| Bevezetés | 5 |
| Nyelv- és stílusgyakorlatok | 9 |
| Alapozó jellegű gyakorlatok | 11 |
| Írásjel nélküli szöveg mondatokra bontása | 11 |
| Felesleges szavak, mondatrészek törlése | 12 |
| Hiányzó szavak, mondatrészek pótlása | 13 |
| Mondatok bővítése | 14 |
| Kérdésekre adott válasz tömör mondatokban | 15 |
| Olvasmányrészlet tömörítése | 17 |
| Mozzanatsorok összeállítása | 19 |
| Kijelentő mondatokból álló szöveg élénkítése | 20 |
| Szavak és szóképek a mondatban | 23 |
| Szavak és szókapcsolatok magyarázata (értelmezése) | 25 |
| A szólások értelmezése és használata | 29 |
| A rokon értelmű szavak használata | 31 |
| A hangutánzó szavak használata | 35 |
| A szóhangulat és az írásmű hangneme | 37 |
| Köznyelvi és szépirodalmi szövegek összehasonlítása | 40 |
| Irodalmi szöveg kifejezéseinek felhasználása | 42 |
| Az ige a fogalmazásban | 44 |
| A melléknév a fogalmazásban. A költői jelző | 50 |
| A megszemélyesítés | 57 |
| A hasonlat | 59 |
| Gyakorlatok a mondattan köréből | 63 |
| Az alany és az állítmány egyeztetése | 63 |
| Szórendi hibák javítása | 65 |
| Tartalmi (logikai) ellentmondás javítása | 67 |
| Szűkszavú, kétértelmű szöveg javítása | 69 |
| Bőbeszédű szöveg javítása | 72 |
| Kötőszók a mondatban | 73 |
| Mondatfajták átalakítása | 79 |
| A mondatok élénkítése | 82 |
| A jó hangzás akadályai a mondatban | 86 |
| Általános szerkesztéstani gyakorlatok | 91 |
| Anyaggyűjtés mondatokban | 91 |
| A szerkesztés és a megfogalmazás logikai vonásai | 93 |
| Az írásmű külső szerkezeti felépítése. A vázlatkészítés módjai | 97 |
| A gondolatmenet mondatokban | 103 |
| Témafelépítési gyakorlatok | 105 |
| A vázlatpontok bővítése kerek fogalmazássá | 107 |
| A bevezetés és a befejezés | 108 |
| A szakasz (a bekezdés). A tétel-mondat szerepe | 110 |
| A szakaszok összekapcsolása. Összekötő mondatok szerkesztése | 113 |
| Fogalmazásfajták sajátos szerkesztési és mondatalkotási kérdései | 117 |
| Tömörítés | 119 |
| Mozzanatsorok összeállítása | 121 |
| Mozzanatok kezdődésének érzékeltetése | 123 |
| A fogalmazás elemei az elbeszélésben | 125 |
| A fogalmazás elemei a leírásban | 131 |
| A fogalmazás elemei a jellemzésben | 133 |
| A fogalmazás elemei a levélformában | 139 |
| A fogalmazás elemei a bevezetés és a befejezés változatos megoldásában | 142 |
| Az időrendi elrendezés | 144 |
| A térbeli viszonyok szerinti elrendezés | 148 |
| Időrendi és térbeli elrendezés együttesen | 151 |
| "Külső" szerkesztési sajátságok | 154 |
| Az átképzeléses témák szerkesztési sajátosságai | 156 |
| Az értekező jellemzés szerkezeti felépítése és nyelvi eszközei | 163 |
| A bizonyítás módjai | 166 |
| A bizonyítási módok együttes használata. Az érvek sorrendje. | 168 |
| Idézetek szövegbe illesztése | 170 |
| Az összehasonlítás művelete | 173 |
| Egy altétel kifejtése | 176 |
| Az ismertetés szerkesztési sajátosságai | 179 |
| Az alkalmi beszéd szerkesztési és mondatszerkesztési sajátosságai | 183 |
| A felköszöntés, a felszólalás | 185 |
| A cáfolás | 187 |
Folytatás Microsoft-tal