Molekulák, gének, öröklődés

Szerző

Szende Kálmán

Szerkesztő

Dr. Barakovich Kálmánné

Lektor

Dr. Bálint Andor

'Szende Kálmán: Molekulák, gének, öröklődés ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1972
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	406 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A genetika mint az öröklődés és változékonyság tudománya, fejlődésében több mint 100 éves múltra tekint vissza, ismeretanyaga azonban az utolsó két évtizedben egyre gyorsuló ütemben bővül. Gyakorlati hasznosítási lehetőségei és világnézeti lehetőségei és világnézeti jelentősége következtében nő a téma iránti érdeklődés is.
Dr. Szende Kálmán a biológiai szakképzettséggel nem rendelkező olvasók számára is érthetően foglalta össze az általános genetika elméleti és módszertani kérdéseit.
Az első kiadás óta eltelt négy év kutatási eredményei új utakat nyitottak a genetikában is. Számos korábbi elképzelés módosult, újak születtek (a centrális dogma új értelmezése, a szintetikus gén stb.) Mindezeket figyelembe véve dolgozta át, egészítete ki a szerző az új kiadást, melybe teljesen új fejezetként illeszkedik a humángenetikai kutatások eredményeit összegező ismeretanyag.
A sok magyarázó ábrával ellátott, érdekes könyvet haszonnal forgathatja a természettudományok iránt érdeklődő... Tovább

