Molekulák, gének, öröklődés

Szerző

Szende Kálmán

Szerkesztő

Dr. Barakovich Kálmánné

Lektor

Dr. Bálint Andor

Budapest

'Szende Kálmán: Molekulák, gének, öröklődés ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1968
Kötés típusa:	Könyvkötői papírkötés
Oldalszám:	335 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Előszó
Az elmúlt húsz évben az öröklődés tudományának, a genetikának központi kérdése a gén anyagának és működésének megismerése volt. Ezen idő alatt a genetika oly mértékben fejlődött, amit nyugodtan forradalmi átalakulásnak nevezhetünk.
„A tudomány minden forradalmi jellegű előretörése egyre inkább szükségessé teszi nemcsak a tudás, de a tájékozódás lehetőségének minél szélesebb körű szétterjesztését" — mondta L. C. Dunn, az élő nagy genetikusok egyik legidősebbike. Könyvemnek elsősorban az a célja, hogy lehetőséget nyújtson a tájékozódásra egy olyan tudomány területén, amely valóban forradalmi átalakuláson ment keresztül és hatása kiterjedt nemcsak a biológia más területeire, de nem vonták ki magukat e hatás alól a fizika és kémia művelői sem.
A genetika megértéséhez ma nemcsak biológiai, hanem biokémiai és biofizikai ismeretek is szükségesek. Könyvemben igyekeztem a genetikáról alkotott mai képünket ezen társtudományok szempontjából is megvilágítani. Vannak tehát benne csupán biológiai kérdésekkel foglalkozó fejezetek, vannak azonban olyanok is, melyekben a biokémiai problémák dominálnak. Ebből természetesen az következik, hogy az elsősorban biológiai érdeklődésű olvasó esetleg idegennek érzi a biokémiai jellegű fejezeteket és fordítva. Igyekeztem azonban e könyv mondanivalóját olyan szinten megfogalmazni, ami lehetővé teszi nemcsak ,,a tudás, de a tájékozódás szétterjedését" is. Ennek érdekében szeretnék mélyebb betekintést adni a problémákba és ezek megoldásának kérdéseibe. A problémák és a megoldások hol könnyebbek, hol nehezebbek és a mondanivaló is kénytelen ehhez igazodni, ami egyes helyeken, elsősorban a 2. és a 8. fejezetben valószínűleg fejtörést okozhat az olvasónak. Ha bárhol valaminek a megértése nehézséget okoz, Vissza

