőke és a hitelszervezet fejlődése - a mezőgazdaság kapitalizálódása. A polgári fejlődés feudális és gyarmati korlátai - az osztályellentétek kiéleződése. A parasztság, városi kispolgárság és a munkásság nemzeti törekvése - a megyei nemesség többségének árulása és a szabadelvű párt születése (1875). A nagybirtok, a bank és a gentry hármasszövetsége és a 67-es kiegyezés reakciós stabilizációja - a dolgozó osztályok és a nemzetiségek elnyomatása. A magyar reakció külpoltikája - a német imperializmussal való szövetség megalapozása - Bosznia-Hercegovina megszállása (1878) | 217 |
| Az imperializmusba való átmenet és a kiegyezés válságának kezdete (1880-1900) A banktőke és a nagybirtok monopolisztikus gazdasági hatalmának növekedése. A nemzetközi verseny kiéleződése - mezőgazdasági válság. Az osztályellentétek fokozott kiéleződése - a szegényparasztság és földmunkásság forradalmi jellegű harca. A birtokososztályok és az osztrák burzsoázia ellentéte a piaci monopólium kérdésében - a magyar birtokososztályok "nemzeti jelszavak" alatt indított harca a monopólium biztosítására és a kiegyezés megváltoztatására. A bécsi reakció és magyarországi szövetségeseinek, a banktőke, a nagybirtok és a gentry legreakciósabb részének kísérlete a reakciós diktatúra kiszélesítésére és a háborús felkészülés biztosítására (Wekerle-Bánffy) | 244 |
| A magyar munkásmozgalom kialakulása (1867-1900). A magyar munkásmozgalom születése és harca a szociáldemokrata munkáspárt megteremtéséért. Kisipari segélyző egylet vagy politikai párt. Az Általános Munkásegylet megalakítása. A Párizsi Komműn és a magyar munkásmozgalom. A magyar munkásmozgalom kapcsolata az I. Internacionále Főtanácsával. A reakciós befolyás és a haladó forradalmi irányzat harca a magyar munkásmozgalomban: 1. a nemzeti kérdésben, 2. a párt kérdésében, 3. az ellenzékhez való viszony kérdésében - Táncsics és Frankel - Frankel harca a forradalmi és 48 örökét folytató munkáspárt megteremtéséért - Nem-választók pártja (1876). Általános Munkáspárt (1880). A reformizmus felülkerekedése és a szociáldemokrata párt megalakulása (1890). A szegényparasztság és a földmunkásság forradalmi mozgalma és annak elárulása. A reakció sikertelen kísérlete a mozgalom eltiprására. A nagyipari munkásság megszületése és a szociáldemokrata mozgalom megszilárdulása | 266 |
| 1900-1918 | |
| Magyarország az imperializmus és a proletárforradalmak korának első szakaszában | |
| Európa az imperializmus küszöbén | 306 |
| Magyarország az első világháború előtt. A monopolkapitalizmus magyarországi fejlődése és képviselői. A bank és nagybirtok fokozott összefonódása - a nagyipar és a nagyipari munkásság születése. Változatlan gyarmati függés és ellentmondásai. A dualizmus válságának elmélyülése - a birtokososztály nemzeti koalíciója, és a nemzeti követelések feladása, a koalíció népellenes politkája és bukása. A bank és nagybirtok szövetsége a diktatúra fokozása és a háborús felkészülés jegyében | 312 |
| A munkásmozgalom az első világháború előtt. Az ipari munkásság fejlődése és a szervezett munkásság növkedése. Az 1905/6-os orosz forradalom, s a munkásság és a szegényparasztság spontán forradalmi mozgalma Magyarországon. A magyar munkásmozgalom sajátos körülményei - a forradalmi elmélet és párt hiánya a magyar munkásmozgalomban. a magyar munkásosztály stratégiai helyzete, feladtai és a SzDP poltikája: 1. a forradalom, 2. a nemzeti függetlenség, 3. a munkásosztály vezető szerepe és szövetségi politikájának kérdése. A SzDP jellege - a politikai párt kiépítésének szabotálása és alárendelése a szakszervezeti bürokráciának. A SzDP gyakorlati politikája és az ellenzék kialakulása és politikája. A munkásság 1912-es forradalmi megmozdulása. A reformizmus árulása és az ellenzék ideológiai és politikai erőtlensége a forradalmi munkáspárt megteremtésére | 339 |
| 1918-1919 | 393 |
| 1920-1945 | |
| Magyarország a Horthy-fasizmus igájában | |