Tartalom

Előszó	13
A gén régen és ma
Az öröklődés elemi részecskék működésén alapszik	17
Az öröklődés elemi részecskéje fizikailag és kémiailag is megismerhető	18
Az elemi részecske tovább osztható	20
Az elemi részecskék között együttműködés van	20
A genetika módszerei sokfélék	21
A genetika keresztezéses módszerei	22
A mendeli keresztezés alapelve	23
Szimbólumok alkalmazása megkönnyíti az elemzések megértését	25
A genetikai vizsgálatokhoz megfelelő élőlényeket kell kiválogatni	26
Statisztikai módszerek alkalmazásával is lehet genetikai vizsgálatokat végezni	27
A genetika egyik társtudománya a citológia	27
A fizikai és kémiai módszerek alkalmazása egy újtudományág: a molekuláris genetika ltrejöttét segítette elő	28
A modern genetika a különféle módszerekkel nyert eredmények szintézise	28
Hasadó jellegek
A sejt legfontosabb szerve, a sejtmag is osztódik	31
Mitózisban a kromoszómaszám nem változik	32
Meiózisban a sejtmag kromószáma-készlete felére csökken	35
A gaméták képződése	38
A generációsváltakozás módjai	40
A kromoszómák megoszlása diplo-haplofázis átmenetekben	46
A gombák genetikai vizsgálatában a meiózis összes terméke elemezhető	48
Monohibrid keresztezés magasabb rendű diploid szervezetekkel	51
Visszakeresztezéssel az egyed ismeretlen genotípusa megállapítható	53
Két tulajdonságpárban eltérő szülő keresztezése, az ún. dihibrid keresztezés	54
Az öröklődés menetének nemcsak domináns, de köztes típusa is van	55
Az episztázis nem azonos a dominanciával	58
Az episztázis magyarázata út az egy gén - egy enzim elmélet felé	59
Egy gén, sok gén
Nem minden öröklődő jelleg határolható el olyan élesen, mint a mendelező tulajdonságok	62
A genotípus és a környezet hatása a fenotípusra szétválasztható	63
A többszörös génhatás a búza terméshéj színének öröklődésmenetével bizonyítható	65
A számokban kifejezhető jellegek vizsgálata is a többszörös génhatás hipotézisét bizonyítja	66
A mérhető jellegeket kialakító gének hatása nemcsak additív, de multiplikatív is lehet	68
Egyéb tényezők is befolyásolják a többszörös génhatás egyszerűsített modelljét	69
A környezet is beleszól a gének együttműködésébe	70
A génes esetleges kapcsolódása további problémákat okoz	72
Hím és nőstény a genetikus nézőpontjából
A szexust meghatározó tényezők működése összefüggésben van a kromoszómáknak a meiózisban való megoszlásával	75
Egy nőstény Drosophila rendellenes öröklésmenete mint bizonyíték	78
A szexus öröklődésére egy nehezen értelmezhető öröklődésmenet adja meg a legjobban elfogadható magyarázatot	82
Kompatibilitás, inkompatibilitás, a szexussal kapcsolatos kialakulására	86
A gén nyersanyaga
A DNS a transzformáló anyag	91
A bakteroifágok szaporodása is bizonyítja, hogy a DNS a gén anyaga	93
Mi a helyzet a magasabb rendű szervezetekben?	94
A DNS kémiai összetétele egyszerű, de összetevőinek sorrendbeli változatossága nagy feladatokra teszi alkalmassá	95
A DNS-molekulának térbeli szerkezete is van	99
Nemcsak 4 bázis van a DNS-ben - vannak ún. ritka bázisok is	102
Egyes vírusokban a DNS szerepét az RNS vette át	103
Az óriás DNS-molekula kénytelen gomolyt alkotni a sejtben	104
A DNS-molekulák szerkezete hevítés hatására megváltozik	105
A DNS-molekula lehet egyenes, de lehet kör alakú is	106
A DNS kémcsőben is szintetizálható	108
A DNS reduplikációjának folyamata hasonló az élő szervezetben is	111
A szemikonzervetív lemintázódást kísérletben lehetett bizonyítani	113
Az RNS-bakteriofágok genetikai anyagának lemintázdásában egy lépéssel több van	115
Biológiailag aktív DNS-t is lehet kémcsőben szintetizálni	116
A DNS-reduplikáció paradoxonjai és a megoldásukra tett kísérletek	118
A DNS reduplikáció paradoxonját még ma sem oldották meg	119
A kromoszóma híd a generációk között
A prokarion kromoszóma genetikai anyagának szerkezeti szerveződése	123
A baktériumkromoszóma kör alakú	128
A reduplikáció menete folyamatos	130
Az eukarion kromoszóma kémiailag is összetettebb	136
Az eukarion kromoszómája fénymikroszkóppal jól vizsgálható	138
Molekuláris modellek segítenek az eukarion kromoszóma szerkezetének és reduplikációja mechanizmusának megértésében	139
A kromoszóma egyes részeinek festődése eltérő	143
