A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Zalaegerszeg 1848-1849-ben

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Zalaegerszeg Kulturális Örökségéért Közalapítvány
Kiadás helye: Zalaegerszeg
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 140 oldal
Sorozatcím: Zalaegerszegi füzetek
Kötetszám: 5
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN: 963-03-4723-7
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az utazó, aki 1848 előtt érkezett Zalaegerszegre, poros, sáros, jelentéktelen kis településnek láthatta a mezővárost. Dacára annak, hogy már több mint egy évszázada Zala megye állandó székhelye... Tovább

Előszó

Az utazó, aki 1848 előtt érkezett Zalaegerszegre, poros, sáros, jelentéktelen kis településnek láthatta a mezővárost. Dacára annak, hogy már több mint egy évszázada Zala megye állandó székhelye volt, alig öltött városias külsőt. Jelentősebb, kőből vagy téglából épült középületei a várost észak-dél 111. kelet-nyugat irányban átszelő országutak metszéspontjában álló, és a városképet két impozáns tornyával uraló plébániatemplom körül helyezkedtek el. Itt, a kanizsai és a körmendi út kereszteződésénél volt a mezőváros földesurának, a szombathelyi püspöknek fogadója, mellette az átvonuló katonaság szállásául szolgáló kvártélyház, attól kissé délre pedig a város kórháza (ispotálya) és egyik gyógyszertára. A város elemi iskolája és másik gyógyszertára a fogadótól nyugatra, a piactér szélén állt. A plébániatemplom szomszédságában találhatta az utazó az egyemeletes városházát és a királyi posta hivatalát is, kissé hátrébb pedig az ugyancsak emeletes vármegyeházát a hozzá tartozó börtönépületekkel. Az 1840-es években mintegy 450 épülete lehetett Zalaegerszegnek, és ezek közül 420 - többségében boronaház - a mezőváros polgárainak tulajdonában volt. Az utazó meglepően sok újnak tűnő házat láthatott, mivel alig két évtizeddel korábban, 1826-ban csaknem az egész város leégett, és majdnem minden lakóházat újjá kellett építeni. Ekkor kezdődött Zalaegerszegen a tudatos városépítészet. Szélesebb utcákat terveztek, és a tulajdonosokat arra ösztönözték, hogy kevésbé gyúlékony, tartósabb anyagokkal építsék fel és fedjék be házaikat. Megkezdték az utcák kavicsozását, a központban pedig deszkákból gyalogjárókat raktak le, és hozzáláttak a közvilágítás bevezetéséhez.
Zalaegerszeg mezőváros népességét tekintve harmadik volt a zalai települések sorában. A legnagyobb uradalmi központokban, Nagykanizsán és Keszthelyen kb. kétszer annyi lakos élt, mint Zalaegerszegen. Vissza

Tartalom

Zalaegerszeg az 1840-es években 7
Politikai küzdelmek 1848 előtt 14
A nemzetőrség felállítása 23
A nemzetőrség tábori szolgálata 34
Honvéd önkéntesek toborzása 46
Honvéd újoncozások 57
Zalaegerszeg „hadiipara" 70
Önkormányzati választás 77
Országgyűlési képviselőválasztás 83
Hétköznapi gondok 91
A császáriak Zalaegerszegen 98
Időrendi áttekintés 105
Névtár 109
Rövidítések jegyzéke 127
Jegyzetek 131

Molnár András

Molnár András műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Molnár András könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv