Fülszöveg
A magyar államhivatalnokság 17. századi szervezetét lényegében I. Ferdinánd császár alakította ki a török veszély következtében megnőtt feladatok miatt. Az ország politikai igazgatását a király mellett, az általános európai szokás szerint, a kancellár és a királyi titkár alatt működő hivatal intézte. Ebben a korban az ország területén, egyidejűleg a magyar királyi tisztségviselőkkel, egy császári igazgatás is működött, melynek tagjait - funkcióik miatt - nem mindig lehet élesen elválasztani a királyi (kinevezett vagy megbízott) tisztviselőktől.
E kötet, a magyar királyi és a Magyarországon működött császári adminisztráció több mint 3000 fős személyi állományának életrajzi-működési névjegyzékét tartalmazza, melybe mindazok belekerültek, akiknek fennmaradt valamilyen adatuk az 1600-1700 közötti időszakról. Némelyek közülük nem írásos munkát végző tisztviselők voltak, de a magyar kormányszervektől rendszeres javadalmazásban részesültek, és indirekt módon támogatták az igazgatást. A...
Tovább
Fülszöveg
A magyar államhivatalnokság 17. századi szervezetét lényegében I. Ferdinánd császár alakította ki a török veszély következtében megnőtt feladatok miatt. Az ország politikai igazgatását a király mellett, az általános európai szokás szerint, a kancellár és a királyi titkár alatt működő hivatal intézte. Ebben a korban az ország területén, egyidejűleg a magyar királyi tisztségviselőkkel, egy császári igazgatás is működött, melynek tagjait - funkcióik miatt - nem mindig lehet élesen elválasztani a királyi (kinevezett vagy megbízott) tisztviselőktől.
E kötet, a magyar királyi és a Magyarországon működött császári adminisztráció több mint 3000 fős személyi állományának életrajzi-működési névjegyzékét tartalmazza, melybe mindazok belekerültek, akiknek fennmaradt valamilyen adatuk az 1600-1700 közötti időszakról. Némelyek közülük nem írásos munkát végző tisztviselők voltak, de a magyar kormányszervektől rendszeres javadalmazásban részesültek, és indirekt módon támogatták az igazgatást. A 17. századdal foglalkozó kutatók számára a katalógus lehetőséget nyújt az ismert személyiségek mellett olyanoknak az azonosítására is, akik sem a genealógiai, sem az életrajzi lexikonokban nem szerepelnek.
A Nemzeti téka az Országos Széchényi Könyvtár és az Osiris Kiadó közös sorozata. Folytatója kíván lenni Az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványai, valamint Az Országos Széchényi Könyvtár Füzetei címmel megjelent sorozatoknak, továbbvíve mindazon sorozatoknak, továbbvíve mindazon értékeket, melyeket az elődnek tekintett sorozatok képviseletek. Olyan művelődéstörténeti, illetve könyvtári és könyvtár-informatikai vonatkozású műveknek "tékája", azaz tárolóhelye, melyek valamilyen módon kapcsolódnak nemzeti könyvtárunkhoz vagy annak gyűjtőköréhez.Tanulmányok, konferencia-előadások közrebocsátása mellett a nemzeti könyvtár vagy egyéb gyűjtemények hungarika vonatkozású anyagára támaszkodva készült egyedi bibliográfiák, katalógusok, repertóriumok számára is publikációs teret kíván nyújtani, segédleteket biztosítva ezáltal a magyar művelődéstörténet kutatásához.
A Nemzeti téka jelen kötete a 17. századi Magyarország állami hivatalnokainak az adattárát tartalmazza. Az archontológiai segédletet sokéves kutató- és gyűjtőmunkával Fallenbüchl Zoltán, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott főmunkatársa állította össze.
Vissza