Mezőváros és katolicizmus

Fülszöveg

Ez a kötet a hódolt Magyarország katolikus egyházi intézményeit és azok működését tárgyaló sorozat negyedik kötete. A szerző ezúttal egy, a korábbiaknál sokkal jobb forrásadottságú régiót mutat be. Az egri egyházmegye török uralom alá került területei: Borsod megye déli fele. Heves megye és a Jászság településeinek nagy része, Gyöngyös központtal katolikus maradt a török hódítást követő évtizedekben is. A ferences rend folyamatosan biztosította a szerzetesek utánpótlását a mezőváros kolostorában, a 17. században az egri püspökök kitartó munkájának köszönhetően helyreállt a plébániahálózat, és 1634-ben megnyílt a jezsuiták gyöngyösi középiskolája is. A gyöngyösi egyházi intézményeknek bőséges levéltári forrásanyaga maradt ránk, ennek segítségével választ kereshetünk a katolikus egyházi intézmények működésének és hatásainak kérdéseire is. Vajon egy hódoltsági katolikus mezőváros egyházi és kulturális intézményrendszere mennyivel tudott kevesebbet református szomszédainak egyházaitól... Tovább

Fülszöveg

Ez a kötet a hódolt Magyarország katolikus egyházi intézményeit és azok működését tárgyaló sorozat negyedik kötete. A szerző ezúttal egy, a korábbiaknál sokkal jobb forrásadottságú régiót mutat be. Az egri egyházmegye török uralom alá került területei: Borsod megye déli fele. Heves megye és a Jászság településeinek nagy része, Gyöngyös központtal katolikus maradt a török hódítást követő évtizedekben is. A ferences rend folyamatosan biztosította a szerzetesek utánpótlását a mezőváros kolostorában, a 17. században az egri püspökök kitartó munkájának köszönhetően helyreállt a plébániahálózat, és 1634-ben megnyílt a jezsuiták gyöngyösi középiskolája is. A gyöngyösi egyházi intézményeknek bőséges levéltári forrásanyaga maradt ránk, ennek segítségével választ kereshetünk a katolikus egyházi intézmények működésének és hatásainak kérdéseire is. Vajon egy hódoltsági katolikus mezőváros egyházi és kulturális intézményrendszere mennyivel tudott kevesebbet református szomszédainak egyházaitól és iskoláitól? A helyi társadalom mennyivel kevésbé vett részt aktívan az egyház dolgainak intézésében, beszélhetünk-e laikus vallási szervezetekről a katolikusok között? Egyáltalán: van-e értelme a mezővárosi reformáció elméletével kapcsolatban szerényebb művelődési értékekről beszélni egy katolikus, mint egy református mezővárosban? Ezeken a településeken tényleg szükségszerű, a mezővárosi fejlődés által diktált egyetlen lehetséges választást a reformáció jelentette? A gyöngyösi példa mindenekelőtt arra vüágít rá a korábbinál erősebb hangsúlyokkal, hogy a katolikus és a protestáns felekezetképződés a legtöbb esetben valóban párhuzamos jelenségeket eredményezett. A gyöngyösi katolikus intézmények vallási és művelődési kínálata egészen bizonyosan nem maradt el az alföldi református mezővárosok lehetőségeitől.
Molnár Antal 1969-ben sziUetett, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte történelem és latin szakon, Szegeden és Párizsban doktorált. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének adjunktusa. Eddig megjelent kötetei: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon I. (1572-1647). Bp., 2002. (Humanizmus és Reformáció 26.); Püspökök, barátok, parasztok. Fejezetek a szegedi ferencesek török kori történetéből. Bp., 2003. (METEM Könyvek 41.); A katolikus egyház a hódolt Dunántúlon. Bp., 2003. (METEM Könyvek 44.); Tanulmányok az alföldi katolicizmus török kori történetéhez. Bp., 2004. (METEM Könyvek 45.) Vissza