Tartalom

Előszó	11
A gén régen és ma
Az öröklődés elemi részecskék működésén alapszik	13
Az öröklődés elemi részecskéje fizikailag és kémiailag is megismerhető	14
Az elemi részecske tovább osztható	15
Az elemi részecskék között együttműködés van	16
A genetika módszerei sokfélék	17
A genetika keresztezéses módszerei	18
A mendeli keresztezés alapelve	18
Szimbólumok alkalmazása megkönnyíti az elemzések megértését	21
A genetikai vizsgálatokhoz megfelelő élőlényeket kell kiválogatni	22
Statisztikai módszerek alkalmazásával is lehet genetikai vizsgálatokat végezni	22
A genetika egyik társtudománya a citológia	23
A fizikai és kémiai módszerek alkalmazása egy újtudományág: a molekuláris genetika létrejöttét segítette elő	23
A modern genetika a különféle módszerekkel nyert eredmények szintézise	24
Hasadó jellegek
A sejt legfontosabb szerve, a sejtmag is osztódik	26
Miiózisban a kromoszómaszám nem változik	27
Meiózisban a sejtmag kromószáma-készlete felére csökken	30
A gaméták képződése	33
A generációsváltakozás módjai	35
A kromoszómák megoszlása diplo-haplofázis átmenetekben	40
A gombák genetikai vizsgálatában a meiózis összes terméke elemezhető	42
Monohibrid keresztezés magasabb rendű diploid szervezetekkel	45
Visszakeresztezéssel az egyed ismeretlen genotípusa megállapítható	47
Két tulajdonságpárban eltérő szülő keresztezése, az ún. dihibrid keresztezés	48
Az öröklődés menetének nemcsak domináns, de köztes típusa is van	50
Az episztázis nem azonos a dominanciával	52
Az episztázis magyarázata út az egy gén - egy enzim elmélet felé	52
Egy gén, sok gén
Nem minden öröklődő jelleg határolható el olyan élesen, mint a mendelező tulajdonságok	55
A genotípus és a környezet hatása a fenotípusra szétválasztható	56
A többszörös génhatás a búza terméshéj színének öröklődésmenetével bizonyítható	57
A számokban kifejezhető jellegek vizsgálata is a többszörös génhatás hipotézisét bizonyítja	59
A mérhető jellegeket kialakító gének hatása nemcsak additív, de multiplikatív is lehet	61
Egyéb tényezők is befolyásolják a többszörös génhatás egyszerűsített modelljét	62
A környezet is beleszól a gének együttműködésébe	63
A génes esetleges kapcsolódása további problémákat okoz	65
Hím és nőstény a genetikus nézőpontjából
A szexust meghatározó tényezők működése összefüggésben van a kromoszómáknak a meiózisban való megoszlásával	68
Egy nőstény Drosophila rendellenes öröklésmenete mint bizonyíték	71
A szexus öröklődésére egy nehezen értelmezhető öröklődésmenet adja meg a legjobban elfogadható magyarázatot	75
Kompatibilitás, inkompatibilitás, a szexussal kapcsolatos kialakulására	78
A gén nyersanyaga
A DNS a transzformáló anyag	82
A bakteroifágok szaporodása is bizonyítja, hogy a DNS a gén anyaga	85
Mi a helyzet a magasabb rendű szervezetekben?	86
A DNS kémiai összetétele egyszerű, de összetevőinek sorrendbeli változatossága nagy feladatokra teszi alkalmassá	87
A DNS-molekulának térbeli szerkezete is van	90
Nemcsak 4 bázis van a DNS-ben - vannak ún. ritka bázisok is	93
Egyes vírusokban a DNS szerepét az RNS vette át	94
Az óriás DNS-molekula kénytelen gomolyt alkotni a sejtben	96
A DNS-molekulák szerkezete hevítés hatására megváltozik	97
A DNS-molekula lehet egyenes, de lehet kör alakú is	98
A DNS kémcsőben is szintetizálható	100
A DNS reduplikációjának folyamata hasonló az élő szervezetben is	103
A szemikonzervatív lemintázódást kísérletben lehetett bizonyítani	104
Az RNS-bakteriofágok genetikai anyagának lemintázdásában egy lépéssel több van	106
Biológiailag aktív DNS-t is lehet kémcsőben szintetizálni	106
A kromoszóma híd a generációk között
A prokarion kromoszóma genetikai anyagának szerkezeti szerveződése	109
A baktériumkromoszóma kör alakú	113
