| Bevezetés | |
| Mondatszerkesztési gyakorlatok | |
| Bevezető mondattani gyakorlatok | |
| Írásjel nélküli szöveg mondatokra bontása | 6 |
| Kérdésekre adott válasz tömör mondatokban | 8 |
| Olvasmányrészlet tömörítése | 8 |
| Kijelentő mondatokból álló szöveg élénkítése | 10 |
| Tőmondatok bővítése | 11 |
| Felesleges szavak, mondatrészek törlése | 12 |
| Hiányzó szavak, mondatrészek pótlása | 13 |
| A szavak helyes használata | |
| Helytelenül használt szavak javítása | 14 |
| Rokon értelmű szavak | 16 |
| Hangutánzó szavak | 18 |
| Idegen szavak helyettesítése | 18 |
| A szakszókincs használata | 19 |
| Gyakorlatok a szófajokkal kapcsolatban | |
| Egyféle ideidő használata | 20 |
| Többféle igeidő használata | 21 |
| A főnév | 24 |
| A melléknév | 25 |
| A számnév | 26 |
| A helyhatározószók szerepe a térbeliség érzékeltetésében | 28 |
| Az időhatározószók szerepe az időbeliség érzékeltetésében | 30 |
| Hely- és időhatározószók együttes használata | 32 |
| A névelő használata | 35 |
| Az "és" kötőszó használata | 36 |
| Mondattani gyakorlatok | |
| Az alany és az állítmány egyeztetése | 38 |
| Szórendi hibák javítása | 39 |
| Szűkszavú, kétértelmű szöveg javítása | 40 |
| Bőbeszédű szöveg javítása | 43 |
| Kötőszóval kezdett mondatok összekapcsolása | 44 |
| Helytelenül használt kötőszók javítása az összetett mondatban | 45 |
| Egyhangú vagy felesleges kötőszók törlése az összetett mondatból | 46 |
| Mondathatárok eltévesztése | 47 |
| Mondatfajták átalakítása | 48 |
| Mondatalkotási gyakorlatok | |
| Köznyelvi és szépirodalmi szövegek összehasonlítása | 52 |
| A szépirodalmi szókincs | 54 |
| A rokon értelmű szavak | 54 |
| A szóhangulat | 56 |
| A hangutánzó szavak | 58 |
| A hangulatfestő szavak | 60 |
| Képes kifejezések és szóképek | |
| A költői vagy festői jelző | 61 |
| A megszemélyesítés | 65 |
| A hasonlat | 67 |
| A metafora | 69 |
| Képes kifejezések, szóképek gyűjtése mondatban | 70 |
| Dagályos szöveg javítása | 71 |
| A költő mondattan elemei | |
| Irodalmi szöveg mondatainak felhasználása | 71 |
| Mondatok élénkítése | 73 |
| A jó hangzás akadályai a mondatban | 75 |
| A bevezetés és a befejezés változatos megoldása | 77 |
| Hangulatot jelző rövid mondatok alkotása | 79 |
| Szerkesztéstani gyakorlatok | |
| Általános szerkesztéstani gyakorlatok | |
| Anyaggyűjtés mondatokkal | 81 |
| Anyaggyűjtés idézetekkel | 83 |
| Témafelépítési gyakorlatok | 85 |
| Hibásan fogalmazott vázlatok javítása | 87 |
| Összekötő mondatok szerkesztése | 88 |
| Műfajok sajátos szerkesztési kérdései | 91 |
| Elbeszélő-leíró műfajok | |
| Kevert szöveg elrendezése | 92 |
| Tartalmi (logikai) ellentmondás javítása | 95 |
| Párbeszéd szövegbe illesztése | 97 |
| Vezényszavak, csatakiáltások szövegbe illesztése | 99 |
| Néhány soros szónoki beszéd szövegbe illesztése | 101 |
| Elbeszélő és leíró részek összefonódása | 103 |
| Elbeszélő, párbeszédes és leíró részek összefonódása | 104 |
| Elbeszélő, párbeszédes és jellemző részek összefonódása | 107 |
| Elbeszélő, leíró és jellemző részek összefonódása | 108 |
| Értekező műfajok | |
| Az értekező jellemzés | |
| Az értekező jellemzés nyelvi eszközei | 111 |
| Egy-egy jellemvonás kifejtésének módjai | 114 |
| A bizonyítási módok együttes használata. Az érvek sorrendje | 115 |
| A bevezetés és a befejezés változatossága | 117 |
| Szereplők összehasonlítása (ellentét, párhuzam) | 119 |
| A kisértekezés | |
| Szépirodalmi szöveg stílusának átalakítása közlő, értekező stílusba | 122 |
| Egy altétel kifejtése | 124 |