Szatellit-DNS mint a kromatin heterogenitásának másik példája	144
Az eukarion kromoszóma szerkezeti ismétlődéseket tartalmaz	145
Az óriáskromoszóma: bizonyíték a kromoszómaszerkezet és a genetikai működés közötti összefüggésre	146
A lámpakefe-kromoszóma a specializálódott kromoszóma egy érdekes típusa	148
Molekuláris diszharmónia, mutáció
A mutációk gyakoriságát a környezeti tényezők befolyásolják	152
A mutáció hatása a dominanciaviszonyoktól függően jelentkezik a fenotípusban	153
A mutáció hatása többféle lehet	154
A haploid szervezetekben a mutáció kimutatása egyszerű	156
A mikroszervezetek és a magasabb rendű szervezetek mutációs megváltozásai azonosak	157
A mutáció iránya többféle lehet	159
A mutáció kimutatásának módszere a diploid és haploid szervezetekben eltérő	161
A mutációk önként is létrejöhetnek, de indukálhatók is	166
A kémiai mutagén alkalmazása egyszerű	167
Néhány kémiai mutagén a nem reduplikálódó nukleinsavra is hat	169
Mutációk a DNS lemintázódása közben is létrejöhetnek	174
Mutációk létrejöhetnek a DNS-molekula szétfeszítésével is	175
A DNS inaktiválása is mutációhoz vezet	176
A DNS szerkezeti megváltozása megfordítható folyamat	181
A DNS mutációs megváltozásai a látható fény hatására megfordíthatók	183
Párosodó molekulák, rekombinálódó jellegek
A kapcsolódás nem teljes	194
A rekombinálódás feltétele a homológ kromoszómák átkereszteződése: a crossing over	195
A crossing over a homológ kromoszómák darabjainak tényleges egymás közötti kicserélődését jelenti	197
A crossing overek száma egynél több is lehet	198
Mi bizonyítja azt, hogy a crossing over a kromatidokra hasadt homológ kromoszómák között jön létre?	200
A géntávolságokból a kromoszóma térképe megszerkeszthető	203
A kétpontos keresztezés nem veszi figyelembe a kettős crossing overeket	204
A hárompontos keresztezés megfelelő rekombinációs adatokat nyújt	206
A kromoszómatérképezés nehézségei	207
Nemcsak a meiózisban fordulhat elő rekombinálódás	209
A mitózisos crossing over is lehetőséget nyújt a kromoszóma elemzésére és a gének sorrendjének meghatározására	209
Miképpen lesz egy heterozigóta diploid homozigóta diploiddá?	211
A rekombinálódás baktériumoknál is lehetséges	213
Kék kólisejt között a konjugáció lehetőségét egy episzóma határozza meg	214
A fertilitási faktor a baktériumok szexualitását meghatározó episzóma	215
A kromoszómaátvitel mechanizmusa az átvitel megszakításával vizsgálható	217
A kóli baktérium kromoszómájának géntérképe kör alakú	218
Az F-faktor és a baktériumkromoszóma kapcsolata crossing over eredménye	220
A kromoszómaátvitel DNS reduplikációval jár együtt	221
Lizogénia, az episzómás rekombinálódás másik rendszere	222
A mérsékelt fág redukciója profággá crossing over eredménye	222
A transzdukáló fág képződése is crossing over eredménye	225
Keresztezzünk fágokat is	226
A T4 fág géntérképe is kör alakú	228
A fágkromoszómák rekombinálódáskor párosodnak	230
A fágkromoszómák párosodása és rekombinálódása a DNS reduplikációjával egy időben, de annak hiányában is végbemehet	230
Programozott jellegek
Garrod korai vizsgálatai a gén és fehérjeszerkezet összefüggésére mutattak rá	236
A fehérjeszerkezet és működés egymással összefügg	237
A fehérje szerkezet többszintű	238
Az elsődleges szerkezet megváltozása befolyásolja a molekula magasabb szintű szerkezetét	242
A DNS ifnormációtartalmát a sejt előbb átírja, majd lefordítja	242
Az átírás eredménye a küldönc, azaz mRNS	243
Az mRNS információnak lefordítása a plipeptid-lánc elsődleges szerkezetére	245
Az átírás és fordítás rendszere rendkívül összetett	249
Hogyan lesz négy jelből húsz jel?	250
Hogyan lehet a triplet kódot megfejteni	251
A triplet kód jellegét genetikai vizsgálattal lehetett bizonyítani	252
A biokémiai módszerek a kód-szótár megalkotásához vezettek	254
A tRNS szerkezete és az anti-kódszó	259
Nemcsak a mesterséges rendszerben, de az élő sejtben is érvényes a kódszótár	261
Általános érvényű-e a kód-szótár?	264
A centrális dogma	266
Az RNS információtartalma DNS-re is átírható	266
Az újra fogalmazott centrális dogma	267
A gén, amilyennek ma ismerjük
A pszudoallélia nem egyeztethető össze a gyöngysor-elmélettel	271