A reduplikáció menete folyamatos	115
Az eukarion kromoszóma kémiailag is összetettebb	120
Az eukarion kromoszómája fénymikroszkóppal jól vizsgálható	122
Molekuláris modellek segítenek az eukarion kromoszóma szerkezetének és reduplikációja mechanizmusának megértésében	123
A kromoszóma egyes részeinek festődése eltérő	126
Az óriáskromoszóma: bizonyíték a kromoszómaszerkezet és a genetikai működés közötti összefüggésre	128
A lámpakefe-kromoszóma a specializálódott kromoszóma egy érdekes típusa	130
Molekuláris diszharmónia, mutáció
A mutációk gyakoriságát a környezeti tényezők befolyásolják	133
A mutáció hatása a dominanciaviszonyoktól függően jelentkezik a fenotípusban	134
A mutáció hatása többféle lehet	135
A haploid szervezetekben a mutáció kimutatása egyszerű	137
A mikroszervezetek és a magasabb rendű szervezetek mutációs megváltozásai azonosak	137
A mutáció iránya többféle lehet	140
A mutáció kimutatásának módszere a diploid és haploid szervezetekben eltérő	142
A mutációk önként is létrejöhetnek, de indukálhatók is	146
A kémiai mutagén alkalmazása egyszerű	147
Néhány kémiai mutagén a nem reduplikálódó nukleinsavra is hat	149
Mutációk a DNS lemintázódása közben is létrejöhetnek	153
Mutációk létrejöhetnek a DNS-molekula szétfeszítésével is	155
A DNS inaktiválása is mutációhoz vezet	156
A DNS szerkezeti megváltozása megfordítható folyamat	160
Párosodó molekulák, rekombinálódó jellegek
A kapcsolódás nem teljes	172
A rekombinálódás feltétele a homológ kromoszómák átkereszteződése: a crossing over	173
A crossing over a homológ kromoszómák darabjainak tényleges egymás közötti kicserélődését jelenti	175
A crossing overek száma egynél több is lehet	176
Mi bizonyítja azt, hogy a crossing over a kromatidokra hasadt homológ kromoszómák között jön létre?	178
A géntávolságokból a kromoszóma térképe megszerkeszthető	181
A kétpontos keresztezés nem veszi figyelembe a kettős crossing overeket	182
A hárompontos keresztezés megfelelő rekombinációs adatokat nyújt	183
A kromoszómatérképezés nehézségei	185
Nemcsak a meiózisban fordulhat elő rekombinálódás	186
A mitózisos crossing over is lehetőséget nyújt a kromoszóma elemzésére és a gének sorrendjének meghatározására	187
Miképpen lesz egy heterozigóta diploid homozigóta diploiddá?	188
A rekombinálódás baktériumoknál is lehetséges	190
Kék kólisejt között a konjugáció lehetőségét egy episzóma határozza meg	191
A fertilitási faktor a baktériumok szexualitását meghatározó episzóma	192
A kromoszómaátvitel mechanizmusa az átvitel megszakításával vizsgálható	194
A kóli baktérium kromoszómájának géntérképe kör alakú	195
Az F-faktor és a baktériumkromoszóma kapcsolata crossing over eredménye	196
A kromoszómaátvitel DNS reduplikációval jár együtt	198
Lizogénia, az episzómás rekombinálódás másik rendszere	198
A mérsékelt fág redukciója profággá crossing over eredménye	200
A transzdukáló fág képződése is crossing over eredménye	201
Keresztezzünk fágokat is	203
A T4 fág géntérképe is kör alakú	205
A fágkromoszómák rekombinálódáskor párosodnak	206
A fágkromoszómák párosodása és rekombinálódása a DNS reduplikációjával egy időben, de annak hiányában is végbemehet	207
Programozott jellegek
Garrod korai vizsgálatai a gén és fehérjeszerkezet összefüggésére mutattak rá	212
A fehérjeszerkezet és működés egymással összefügg	213
A fehérje szerkezet többszintű	214
Az elsődleges szerkezet megváltozása befolyásolja a molekula magasabb szintű szerkezetét	218
A DNS ifnormációtartalmát a sejt előbb átírja, majd lefordítja	218
Az átírás eredménye a küldönc, azaz mRNS	219
Az mRNS információnak lefordítása a plipeptid-lánc elsődleges szerkezetére	221
Hogyan lesz négy jelből húsz jel?	225
Hogyan lehet a triplet kódot megfejteni	225