| Az imperializmus az első világháború után | 431 |
| A kapitalizmus ellenforradalmi restaurációja. Az ellenforradalmi terror, az angol-amerikai imperializmus és a szociáldemokrata párt szerepe a Horthy-fasizmus stabilizációjában. A trianoni béke. A bethleni konszolidáció osztályjellege és politikája - a tőkés diktatúra parlamenti biztosítása - földreform - infláció - ellentétek a konzervatív agrárius szárny és a finánctőke közt a stabilizáció, a vám- és adópolitika kérdésében. A szociáldemokrata párt áruló politikája és a kommunista párt fellépése. Az ellenforradalmi reakció szovjetellenes imperialista külpolitikája | 435 |
| Az 1929-1932-es válság. A mezőgazdasági kivitel és ipari termelés visszaesése. A munkásság és dolgozó parasztság helyzete, forradalmi elégedetlensége és mozgalma. A bethleni konszolidáció politikai bázisának felbomlása - ellentétek a tőkés osztályok között - nagybirtok és a bank- és ipari tőke eltérő politikája és megegyezése. A válságnak a Horthy-fasizmus szellemében való megoldása. A munkásság és szegényparasztság mozgalmainak eltiprása - a szociáldemokrata párt áruló poltikája. Az ellenforradalmi reakció és a Hitler-fasizmus szövetségének megalapozása | 466 |
| Magyarország a hitlerizmus jármában és a második világháború. A fasizálódás sajátos formája és ellentmondásai a magyar reakció politikájában. A Gömbös-kormány csődje és visszatérés az "alkotmányos" politikához. A magyar reakció kétkulacsos politikája és Magyarország háborús pusztulása. A kisgazdapárt politikája a földreform, a fasizmussal való belpolitikai párt kettős politikája - a jobb- és baloldali szociáldemokrata vezetők a Horthy-fasizmus és az imperializmus szolgálatában | 483 |
| A magyar kommunmista párt harca a Horthy-fasizmus ellen, és hazánk felszabadulása | |
| A lenini útmutatás és a kommunista pártok politikája az első világháború után - a magyar kommunista párt újjászervezése, a párt politikája és az első Rákosi-per. A szektáriánizmus felülkerekedése a párt politikájában és vezetésében - a párt politikai és szervezeti válsága - a III. Internacionále kritikája - Sallai és Fürst hősi harca és mártírhalála. A fasizmus németországi győzelme és európai előretörése - a III. Internacionále VII. kongresszusa - Sztálin elvtárs útmutatása és a magyar kommunista párt politikai válságának megoldása. A magyar kommunista párt mint a fasisztaellenes nemzeti ellenállás vezetője és szervezője - a második Rákosi-per - a függetlenségi mozgalom - Rákosi harca a magyar jövőért - a Szovjetunió harca a fasizmus megsemmisítéséért és Magyarország felszabadulása | 499 |
| 1945-1950 | |
| A kommunista párt harca a népi demokrácia győzelméért és a szocializmusért | |
| A párt megváltozott helyzete és célkitűzései - harca a demokratikus átalakulás következetes végigviteléért és az ország újjáépítéséért, a tőkés reakció gazdasági és politikai felszámolásáért - a földreform - stabilizáció - a kisgazdapártban szervezkedő reakció, a Nagy Ferenc-féle összeesküvés és a jobboldali szociáldemokrácia leleplezése és veresége. A hároméves terv, a bankok és nagyüzemek államosítása - a munkásegység - a munkásosztály veztőszerepe és a népi demokratikus nemzeti összefogás győzelme - a két munkáspárt egyesülése és a Magyar Dolgozók Pártjának a megalakulása. Az új párt jellege, programja - harca a szocialista építés megkezdéséért - a föld alá szorult ellenség, az imperializmus illegális ügynökeinek leleplezéséért és megsemmisítéséért - pártunk és a proletárdiktatúra megszilárdulásáért, a kizsákmányolás felszámolásáért - nemzeti függetlenségünkért, népünk új, szocialista nemzeti egységért | 553 |
| Befejezés | |
| A szocializmus győzelme nemzeti függetlenségünk feltétele. Függetlenségünk védelme a szocialista építésnek, népünk jólétének, hazánk szabad és önálló fejlődésének legfontosabb feltétele | 593 |
| Időrendi áttekintés | 609 |
| Forrásmunkák jegyzéke | 619 |
| Tartalom | 623 |
