| ELŐSZÓ | 5 |
| TARTALOM | 7 |
| BEVEZETÉS | 11 |
| MOHÁCS TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÉPE | |
| Mohács földrajzi helyzete és ennek hatása a városra | 15 |
| A terület földtörténeti kialakulása | 19 |
| A legrégibb tenger Mohács környékén | 19 |
| Szárazfölddé válik a terület | 20 |
| Újabb tengeri elöntés | 22 |
| Végleg visszahúzódik a tenger | 23 |
| Az utolsó egymillió év | 23 |
| A geológiai képződmények szerepe a város életében | 28 |
| Mohács és környéke felszínének mai arculata | 29 |
| A sziget | 29 |
| A Mohácsi-síkság | 32 |
| A dombvidéki terület | 33 |
| A domborzat és a társadalom egymásra hatása a város területén | 35 |
| Mohács éghajlata | 36 |
| Az éghajlati elemek és szerepük Mohács életében | 37 |
| A napsugárzás | 37 |
| A légáramlás | 38 |
| A hőmérséklet | 39 |
| A páratartalom | 42 |
| A csapadék | 43 |
| Mohács éghajlatának értékelése | 49 |
| Mohács vízrajza | 51 |
| Felszíni vizek | 51 |
| A Duna | 51 |
| A kisebb vízfolyások | 58 |
| A Riha-tó | 63 |
| Felszínalatti vizek | 63 |
| Mohács és környékének természetes élővilága | 66 |
| A természetes növényzet és állatvilág kialakulása | 66 |
| Mohács növény- és állatföldrajzi helyzete | 67 |
| A növénytársulások és ezek állatvilágának térbeli elhelyezkedése | 69 |
| Hínáros | 70 |
| Nádas | 74 |
| Fűz-nyár ligeterdők | 75 |
| Szil-kőris-tölgy ligeterdők | 75 |
| Lápi vegetáció | 77 |
| A növényzet és az állatvilág szerepe a város életében | 77 |
| Mohács és környéke talajai | 80 |
| A talajképződés tényezői | 80 |
| Mohács fizikai talajféleségei és térbeli elhelyezkedésük | 81 |
| Mohács genetikus talajtípusai és területi elrendeződésük | 85 |
| A talajok szerepe a város életében | 90 |
| A felhasznált és idézett forrásmunkák | 91 |
| MOHÁCS TELEPÜLÉSFEJLŐDÉSÉNEK KORSZAKAI | |
| A lakosság-gyarapodás időbeli változása | 93 |
| A településfejlődés korszakai elhatárolásának célja és módszere | 93 |
| A halászfalu | 97 |
| A mezőváros | 97 |
| A középkori magyar mezőváros | 97 |
| A törökkori szandzsák-központ | 98 |
| A Dél-Dunántúl leggyorsabban növekvő városa. (A török kiűzésétől a vasútépítésig.) | 99 |
| A kikötő- és kereskedőváros. (A vasútépítéstől a sziget ármentesítéséig, 1852-1880-as évek.) | 104 |
| A forgalmi helyzet megváltozása | 104 |
| A DTG vasút-folyami szénrakodója mint forgalmi tényező | 104 |
| Az MPV személy- és kereskedelmiáru forgalma | 106 |
| A dunai kikötő forgalma, mint a vasúti összeköttetés függvénye | 111 |
| A vasúti és hajóforgalom hatása a kereskedelemre és a hiteléletre | 114 |
| Az első gyárak | 115 |
| A település adminisztratív szerepköre | 115 |
| A tanyásváros | 116 |
| A sziget meghódítása és a gyáripar kialakulása. (A sziget ármentesítésétől az első világháborúig.) | 116 |
| A sziget ármentesítésének szükségessége és eredményei | 117 |
| A gyáripar kialakulása és hatása a településre | 118 |
| A városépítés | 127 |
| A határmenti adminisztrációval bővülő város. (A szerb megszállástól a Dunai Vasmű építkezésének megkezdéséig.) | 128 |
| Az adminisztratív és kulturális funkció erősödése | 129 |
| Az ipar szerepének csökkenése | 131 |
| A hajó- és vasútforgalom visszaesése | 132 |
| A mezőgazdaság, mint a város gazdasági alapja | 132 |
| A városépítés a két világháború között | 137 |
| Az iparosodó agrárváros (1941-1972) | 138 |
| Az iparosítás eredménye | 138 |
| A Dunai Vasmű | 139 |
| A lassú iparosodás időszaka (1951-1958) | 140 |
| A város intenzív iparosításának időszaka (1958-1972) | 140 |
| A település jellege a szocialista iparosítás előtt | 141 |
| Város volt-e Mohács? | 141 |
| A település agrár, tanyás-mezővárosi jellege | 143 |
| A felhasznált és idézett forrásmunkák | 145 |
| MOHÁCS AZ IPARI-AGRÁRVÁROS | |
| (A város mai életjelenségei és szerepköre) | 147 |
| Mohács gazdasági élete | 147 |
| A gazdasági élet általános vonásai | 147 |
| Mohács gazdasági életének földrajzi sajátosságai. (Szerkezet, típus, ágazati és területi kapcsolatok) | 147 |
| A népesség mint termelőerő | 149 |
| Az ipar | 150 |
| A város iparosultságának mértéke | 150 |
| Az üzemi koncentráció mértéke | 151 |
| Ágazati szerkezet | 153 |
| Telepítő tényezők | 154 |
| A kooperációs területi kapcsolatok | 156 |
| Az ipar anyagbeszerzési és készáru szállítási területi kapcsolatai | 157 |
| Az egyes iparágak telephelyei, termelési és értékesítési helyzete | 164 |
| Szolgáltatóipar | 167 |
| Építőipar | 168 |
| A mezőgazdaság | |