A triplet kód jellegét genetikai vizsgálattal lehetett bizonyítani	226
A biokémiai módszerek a kód-szótár megalkotásához vezettek	228
A tRNS szerkezete és az anti-kódszó	233
Nemcsak a mesterséges rendszerben, de az élő sejtben is érvényes a kódszótár	235
Általános érvényű-e a kód-szótár?	238
A gén, amilyennek ma ismerjük
Korai elképzelések a génről	240
A pszudoallélia nem egyeztethető össze a gyöngysor-elmélettel	241
A gén finomszerkezetének vizsgálata közelebb visz a gén meghatározásához	243
A gén finomszerkezetének vizsgálata a cisztron fogalmához vezetett	246
Az allélek is komplementálhatják egymást	247
Az allélek közötti komplementáció hibridfehérje képződésén alapszik	249
Egy gén - egy enzim, vagy egy gén - egy polipeptid-lánc	250
A gén szerkezete és a polipeptid-lánc elsődleges szerkezete szorosan összefügg	253
A gének működésük szerint csoportosulnak a kromoszómán	254
Szabályozó gének és engedelmeskedő géncsoportok	255
A szuppresszor mutáció a gének együtthatásának további példái	259
A feltételesen streptomicin-dependens sejt is képes a szuppresszióra	259
A szuppresszor mutáció a helyes kód-szó értelmét is megváltoztatja	262
Egy sejttól a sok sejtig
Preformáció és epigenezis. Két ellentétes nézet az egyed fejlődéséről	264
A differenciálódás miképpen egyeztethető össze a kromoszóma-elmélettel?	266
A szómás sejtek genotípusa azonos	267
A baktériumok génműködésének szabályozása mintául szolgálhat a differenciálódás magyarázatára	268
A kromoszóma alakváltozásai összefüggnek a megfelelő kromoszómarész működésének fokozódásával	270
Hormonok hatására a magasabb rendű kromoszóma egyes részei működésbe lépnek	271
A gének nagyobb alaki megváltozásokat is szabályoznak	272
A bakteriofágok morfogenezisében a gének működése nyomon követhető	273
Gének, egyedek, fajok - és ahogy kialakultak
Mi a populáció?	277
A genotípus megoszlása pupulációkban a Hardy - Weinberg-szabályt követi	279
A szexualitás szerepe az evolúcióban	280
A mutációnak elsődleges szerepe van a populáció változatosságának kialakításában	281
A kromoszómaszerkezet megváltozásainak is evolúciós jelentőségük van	282
A szegregálódás és rekombinálódás szerepe, a megváltozások szétterjesztése a populációban	283
A szelekciónak három típusa van	285
A szelekció mellett más tényezők is irányíthatják a populáció adaptálódását	286
A populációk elkülönülhetnek egymástól	286
A fajok közötti különbségek nemcsak a populációk szintjén vizsgálhatók	287
Az evolúció folyamán megváltozó fehérjeszerkezetet meghatározó polinukleotid is változik	289
Nemcsak a kromoszómában lehetnek gének
A kromoszómák mellett a sejt más szervei is részesei lehetnek az öröklődő jellegek átvitelének	295
A plazmont alkotó szervecskék sejten belüli feladata elsősorban az anyagcsere és a sejten belüli mozgások biztosítása	297
Miképpen lehet bizonyítani a sejtmagon kívüli öröklődést	297
A mitokondriumokhoz kötött öröklődés a növény színeződéséről felismerhető	298
Vannak olyan plazmonos öröklődések, melyeknél a kapcsolt sejtszervecske nem ismeretes	300
Vannak fertőző részecskék is, melyek a sejttel együtt élve annak öröklődését befolyásolják	301
Beteg molekulák, molekuláris betegségek
A sarlóssejtes anémiás beteg vörös vérsejtjeiben a hemoglobin megváltozása elektroforézissel kimutatható	305
A magzati - felnőtt hemoglobin átváltásra az poeron elmélet alkalmazható	308
A kromoszómás betegségek már magasabb szintet képviselnek	309
A szex-kromatin száma jellemző a sejt rendellenes állapotára	311
Az autoszómás kromoszómák szerkezeti és számbeli megváltozása is betegséget idéznek elő	313
Egy tudomány száz éve	314
Irodalom	317
A genetikában gyakrabban használt fogalmak magyarázata	319
Tárgymutató	329-335