Gondolatbátorság

Szólásszabadság és közbeszélgetés az Egyesült Államokban és Magyarországon

Szerző

Szerkesztő

'Molnár Péter: Gondolatbátorság ' összes példány

Kiadó:	Új Mandátum Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	205 oldal
Sorozatcím:	Membrán könyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-949-403-8

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

„Azok, akik elnyerték függetlenségünket, hittek abban, hogy az Állam végső célja a: emberek szabaddá tétele képességeik fejlesztésére; és hogy a kormányzatban a tanácskozó erőknek kell érvényesülniük az önkénnyel szemben. A szabadságot egyaránt értékelték, mint célt és mint eszközt. Ügy hitték, hogy a szabadság a boldogság ritka, és a bátorság a szabadság titka. [...] Felismerték azon veszélyeket, amelyeknek minden emberi intézmény ki van téve. De tudták, (...) hogy veszélyes elbátortalanítani a gondolkodást, a reményt és a képzeletet; hogy a félelem elnyomást szül; hogy az elnyomás gyűlöletet szül; hogy a gyűlölet veszélyezteti a kormányzat szilárdságát; hogy a biztonság ösvénye a feltételezett sérelmek és javasolt orvoslásuk szabad megvitatásának lehetőségében rejlik; és hogy a rossz tanácsok megfelelő ellenszerei a jók. I...] A komoly sérelemtől való félelem önmagában nem igazolhatja a szólás és a gyülekezés szabadságának elnyomását. Az emberek féltek a boszorkányoktól és asszonyokat égettek. A beszéd szerepe az, hogy felszabadítsa az embereket az irracionális félelmek fogságából." o o Brandeis bíró - az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának tagja -, véleménye a Whitney v. California ügyben (1927) „Történelmi tapasztalat, hogy mindannyiszor, amikor a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozták, sérelmet szenvedett a társadalmi igazságosság, az emberi kreativitás, csökkent az emberben rejlő képességek kibontakozásának lehetősége.!...]...a véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. [...] A létrejött sajtószabadságban senki nem hivatkozhat külső kényszerre, aki a nyilvánosság elé lép, minden sorral, amit leír, magát adja és teljes erkölcsi hitelét kockáztatja. Politikai kultúra és egészségesen reflektáló közvélemény csakis öntisztulással alakulhat ki. Aki tehát gyalázkodik, magát bélyegzi meg, és lesz a közvélemény szemében „gyalázkodó". A gyalázkodásra bírálat kell hogy feleljen. [...1 Büntetőjogi büntetésekkel azonban nem a közvéleményt és a politikai stílust kell formálni - ez paternalista hozzáállás -, hanem más jogok védelmében az elkerülhetetlenül szükséges esetben szankcionálni." A Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának határozata a gyűlöletbeszédről (1992) Vissza

Tartalom

1. Bevezetés 8
Három Alkotmánybírósági határozat 9
Közbeszélgetés 12
Félelem nélküliség 14
Önkorlátozás 15
Minek a szabályozása? 21
2. A szólásszabadság, illetve korlátozásának igazolásai 24
Politikai és nem politikai beszéd 27
Támogatott beszéd 28
Szólás-, sajtó-, és médiaszabadság, a beszéd különleges
eszközei és azok szűkössége 30
Szólásszabadság az interneten 36
3. A New York Times-szabály 44
A Sullivan-ügy 45
Közügyek és közszereplők 5o
A New York Times-szabály nem megkerülhető - a Hustler-ügy és a Food Lion-ügy 59
4. A közszereplők bírálatának szabadsága Magyarországon 68
Egy alkotmányellenes paragrafus végnapjai 71
A valótlanság vélelme 72
Értékítélet és tényállítás 75
A 36/1994. AB határozat és a bírósági gyakorlat 79
A becsületsértés határa 81
. Súlyosbító körülmény? 82
A közszereplők képmása 85
Ki közszereplő? 88
A telefonáló formális tompításától a bátorításig 91
A Sajtó-helyreigazítási per, mint az Alkotmánybíróság határozatának kijátszása 94
A 36/1994. AB határozat gyenge pontjai 97
Az Európai Emberi Jogi Bíróság és a közszereplők bírálhatósága 102
A közszereplők bírálóinak esélyei az Egyesült Államokban 109
5. Egy szólásszabadság-jogi mérce kalandos története 112
A „clear and present danger"-teszt felemelkedése, bukása és újrafogalmazása 113
Egy fontos előzmény: a Masses-ügy 113
A teszt megfogalmazása: a Schenk-ügytől az Abrams-ügyig 115
A teszt megerősítése: Holmes és Brandeis különvéleménye
a Gitlow-ügyben és a Whitney-ügyben 123
A teszt bukása és újrafogalmazása: a Dennis-ügy és a Brandenburg-ügy 130
Egy jellegzetes eset: a Collin-ügy 135
A gyűlöletbeszéd közvélemény általi elutasítása 137
6. A gyűlölködésre adott válasz Magyarországon 142
A látszólag határozott jogalkalmazás bizonytalansága 143
A Franka-ügy 143
A Bognár-ügy 147
Az ifj. Hegedűs-ügy 150
Az Alkotmánybíróság határozatai 152
A tárgyszerűen alkalmazható teszt eljárási és tartalmi kellékei 160
7. Egy működő modell: közmédia az Egyesült Államokban 166
Non-profit rádiók és tévék önként támogatott hálózata 167
Politikai függőség és kommercializálódás? 169
A változásokhoz alkalmazkodó közmédia 173
8. A független közmédia létrehozásának kudarca Magyarországon 176
A meghatározó befolyás tilalma 178
A közmédia pártok általi felügyeletének intézményesítése 180
A kuratóriumi elnökségek kiegyensúlyozottságának
tökéletlensége 182
Az eleve elhibázott és tökéletlen szerkezet eltorzítása 183
Gyűlölködés a közmédiában 185
A liberális demokrácia kultúráját erősítő, autonóm közmédia 188
9. Következtetések 190
Irodalomjegyzék 195