| A termőföld minősége és a földhasznosítás módjának alakulása | 170 |
| A gazdálkodás eredményességének fejlődése | 174 |
| A mezőgazdaság színvonala | 175 |
| A termelés szerkezete és földrajzi típusa | 176 |
| A szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete | 177 |
| A kertészet, a gyümölcs- és szőlőtermelés | 179 |
| Az állattenyésztés | 181 |
| A mezőgazdasági termelés területi megoszlása | 182 |
| Halászat | 187 |
| Mohács mezőgazdaságának összefoglaló értékelése | 188 |
| A kereskedelem | |
| A kiskereskedelem üzlethálózatának fejlődése és teljesítménye | 190 |
| Mohács mint terményfelvásárló központ | 192 |
| A terményforgalom vizsgálatának konklúziói | 194 |
| Az idegenforgalom | 195 |
| A közlekedés | |
| A folyamhajózás | 199 |
| A vasúti közlekedés és szállítás | 204 |
| A közúti forgalom | 211 |
| A helyi forgalom | 213 |
| A távolsági autóbusz közlekedés | 214 |
| Az infrastruktúrális ellátottság | 216 |
| Mohács helye a településhálózatban | |
| A település jelentőségének, súlyának alakulása a teleplüléshálózatban a XVIII. sz. végétől napjainkig) | 220 |
| A népesség növekedésének és összetételének néhány újkeletű vonása | 223 |
| Mohács mai rangja a települések között | 224 |
| Mohács és vidékének kapcsolata | |
| A városi szerepkör területi érvényesülése | |
| Mohács vonzáskörzetét kialakító tényezők | |
| Mohács kereskedelmi vonzása | 227 |
| A piac vonzása | 229 |
| Az egészségügyi intézmények vonzása | 231 |
| A középfokú oktatási- és kultúrintézmények vonzása | 232 |
| A munkaerővonzás, az ingavándorforgalom | 236 |
| Mohács általános vonzáskörzete és a jelenlegi járás határának viszonya | 237 |
| A járás népesége mint Mohács fejlődésének fő népességtartaléka | 240 |
| A felhasznált és idézett forrásmunkák | 247 |
| TELEPÜLÉS TÉRBELI ALKATÁNAK FŐ VONÁSAI | |
| Mohács közigazgatási tagozódása, a bel- és külterület viszonya | 248 |
| A várostest | |
| A várostest mai utcahálózatának kialakulása, az alaprajz fejlődése | |
| A törökkori Mohács mint a mai település magja | 251 |
| Az utcahálózat és a várostest térbei fejlődése a XVII.sz.-tól 1972-ig | 256 |
| A város területének, alaprajzának és arculatának módosulása természeti katasztrófák hatására | 263 |
| Az épületállomány és lakásviszonyok alakulása | |
| A lakásgyarapodás a felszabadulás után | 264 |
| A épület- és lakásállomány jellemzői | 265 |
| A népi, polgári és szocialista építkezések lakóháztípusai | 268 |
| A mai városszerkezet | |
| A város életjelenségeinek térbeli megoszlása | 273 |
| A népesség foglalkozás ágak szerinti összetételének és szociálstruktúrájának területi változása | 287 |
| A város alaktani (morfológiai) jellemzői és azok térbeli rendje | 302 |
| Az utcahálózat, az alaprajz alaki vonzásainak földrajzi értelmezése | 302 |
| A várostest horizontális zártságának és vertikális tagozódásának alakulása, a különböző beépítési módok létrejötte | 311 |
| A beépítési módok területi megoszlása | 312 |
| A népsűrűség térbeli megoszlása | 317 |
| A város funkcionális-morfológiai övezeteinek egyedi jellemzői | 320 |
| A külterület | |
| A szigeti települések | 325 |
| A tanyavilág létrejötte és fejlődése | 325 |
| A sziget népessége nemzetiségi, foglalkozási és szociálstruktúrájának területi jellemzői az 1956. évi árvíz előtti időszakban | 327 |
| A szigeti települések térbeli rendje az ötvenes években | 335 |
| A sziget településhálózatban bekövetkezett változások eredményei | 339 |
| A jobbparti külterület szórványtelepülései. (A Szőlőhegy) | 342 |
| A külterületi lakosság demográfiai és szociális helyzetének területi sajátosságai 1970-ben. | |
| A külterületek jövője | 345 |
| Következtetések | 349 |
| A felhasznált és idézett forrásmunkák | 354 |
| MOHÁCS MINT BARANYA LEENDŐ MÁSODIK LEGNAGYOBB VÁROSA ÉS A DK-DUNÁNTÚL EGYIK IPARI KÖZPONTJA | |
| A város távlati fejlesztésének lehetőségei. (Mohács és a megye távlati fejlesztésének öszefüggése.) | 355 |
| A város középfokú szerepkörének kiteljesedése | 356 |
| Mohács iparosításának távlati terve | 357 |
| A távlati teleplülésfejlesztési terv megvalósításának problémái | 360 |
| A településszerkezet korszerűsítése | 360 |
| A lakosságszám várható növekedése a harmadik évezredig | 362 |
| A gazdasági élet és a település fejlődése a közeljövőben | |
| A felhasznált és idézett forrásmunkák | 396 |
| FÜGGELÉK | |
| Tartalom | 369 |
| Függelék 1-25. | 371 |
| UTCANÉV VÁLTOZÁSOK | 477 |
| TÁBLÁK | 479 |
Folytatás Microsoft-tal