Misztótfalusi Kis Miklós

Előszó

Ez a könyv elsősorban a magyar kultúrhagyományok és kultúrtörténet iránt érdeklődő olvasóközönségnek készült; nem kifejezetten szakkönyv, de megkísérli meghatározni Misztótfalusi helyét az európai művelődés történetében. A kutatási területnek erre a fehér foltjára Kodály Zoltán már egy fél évszázaddal ezelőtt - amikor még semmit sem tudhattunk amszterdami betűinek világraszóló sikeréről - felhívta a leendő kutatók figyelmét: „Külföldi működésének a helyszínen utánajárni; ha még lehet, betűit összegyűjteni: még le nem rótt tartozása a magyar tudománynak." Ezért a könyv, Misztótfalusi nyomait kutatva részletesen tárgyalja az európai nyomdászat, és főként a betűmetszés történetét, benne elsősorban példaképei, a holland könyvnyomtatók és betűmetszők munkásságát végül Amszterdamban metszett betűinek fogadtatását és későbbi hatását az európai betűművészetre. Mivel Misztótfalusi betűmetsző munkássága túlterjedt a latin betűk világán, beszámolok az örmény, és főként a korunkig alig ismert vagy félreismert - rejtélyes georgiai betűi készítésének körülményeiről és e két ázsiai nép kultúrájának történetéről is. Nem elhanyagolható része a könyvnek Misztótfalusi életének históriája, ifjúsága, amszterdami évei, az Aranyas Biblia nyomtatásának története, hazatérése, fogadtatása, majd véget nem érő küzdelmei ellenségeivel, a magyar nyomdászatban betöltött kimagasló szerepe, könyvkiadói működése; nem feledkezve meg az útmutató ortográfusról, a kultúrpolitikusról, a jelentős íróról és a költőről sem. A könyv több fejezete, Misztótfalusi felújított betűivel nyomtatva, az elmúlt harminc évben már megjelent a müncheni Új Látóhatárban, majd az erdélyi Helikonban, a Korunkban és a Theologiai Szemlében. A korai írásoknak egy része még - mint Cs. Szabó László írta - a Misztótfalusiról szóló akkori „vérforralóan vonalas marxista fiókák bőszítő, dialektikus szövegeivel" perlekedve született meg és látott nyomdafestéket az emigráns folyóiratban; minden fölösleges vita elejét véve, bőven ellátva lábjegyzetekkel. Most, a könyv megjelenésekor ezeket részben elhagytam, részben beledolgoztam a főszövegbe, mivel a megváltozott körülmények között a tudományosság látszatát keltő, harci eszközként használt, az olvasást csak gátló, zavaró lábjegyzetekre már nincsen szükség. Századunkban a selejt mellett sok értékes írás is napvilágot látott Misztótfalusi munkásságának részleteiről, alapvető életrajz azonban csak kettő. De Dézsi Lajos munkája a millennium évei szemléletében, rég elavult - amint Kodály Zoltán megállapította róla, a Mentség majdnem teljes szövege benne van elszórt idézetek formájában, mégsem hat, mert a felaprózás elvette az eredeti szöveg lendületét; Szíj Rezsőnek a második világháború alatt írott biográfiája - Misztótfalusi betűinek nyugaton történt felismerését és az ennek következtében keletkezett gazdag irodalmat figyelembe véve - alapos kiegészítésre és Misztótfalusi munkásságának új értékelésére szorult. Vissza