A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Kisnyomású gőzfűtések

Kézirat

Szerző

Kiadó: Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 126 oldal
Sorozatcím: Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozata
Kötetszám: 3721
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 355 példányban. Tankönyvi száma: 9-4753. Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
"Az előző kötetekben megismertük a melegvíz fűtőberendezéseket. A következőkben azokat a fűtőberendezéseket fogjuk ismertetni, amelyekben a gőzhalmazállapotú hőhordó közeget alkalmazunk.... Tovább

Előszó

Részlet:
"Az előző kötetekben megismertük a melegvíz fűtőberendezéseket. A következőkben azokat a fűtőberendezéseket fogjuk ismertetni, amelyekben a gőzhalmazállapotú hőhordó közeget alkalmazunk. Bár vízgőzön kívül elvileg más fűtőközeg is tekintetbe jöhet, /pl. Freon 114./ a gyakorlatban "gőzfűtésen" általában vízgőzzel működő berendezést értünk. A vízgőz mint hőhordó közeg nagy előnnyel rendelkezik a melegvízhez képest. Mégpedig a melegvíz mint hőhordó közeg a fűtőberendezésben folyadékhőjének egy részét kb. 20-30 kalóriát ad le kg-ként, míg a gőz a teljes párolgási hőt /100 foknál 537 kcal/kg/. A fűtőberendezésekben általában telített állapotú gőzt alkalmazunk. A gőz túlhevítése nem célszerű, mert a túlhevítési hő a párolgási hőhöz viszonyítva kicsi, s ez így a szállítandó gőzmennyiséget csak jelentéktelenül csökkenti, de növeli a szállításkor fellépő hőveszteséget. Ezen felül a különböző hőmérsékletviszonyok mellett előállhat az is, hogy a fűtőtest felső részén a belső fal hőmérséklete a nyomáshoz tartozó telítési hőmérséklet fölött marad. Ez esetben a hőátbocsátási tényező jelentékenyen csökken, minthogy ekkor a túlhevített gőz gáz gyanánt viselkedik, így a fűtőtest a megnövekedett hőmérséklet különbség mellett is kevesebb hőt ad le, másszóval kevesebb gőz csapódik le benne s a gőz egyrésze a kondenzvezetékbe kerülhet. Ez a jelenség olyankor is mutatkozik, ha a túlhevítés fojtás következtében lép fel. Ezért a gyakorlatban a túlhevítést a lehetőséghez mérten kerülik. Ha a gőz termelése zárt rendszerben történik, azaz a gőz szabad kiterjedését meggátoljuk, akkor a rendszerben túlnyomás áll elő a környezet nyomásához képest." Vissza

Tartalom

Gőzfütőberendezésekről általában3
Kisnyomású gőzfűtőberendezések6
Kisnyomású kétcsöves gőzfűtőberendezések általános elrendezése6
Egycsöves gőzfűtőberendezések13
Kisnyomású gőzfűtőberendezések alkotóelemei16
Kondenzvíz visszatáplálás39
Szivattyús kondenzvíz visszatáplálás41
Gőzzel működtetett kondenzvíz visszatápláló berendezések48
Kisnyomású gőzfűtőberendezések kazánházainak (hőközpontjainak) kialakítása62
Kisnyomású gőzfűtőberendezés csőhálózatának méretezése71
Gőzvezeték méretezése71
Kondenz- és légvezeték méretezése83
Példa a gőzfűtés csőhálózatának méretezésére86
Gőzfűtések szabályozása99
Mennyiségi szabályozás100
Hőmérséklet szabályozás108
Vákuum gőzfűtés108
Gőz-légforgatásos fűtés114
Gőzfűtések tervezésének, kivitelezésének és üzemeltetésének néhány kérdése117
7. sz. táblázat119
I. sz. melléklet123
Felhasznált irodalom jegyzéke124
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv