Esélyek és korlátok

Előszó

Tarja Halonen, finn köztársasági elnök 2001. januárjában Strasbourgban elmondott beszédében kiemelten foglalkozott a „pán-európai kisebbség", a roma közösség helyzetével, s megfogalmazta egy európai szintű konzultatív testület létrehozásának szükségességét. Ez a javaslat - amely valószínűleg megvalósul majd - azt jelzi, hogy a roma közösség Európa-szerte kilép marginális társadalmi helyzetéből, s az európai nemzetek kormányzati politikájában komoly tényezőként kell majd számba venni. A romák helyzete az Európai Unió bővítését előkészítő tárgyalások sarkalatos pontjává vált az elmúlt évek során, ez tükröződik a kelet-európai országok évente megjelenő országjelentései körüli vitákban is. A magyarországi romák társadalmi integrációjának bárminemű megközelítése újra és újra rávilágít az etnikai alapú statisztikák módszertani problematikájára: nem tudjuk, hány roma él Magyarországon. A vélemények megoszlanak arról, hogy Magyarország a tömeges marginalizálódás megfékezése, a folyamat megfordítása vajon társadalmi csoportok, családok, egyének támogatása a roma közösségre szabott, elkülönített, címkézett formát igényel, avagy a minden állampolgárt kivétel nélkül megillető szociális ellátórendszert, munkahelyet, oktatást, mely intézményekhez viszont a szóban forgó kisebbség látványosan nem jut hozzá a létező diszkrimináció és az előítéletek miatt. Annyi bizonyos, hogy a romák mindenképpen heterogén társadalmi csoportot alkotnak. A heterogenitás tekintetében a sokat hangoztatott kulturális, nyelvi, életmódbeli különbözőségnél azonban talán fontosabb, hogy a magyarországi cigányság ugyanazon jellemzők mentén rétegződik, mint a többségi társadalom, azaz iskolázottság, munkahely, jövedelmi viszonyok vagy az információhoz való jutás esélye. A jelentés nem törekedhetett teljességre. Egyfelől a téma összetettsége kívánta meg, hogy súlyozzunk a lehetséges szempontok között, másfelől arra is törekedtünk, hogy a Külügyminisztérium megbízásából két évvel korábban készült jelentés tartalmát lehetőséghez képest ne ismételjük meg, illetve csak annyiban, amennyiben ez a műfajból következik. Négy szempontot választottunk ki a magyarországi cigányság helyzetének bemutatásához. Bevezetésként definiáljuk a bemutatandó csoportot, megkíséreljük vázolni a belső tagoltságot, és annak az egész társadalomban megjelenő összefüggéseit. A következő fejezet az oktatás területén bekövetkezett változásokat és a régi-új problémákat írja le. Vissza