| Köszönetnyilvánítás | 13 |
| Rövid bevezetés | 15 |
| Bevezetés | 17 |
| A társadalomtudományok szerepe és célja | 18 |
| Már megint az ókori görögök | 18 |
| A kutatások célja | 19 |
| A kutató felelőssége | 21 |
| Mitől mondható tudományosnak a megismerés? | 22 |
| Mágikus világmegismerés | 22 |
| Hétköznapi tudás - tudományos tudás | 23 |
| Társadalomtudományos objektivitás | 25 |
| Az áltudományos tudás | 26 |
| Művészet vagy tudomány | 26 |
| Néhány látszólagos ellentétpár | 29 |
| Keleti és nyugati megismerés - kis kitérő | 29 |
| Kvantitatív vagy kvalitatív módszerek | 30 |
| Alapkutatás - alkalmazott kutatás | 30 |
| Kinek ajánljuk ezt a könyvet? | 30 |
| Miről szólnak a következő fejezetek? | 31 |
| Az előszó utószava | 32 |
| Előítéleteink | 32 |
| Ki vagyok én? Hol vagyok én? | 32 |
| Függelék | 33 |
| A kutatás megtervezése és előkészítése | 39 |
| A kutatás konceptuális alapjai | 41 |
| Bevezetés | 41 |
| A kutatás indítékai | 41 |
| Személyes indítékok | 42 |
| Alapkutatás | 43 |
| Alkalmazott kutatás | 43 |
| Alapkutatás - alkalmazott kutatás | 44 |
| A vizsgálatok főbb céljai | 45 |
| Felderítő jellegű kutatások | 45 |
| Leíró kutatások | 45 |
| Magyarázó kutatások | 46 |
| A vizsgálatok típusai idődimenzió szempontjából | 47 |
| Keresztmetszeti vizsgálatok | 47 |
| Longitudinális, avagy időben egymást követő vizsgálatok | 47 |
| A kutatási probléma megfogalmazása | 48 |
| Hipotézis felállítása | 49 |
| Lehet-e elmélet és hipotézis nélkül kutatni? | 50 |
| Egy kis kitérő: a mintavétel | 51 |
| A kutatási módszer kiválasztása | 51 |
| Kvalitatív kutatások | 51 |
| Kvantitatív kutatások | 52 |
| Előnyök és hátrányok - melyik módszert válasszuk? | 53 |
| Konceptualizáció | 54 |
| Dimenziók | 54 |
| Indikátorok | 55 |
| Elemzési egységek | 55 |
| Operacionalizáció | 55 |
| A konceptualizáció szerepe a szociális munkában | 56 |
| A kutatások buktatói | 57 |
| Az individuális tévkövetkeztetés | 57 |
| Az ökológiai tévkövetkeztetés | 57 |
| Redukcionizmus | 58 |
| Megbízhatóság | 58 |
| Érvényesség | 58 |
| Függelék | 58 |
| Mintavétel | 63 |
| Bevezetés | 63 |
| Véletlen mintavétel | 64 |
| Véletlen mintavétel a gyakorlatban | 65 |
| Az egyszerű véletlen mintavétel logikája | 66 |
| A nem véletlen mintavétel | 66 |
| Mintavétel a szociális munkában | 68 |
| Függelék | 68 |
| Adatgyűjtés | 72 |
| Bevezetés | 72 |
| Mintavétel a gyakorlatban | 73 |
| Mintavétel vagy teljes körű lekérdezés? | 73 |
| Mintavétel a gyakorlatban | 74 |
| A minta nagysága | 75 |
| A kérdőívek típusai | 76 |
| Az önkitöltős kérdőív | 76 |
| Kérdezőbiztos segítségével kitöltött kérdőív | 79 |
| Telefonos lekérdezés | 79 |
| Kérdőívek elektronikus úton | 80 |
| Kérdőívek a szociális munkában | 80 |
| Függelék | 81 |
| Társadalomkutatás a gyakorlatban | 85 |
| Bevezetés | 85 |
| A munkatársak | 85 |
| Csoportos munka | 86 |
| Az interjúkészítők és kérdezőbiztosok felkészítése | 86 |
| Más partnerek | 90 |
| A kutatási terv | 91 |
| Egy konkrét kutatási terv | 92 |
| A helyszín | 95 |
| Utazás | 96 |
| Szállás | 97 |
| Étkezés | 97 |
| Logisztika - a kutatásszervező | 97 |
| Levél a helyszínre | 98 |
| A mérőeszköz | 98 |
| Függelék | 100 |
| Etikai és jogi kérdések | 103 |
| Bevezetés | 103 |
| Jogszabályok | 103 |
| Etikai szabályok | 104 |
| Néhány gyakori kérdés a kutatómunkával kapcsolatban | 105 |