A gén finomszerkezetének vizsgálata közelebb visz a gén meghatározásához	273
A gén finomszerkezetének vizsgálata a cisztron fogalmához vezetett	276
Az allélek is komplementálhatják egymást	278
Az ellélek közötti komplementáció hibridfehérje képződésén alapszik	280
Egy gén - egy enzim, vagy egy gén - egy polipeptid-lánc	281
A gén szerkezete és a polipeptid-lánc elsődleges szerkezete szorosan összefügg	284
A gének működésük szerint csoportosulnak a kromoszómán	285
Szabályozó gének és engedelmeskedő géncsoportok	286
Nemcsak negatív szabályozás figyelhető meg a gének működésében	290
Az eukarionok génműködésének szabályozása	291
Miképpen működnek a domináns és recesszív gének?	293
A szuppresszor mutáció a gének együtthatásának további példái	294
A feltételesen streptomicin-dependens sejt is képes a szuppresszióra	297
A szuppresszor mutáció a helyes kód-szó értelmét is megváltoztatja	298
A genetikai polaritás hatása a fordító mechanizmus működésére	298
A cisztronok közötti írásjelek és a gének fúziója	298
Egy cisztron nukleotid-sorrendjének megállapítása is bizonyítja a kódszótár helyességét	299
Az izolált lac operon	300
Khorana szintetikus génje	303
Egy sejttól a sok sejtig
Preformáció és epigenezis. Két ellentétes nézet az egyed fejlődéséről	307
A differenciálódás miképpen egyeztethető össze a kromoszóma-elmélettel?	309
A szómás sejtek genotípusa azonos	310
A baktériumok génműködésének szabályozása mintául szolgálhat a differenciálódás magyarázatára	311
A kromoszóma alakváltozásai összefüggnek a megfelelő kromoszómarész működésének fokozódásával	313
Hormonok hatására a magasabb rendű kromoszóma egyes részei működésbe lépnek	314
A gének nagyobb alaki megváltozásokat is szabályoznak	315
A bakteriofágok morfogenezisében a gének működése nyomon követhető	316
Gének, egyedek, fajok - és ahogy kialakultak
Mi a populáció?	321
A genotípus megoszlása pupulációkban a Hardy - Weinberg-szabályt követi	323
A szexualitás szerepe az evolúcióban	325
A mutációnak elsődleges szerepe van a populáció változatosságának kialakításában	326
A kromoszómaszerkezet megváltozásaidnak is evolúciós jelentőségük van	327
A szegregálódás és rekombinálódás szerepe, a megváltozások szétterjesztése a populációban	328
A szelekciónak három típusa van	331
A szelekció mellett más tényezők is irányíthatják a populáció adaptálódását	331
A populációk elkülönülhetnek egymástól	332
A fajok közötti különbségek nemcsak a populációk szintjén vizsgálhatók	333
Az evolúció folyamán megváltozó fehérjeszerkezetet meghatározó polinukleotid is változik	336
Nemcsak a kromoszómában lehetnek gének
A kromoszómák mellett a sejt más szervei is részesei lehetnek az öröklődő jellegek átvitelének	341
A plazmont alkotó szervecskék sejten belüli feladata elsősorban az anyagcsere és a sejten belüli mozgások biztosítása	343
Miképpen lehet bizonyítani a sejtmagon kívüli öröklődést	344
A mitokondriumokhoz kötött öröklődés a növény színeződéséről felismerhető	347
Vannak olyan plazmonos öröklődések, melyeknél a kapcsolt sejtszervecske nem ismeretes	348
Vannak fertőző részecskék is, melyek a sejttel együtt élve annak öröklődését befolyásolják	349
Beteg molekulák, molekuláris betegségek
A sarlóssejtes anémiás beteg vörös vérsejtjeiben a hemoglobin megváltozása elektroforézissel kimutatható	351
A magzati - felnőtt hemoglobin átváltásra az poeron elmélet alkalmazható	354
A kromoszómás betegségek már magasabb szintet képviselnek	355
Az XYY-anomália	357
A szex-kromatin száma jellemző a sejt rendellenes állapotára	358
Az autoszómás kromoszómák szerkezeti és számbeli megváltozása is betegséget idéznek elő	360
A genetika törvényei az emberre is alkalmazhatók
A módszerek	363
Az ember öröklődése is követi a mendeli szabályokat	364
A génkapcsolódás és rekombinálódás	365
A mutáció	366
Biokémiai genetika	367
Az ember kromoszómái	369
Szómás sejtek genetikája	371
Élettartam és genetika	373
Humán tumor-vírusok genetikai nézőpontból	373
A viselkedés és idegműködések genetikája	375
A géntechnika	375
Egy tudomány száz éve	378
Irodalom	382
A genetikában gyakrabban használt fogalmak magyarázata	384
Tárgymutató	396