Nagytarcsai hímzések

Előszó

Községünk helytörténetéről és néprajzáról 1974-ben a felszabadulási évforduló tiszteletére megjelent kiadvány után most a Nagytarcsai hímzések című kötetet köszönthetjük.
Falunk lakosságában - a főváros közelsége ellenére - elevenen él az igény a népi hagyományok őrzésére. Az 1960-ban alapított Falumúzeum gyűjtemény-anyagát az itt élők mint féltett kincsüket tartják számon.
Már a nagy érdeklődést kiváltó monográfia megjelenésekor jelezték az olvasók a folyamatos néprajzi gyűjtőmunkát végző Molnár tanító-házaspárnak, hogy szükség van a népi díszítőművészet igényes feldolgozására.
E könyv közreadásával szeretnénk a helyi díszítőművészet útját nyomon követve emléket állítani az íróasszonyoknak és valamennyi ügyes kezű lánynak, asszonynak, akik gazdag fantáziával, a szép iránti nagy érzékkel a ruhák díszitésére, a lakások szebbé tételére használták fel tehetségüket.
A Falumúzeumban évről évre emlékezetes kiállításokon gyönyörködhetünk azokban a megmentett népviseleti ruhadarabokban, amelyek bizonyítják, hogy milyen gazdag és sokrétű községünk lakóinak forma- és mintakincse.
Az a célunk, hogy egy kötetbe összegyűjtve láthassuk a nagytarcsai díszítőelemeket, most megvalósult.
Azt kívánom, e könyv segítse elő, hogy Nagytarcsa községben a népi díszítőművészet tovább éljen és fejlődjön. Egyre gazdagodó közösségünkben keltse fel az érdeklődést a népi motívumkincs iránt és ezáltal a varrásra, a kézimunkázásra, a megnövekedett szabad idő hasznos eltöltésére, környezetünk szebbé tételére buzdítson.
A helyi állami és társadalmi szervek nevében köszönetet mondok a szerzőnek a könyv megírásáért és mindazoknak, akik a szerzőt segítették a gyűjtőmunkában.
Kívánom, hogy e kiadvány gazdagítsa népi, nemzeti kultúránkat. /Vassné Nyéki Ilona/ Vissza