| szabad-e beavatkozás nélkül kutatni? | 105 |
| Mi a teendő, ha törvénysértést tapasztalunk? | 105 |
| Szabad-e valótlant közölni? | 106 |
| Becsaphatjuk-e megbízónkat? | 107 |
| Honnantól csalás és meddig kegyes hazugság? | 107 |
| Milyen határidőre kell elkészülnünk? | 107 |
| Kell-e tájékoztatnunk a kutatás alanyait vizsgálatunk eredményeiről? | 107 |
| Mit tegyünk azokkal a hipotézisekkel, amelyeket nem tudtunk igazolni? | 108 |
| Néhány létező etikai normarendszer | 108 |
| Az Amerikai Szociológiai Társaság (ASA) Etikai kódexe | 109 |
| Az Amerikai Antropológiai Társaság (AAA) Etikai kódexe | 109 |
| A szociális munka etikai kódexe Magyarországon | 109 |
| Függelék | 110 |
| Adatgyűjtés | 113 |
| Bevezetés | 115 |
| A megfigyelés | 116 |
| Bevezetés | 116 |
| A megfigyelés mint módszer | 117 |
| Diszciplínák határán (antropológia, néprajz, szociológia) | 118 |
| Gyakorlati munka a terepen | 119 |
| A terep kiválasztása | 119 |
| Biztosan alkalmazhatjuk-e a megfigyelés módszerét? | 120 |
| Hogyan határolható be az adott helyszín? | 120 |
| Mit tudunk az eredeti helyszínről, és milyen kapcsolatban vagyunk az ott élőkkel? | 121 |
| Hogyan juthatunk el a helyszínhez? | 122 |
| Milyen etikai és jogi kérdések merülnek fel a terepen? | 124 |
| Mit mondjunk el a kutatás résztvevőinek a kutatásról? | 126 |
| Milyen sztereotípiák élnek bennünk azokról az emberekről, akiket a helyszínen találunk? | 127 |
| Hogyan alakíthatunk ki kapcsolatokat a terepen élőkkel? | 127 |
| A megfigyelés technikája | 128 |
| Mire fókuszálunk? Mit figyeljünk meg? | 128 |
| Az informátorok | 129 |
| A helyszín megfigyelése | 130 |
| Megfigyelés és részvétel | 130 |
| Láthatatlanná válni | 132 |
| Érzelmeink kezelése | 133 |
| Jegyzetek készítése a terepen | 134 |
| Megfigyelés és mérhetőség | 135 |
| Amikor már eljöttünk a terepről | 136 |
| Mi a teendő, ha törvénysértést tapasztalunk? | 136 |
| Mit mondhatunk el a kívülálolóknak? | 137 |
| Elhagyni a terepet | 137 |
| Megfigyelés a szociális munkában | 139 |
| Függelék | 139 |
| Az interjú | 142 |
| Bevezetés | 142 |
| Az interjúkészítés célja | 142 |
| Az interjúk típusai | 143 |
| Spontán interjú | 143 |
| A strukturált interjú | 144 |
| Kevert típusú interjú | 145 |
| Az életútinterjú | 147 |
| A mélyinterjú | 148 |
| A fókuszcsoport | 149 |
| Első interjú a szociális munkában | 149 |
| Interjú és kérdőíves adatfelvétel kapcsolata | 150 |
| Az interjú előkészítése | 151 |
| Az interjúvázlat készítése | 151 |
| Eltérés az interjúvázlattól | 153 |
| Az interjú készítése | 154 |
| Az interjú ideje | 156 |
| Az interjú kezdete | 156 |
| A kérdések | 158 |
| A körülmények és a helyszín | 162 |
| Az interjúhelyzet kezelése - nem várt események | 164 |
| Nonverbális információk az interjúkészítés során | 165 |
| Az interjú befejezése | 166 |
| Mit kezdjünk az interjúval? | 166 |
| Az interjú elemzése és értelmezése | 166 |
| Függelék | 167 |
| A kérdőíves adatfelvétel | 173 |
| Bevezetés | 173 |
| Előzetes információk | 173 |
| A kutatási feladat operacionalizálása | 175 |
| A kérdések típusai | 175 |
| Nyitott és zárt kérdések | 175 |
| Kérdések a megjelölhető válaszlehetőségek száma szerint | 178 |
| Kérdések az irányultság szerint | 180 |
| Indexek és skálák | 181 |
| A kérdőívszerkesztés általános szabályai | 185 |
| A kérdőív felépítésével kapcsolatos szabályok | 189 |
| Az adatgyűjtés szempontjai | 191 |
| Etikai kérdések | 192 |
| A kérdezés szabályai | 193 |
| Kérdőívek a szociális munkában | 197 |
| Függelék | 197 |
| A fókuszcsoport | 202 |
| Bevezetés | 202 |
| Előnyök és nehézségek | 202 |
| A résztvevők | 204 |
| A fókuszcsoport lezajlása | 204 |
| A fókuszcsoport rögzítése | 205 |
| Fókuszcsoport a szociális munkában | 206 |
| Függelék | 206 |
| Kísérlet | 209 |
| Bevezetés | 209 |
| A kísérletezés lényege | 209 |
| Oksági összefüggések keresése | 209 |
| A hiba | 211 |
| A kísérletek típusai | 211 |
| A kísérletezés módszertani problémái | 213 |
| Módszertani problémák | 213 |
| Etikai problémák | 214 |
| Kísérlet a szociális munkában | 216 |
| Függelék | 216 |
| Szociometria és kapcsolati háló | 219 |
| Bevezetés | 219 |
| A szociometria módszere | 219 |
| A kérdezés | 220 |
| Adatfelvétel és instrukciók | 221 |
| A válaszok feldolgozása | 223 |
| Az elemzés | 225 |
| A szociometria alkalmazása és korlátai | 227 |
| A szociometria korlátai | 227 |
| A szociometria alkalmazásának területei | 227 |
| Szociometria számítógépes hálózattal támogatva | 228 |
| Emberek hálózatban - WiW (WhoisWho) | 229 |
| A genogram | 230 |
| Szociometria a szociális munkában | 230 |
| Függelék | 231 |
| Az adatgyűjtés beavatkozás nélkül | 234 |
| Bevezetés | 234 |
| Lehetséges adatforrások | 235 |
| Statisztikai adatok másodlagos elemzése | 235 |
| Szövegek elemzése | 237 |
| Nem szöveges információk elemzése | 240 |
| Zárógondolat | 246 |
| Függelék | 246 |
| Adatfeldolgozás és -elemzés | 251 |
| Bevezetés | 253 |
| Az adatok előkészítése | 254 |
| Bevezetés | 254 |
| Változók | 254 |
| A mérési szintek | 254 |
| Numerikus és kategoriális változók | 255 |
| Adatrögzítés | 256 |
| A kódolás | 256 |
| Az adatfájl előkészítése | 259 |
| Adattisztítás | 260 |
| A kérdőívek ellenőrzése | 260 |
| A digitális adatfájl tisztítása | 262 |
| Függelék | 263 |
| Egyszerűbb elemzések | 266 |
| Bevezetés | 266 |
| A változók belső szerkezete - gyakoriságok | 266 |
| Mérőszámok | 269 |
| A középérték mérőszámai | 269 |
| A szórás | 270 |
| Változók közötti kapcsolat - a hipotézisvizsgálat | 270 |
| Kereszttábla-elemzés | 272 |
| Vegyes kapcsolat | 276 |
| Vissza a kereszttáblákhoz | 276 |
| Függelék | 279 |
| Mit kezdjünk a "puha" adatokkal? - Interjúk elemzése | 282 |
| Bevezetés | 282 |
| Strukturált elemzés | 282 |
| Az interjú leírása | 282 |
| Az adatok rendszerezése | 286 |
| Kódolás, standardizálás, összehasonlíthatóság | 288 |
| Esettanulmány | 292 |
| Függelék | 298 |
| A kutatás lezárása és utóélete | 301 |
| Bevezetés | 303 |
| A kutatási beszámoló elkészítése | 303 |
| Az írás folyamata | 303 |
| Adatok és elemzési eredmények prezentálása | 309 |
| Az elemzési eredmények közlésének formai és stilisztikai szabályairól | 312 |
| Kinek írunk? | 318 |
| A kutatás marketingje | 321 |
| A sajtó (média) használata a kutatás prezentálására | 322 |
| Az internet használata | 324 |
| Más megoldások | 325 |
| Zárszó | 327 |
| Függelék | 328 |
| Irodalomjegyzék | 331 |
| Függelékek | 335 |
| A kódolás | 337 |
| Változók kialakítása többválaszos kérdés esetében | 341 |
| A változó jellemzőinek meghatározása | 343 |
| Az adattisztítás | 348 |
| Az egyszerű véletlen mintavétel logikája | 351 |
| A Hátrányos helyzetűek a közoktatásban című vizsgálat kérdőíve | 357 |
Folytatás Microsoft-tal